Meghalt a Nobel-békedíjas Liu Hsziao-po kínai ellenzéki aktivista
Nem sokkal halála előtt a kórház már közölte, hogy Liu több szerve, a veséje, a tüdeje, a mája is felmondta a szolgálatot, és vérmérgezés is fellépett nála, családja pedig visszautasította, hogy mesterségesen lélegeztessék, s így tartsák életben.
A csütörtöki közlemény szerint - amelyet a senjangi helyhatóság igazságügyi osztálya adott ki - több szervének leállását követően Liu életét nem sikerült megmenteni.
A 61 éves korában meghalt Liu 2010-en nyerte el a Nobel-békedíjat, ami igencsak felbőszítette a pekingi kormányt. A Nobel-bizottság az emberi jogokért folytatott erőszakmentes küzdelmét ismerte el, de a kitüntetést soha nem vehette át, mivel ellenzéki tevékenységét a kommunista Kínában ellenforradalmi tevékenységnek, rendszerellenes felforgatásnak tekintették, s emiatt többször is börtönbe került. Legutóbb 2009-ben ítélték 11 év börtönre a Charta 08 című kiáltvány miatt, melyben másokkal együtt politikai változást, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülését sürgette Kínában. Börtönévei alatt feleségét, Liu Hsziát házi őrizetben tartották Pekingben.
Liu Hsziao-po csak súlyos betegsége miatt hagyhatta el a börtönt június végén. Felmerült a külföldi gyógykezelés lehetősége, de a kínai hatóságok úgy ítélték meg, hogy állapota nem tette lehetővé, hogy máshova szállítsák. Nyugati kormányok felszólították Pekinget, hogy engedje el Liut és biztosítsa neki a lehetőséget kezelése helyszínének megválasztására, de Peking erre nem volt hajlandó.
A Nobel-békedíj odaítéléséről döntő norvég bizottság vezetője kijelentette: felelősség terheli a kínai kormányt Liu Hsziao-po haláláért. Berit Reiss-Andersen szerint "nagyon aggasztó, hogy (a kínai vezetés) nem engedte, hogy az ellenzéki aktivista megfelelő orvosi kezelést kapjon, mielőtt még visszafordíthatatlanná vált a betegsége". "Súlyos felelősség terheli a kínai kormányt Liu idő előtti haláláért" - közölte a bizottság elnöke csütörtökön a Reuters hírügynökséggel.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa mély sajnálatát fejezte ki Liu halála miatt. Zeid Raad al-Husszein úgy vélte, az emberi jogi mozgalom meghatározó alakját veszítette el, akinek tevékenysége továbbra is fontos ösztönzést jelent majd az emberi jogok védelmezőinek. Közleményében arra kérte a kínai hatóságokat: tegyék lehetővé, hogy Liu felesége elhagyhassa Kínát.
Az orvosok közlése szerint Liu állapota múlt héten kezdett rohamosan rosszabbodni, hétfőn került az intenzív osztályra. A kínai hatóságok által közölteket a hírügynökségek nem tudták más forrásból megerősíteni, mert Liu családtagjai is folyamatos megfigyelés alatt álltak, és tilos újságírókkal beszélniük. A kínai sajtó nem adhatott hírt az ellenzéki aktivista haláláról.
Egy német és egy amerikai orvos - Liu és családja kérésére - még szombaton felkereste a beteget, hogy felmérje egészségi állapotát és konzultáljon kezeléséről. Joseph M. Herman, a Texasi Egyetem rákközpontjának munkatársa, illetve Markus Büchler, a Heidelbergi Egyetem orvosa elismerően nyilatkoztak a kezelés minőségéről, amelyben Liut részesítették, és egyetértettek a diagnózissal is, bár - a kínai hatóságokkal szemben - ők úgy ítélték meg, hogy Liu szállítható állapotban volt. Mindkét külföldi orvos közölte, hogy intézményükben szívesen biztosítanak helyet Liunak, de Peking elutasította a lehetőséget.
Liu Hsziao-po irodalom professzorként dolgozott, ösztöndíjas tudósként oslói, hawaii és New York-i egyetemeken is dolgozott, majd 1989-ben épp a diáklázadás kirobbanásakor tért vissza Pekingbe, és a mozgalom egyik vezéralakjává vált. A tüntetés elfojtását követően 20 hónapot töltött börtönben. Később, egy 1996-ban a közreműködésével kibocsátott - a szabad vallásgyakorlást, a sajtó- és szólásszabadságot, valamint a politikai pártok alapításának és a tüntetések szervezésének szabadságát követelő - közlemény miatt három évet töltött átnevelő kényszermunkatáborban. 2003 és 2007 között a véleménynyilvánítás szabadságáért harcoló, s elsősorban írókat és költőket tömörítő PEN Club kínai szervezetének elnöki tisztségét töltötte be. Az ellenzéki aktivista ez idő alatt számos esszét írt és publikált a Kínai Kommunista Pártról. 2009-ben "államellenes felforgatás" vádjával ítélték tizenegy év börtönre.
Gyászolja a világ a Nobel-békedíjas Liu Hsziao-pót
Angela Merkel német kancellár együttérzését fejezte ki csütörtökön a rákbetegségben elhunyt Liu Hsziao-po családjának, és bátor polgárjogi harcosnak nevezte a Nobel-békedíjas kínai ellenzéki aktivistát. Az éppen Párizsban tartózkodó német kancellár nevében szóvivője tett közzé bejegyzést a Twitteren. Németország korábban számos alkalommal - legutóbb szerdán - sürgette a kínai hatóságokat, hogy engedélyezzék a májrákban szenvedő Liu külföldi gyógykezelését.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter közölte: nagyon sajnálja, hogy a kínai vezetés nem járult hozzá a német kéréshez. Úgy vélte, Kínának világos választ kellene adnia arra a kérdésre, hogy vajon lehetett-e volna korábban diagnosztizálni Liu rákos megbetegedését. Gabriel azt is követelte, hogy Peking tegye lehetővé, hogy Liu özvegye és a testvére Németországba - vagy bármelyik általuk választott országba - távozhasson Kínából.
Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter is nyilatkozatban tisztelgett az őrizetben meghalt kínai ellenzéki emléke előtt. Felidézte, hogy Franciaország korábban számos alkalommal követelte Liu szabadon bocsátását, és most arra kéri a kínai hatóságokat, hogy oldják fel Liu feleségének őrizetét, és engedjék őt - az elhunyt aktivista más rokonaival együtt - szabadon mozogni. "A francia diplomácia számára az emberi jogok védelme prioritást élvez mindenhol a világon. "Ennek értelmében ez az ügy a Kínához fűződő viszonyunkat is érinti" - szögezte le a francia külügyminiszter.
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter is részvétét fejezte ki Liu halála miatt, és úgy vélte: az aktivista az emberiség jobbá tételéért áldozta az életét. Tillerson egyúttal követelte, hogy a kínai hatóságok engedjék szabadon az elhunyt aktivista özvegyét.
A Nobel-békedíj odaítéléséről döntő norvég bizottság vezetője kijelentette: felelősség terheli a kínai kormányt Liu Hsziao-po haláláért. Berit Reiss-Andersen szerint "nagyon aggasztó, hogy (a kínai vezetés) nem engedte, hogy az ellenzéki aktivista megfelelő orvosi kezelést kapjon, mielőtt még visszafordíthatatlanná vált a betegsége". "Súlyos felelősség terheli a kínai kormányt Liu idő előtti haláláért" - közölte a bizottság elnöke a Nobel-díj hivatalos honlapján.
"Életének utolsó napjaiban azt reméltük, hogy Liu Hsziao-pót elengedik, és lehetővé teszik külföldi kezelését. Miközben az egész világ figyelt, Kína inkább úgy döntött, hogy továbbra is elszigeteli foglyát a külvilágtól" - írta Reiss-Andersen, hozzátéve, hogy Liu maga kérte külföldi gyógykezelését, és német, illetve amerikai kórházak fel is ajánlották támogatásukat.
Aj Vej-vej híres kínai képzőművész, ellenzéki aktivista kijelentette: Liu Hsziao-po halála nagyon nehéz pillanat a kínai jogvédőknek. Berlini műtermében a Reuters hírügynökségnek elmondta: Liu nem bűnöző volt, író volt, értelmiségi volt, és arra tette fel az életét, hogy próbálja jobbá tenni a társadalmat. Arra a felvetésre, hogy a kínai vezetés felelőssé tehető-e a haláláért azzal, hogy nem engedte külföldi gyógykezelését, Aj Vej-vej azt mondta: Kína megmutatta, milyen brutális tud lenni.
Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet vezetője közölte: az emberi jogi mozgalom egyik nagy óriását gyászolják most. Salil Shetty főtitkár leszögezte: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy véget érjen Liu özvegyének házi őrizete és megfigyelése.
A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet úgy vélte: Liu halála egyértelműen megmutatja, hogy a kínai kormány milyen kegyetlenül bánik el az emberi jogok és a demokrácia békés szószólóival. Sophie Richardson, a HRW Kínával foglalkozó részlegének igazgatója sérelmezte, hogy a hatóságok a súlyos betegsége ellenére sem engedték Liunak, hogy szabadon döntsön saját gyógykezeléséről. Az igazgató sokkolónak nevezte a kínai kormány arroganciáját és szívtelenségét.
Caj Jing-ven tajvani elnök a Facebookon reagálva reményét fejezte ki, hogy Liu halála után Kína önbizalmat tud mutatni és előre tud lépni a politikai reform útján.
