Megkezdődött a per - Unió versus Magyarország
BRÜSSZEL. Brüsszel jogsértőnek tartja, hogy a magyar igazságügyi reform kötelezővé tette a 62. életévüket betöltött bírák nyugdíjba vonulását.
Hétfő délután kezdetét vette az első tárgyalás az Európai Unió luxembourgi bíróságán a magyar bírák nyugdíjazása ügyében. Magyarország ellen az Európai Bizottság eljárást indított, mert Brüsszel jogsértőnek tartja, hogy az igazságügyi reform kötelezővé tette a 62. életévüket betöltött bírák nyugdíjba vonulását.
Az Európai Bizottság kontra Magyarország jelzésű tárgyalást délután három órára tűzték ki az Európai Unió bíróságának luxembourgi székházában, ahol – a perrendtartásnak megfelelően – először a két fél fejti ki álláspontját a bírónak. A felperes az Európai Bizottság, amely előbb kötelezettségszegési eljárást, majd pert indított a magyar bírák új nyugdíjazási rendje miatt.
A brüsszeli testület keresetében kifejtette: a bírói nyugdíjkorhatár drasztikus leszállításával hetvenről hatvankét évre a magyar kormányzat megsértette „a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló" uniós irányelvet, amely tiltja az életkor szerinti diszkriminációt. A bizottság úgy véli, a rendelkezés ellentétes a készülő magyar nyugdíjreformmal is, amely a jövőben 65 évben állapítaná meg az általános korhatárt.
Az Alkotmánybíróság júliusban egyébként már – más indoklással – megsemmisítette a vitatott jogszabályt, Orbán Viktor miniszterelnök pedig bejelentette: a kormány megteremti majd a jogi összhangot az igazságügyi és a nyugdíjreform között. Budapest és Brüsszel között nem ez az első jogi vita, amely az unió bírósága elé kerül: az esetek többségében a felek még az ítélet előtt meg tudtak egyezni, és elálltak a pertől.
Az Európai Bizottság kontra Magyarország jelzésű tárgyalást délután három órára tűzték ki az Európai Unió bíróságának luxembourgi székházában, ahol – a perrendtartásnak megfelelően – először a két fél fejti ki álláspontját a bírónak. A felperes az Európai Bizottság, amely előbb kötelezettségszegési eljárást, majd pert indított a magyar bírák új nyugdíjazási rendje miatt.
A brüsszeli testület keresetében kifejtette: a bírói nyugdíjkorhatár drasztikus leszállításával hetvenről hatvankét évre a magyar kormányzat megsértette „a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló" uniós irányelvet, amely tiltja az életkor szerinti diszkriminációt. A bizottság úgy véli, a rendelkezés ellentétes a készülő magyar nyugdíjreformmal is, amely a jövőben 65 évben állapítaná meg az általános korhatárt.
Az Alkotmánybíróság júliusban egyébként már – más indoklással – megsemmisítette a vitatott jogszabályt, Orbán Viktor miniszterelnök pedig bejelentette: a kormány megteremti majd a jogi összhangot az igazságügyi és a nyugdíjreform között. Budapest és Brüsszel között nem ez az első jogi vita, amely az unió bírósága elé kerül: az esetek többségében a felek még az ítélet előtt meg tudtak egyezni, és elálltak a pertől.
Forrás
hirado.hu
