Meghallgatás Brüsszelben - Öt percet kapnak a Beneš-dekrétumok ellen tiltakozók
BRÜSSZEL. Csütörtökön hallgatja meg az Európai Parlament illetékes bizottsága a Beneš-dekrétumok elleni petíció aláíróit, akik egy öt évvel ezelőtti szlovák döntést is támadnak.
Az uniós alapértékekkel ellentétes a Beneš-dekrétumok egy része, illetve az az öt évvel ezelőtti szlovákiai jogszabály, mely érintethetetlenségüket kimondta – állítja magánszemélyek januárban fogalmazott petíciója, amely csütörtökön az Európai Parlament illetékes bizottsága elé kerül.
Hahn-Seidl Alida, a Beneš-dekrétumokat támadó dokumentum egyik aláírója a 180 percben elmondta: az európai uniós petíciós bizottság előtt is fel akarnak lépni. Nemcsak a dekrétumok, hanem a Szlovák Nemzeti Tanács által 2007. szeptember 20-án hozott határozat ellen is felemelik szavukat, amely sérthetetlennek nyilvánította az 1945-ös rendeleteket.
Az aktivista emlékeztetett rá, hogy a második világháború után a Csehszlovákia területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét is rögzítő Beneš-dekrétumok egy része napjainkra elvesztette a hatályát, közülük egyeseket eltöröltek vagy módosítottak. Vannak azonban olyan dekrétumok is, amelyek máig megőrizték jogi hatályukat, és a jelenben is megalapozhatnának új jogi vonatkozásokat – fogalmazott Hahn-Seidl Alida. A bírált rendeletek közé tartoznak például azok, amelyek kimondják a kollektív bűnösség elvét. Ez összeegyeztethetetlen az európai uniós emberi jogi jogszabályokkal – tette hozzá.
Az egyik jelenig ható következmény a Magyar Bencés Kongregációt érinti, amelynek tulajdonát, az oroszvári kastélyt 1947 után kobozták el magyar magánvagyonként. Az ingatlanukat éppen a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségére való hivatkozással nem kapják vissza a bencések. A majd’ hetven évvel ezelőtti rendelkezéseknek hasonló módon a szlovákiai magyar református egyház is a kárvallottja – mondta az aktivista.
Hahn-Seidel Alida szerint a csütörtöki EU-s meghallgatás eredményét nem lehet megjósolni, neki, valamint Juhász Imre európai szakjogásznak fejenként öt percük lesz, hogy elmondják az érveiket. Ez nem sok, nagyon nehéz volt olyan szöveget összeállítani, amellyel ennyi idő alatt jól meg tudják indokolni a Beneš-dekrétumok elleni tiltakozásukat. Igaz, a petíció aláírói előre le tudtak adni több adatot, ügyiratot, és remélik, hogy ezeket is figyelembe veszi a bizottság, amely a referálások után kérdéseket tehet fel – mondta el az aktivista a 180 percben.
Hahn-Seidl Alida, a Beneš-dekrétumokat támadó dokumentum egyik aláírója a 180 percben elmondta: az európai uniós petíciós bizottság előtt is fel akarnak lépni. Nemcsak a dekrétumok, hanem a Szlovák Nemzeti Tanács által 2007. szeptember 20-án hozott határozat ellen is felemelik szavukat, amely sérthetetlennek nyilvánította az 1945-ös rendeleteket.
Az aktivista emlékeztetett rá, hogy a második világháború után a Csehszlovákia területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét is rögzítő Beneš-dekrétumok egy része napjainkra elvesztette a hatályát, közülük egyeseket eltöröltek vagy módosítottak. Vannak azonban olyan dekrétumok is, amelyek máig megőrizték jogi hatályukat, és a jelenben is megalapozhatnának új jogi vonatkozásokat – fogalmazott Hahn-Seidl Alida. A bírált rendeletek közé tartoznak például azok, amelyek kimondják a kollektív bűnösség elvét. Ez összeegyeztethetetlen az európai uniós emberi jogi jogszabályokkal – tette hozzá.
Az egyik jelenig ható következmény a Magyar Bencés Kongregációt érinti, amelynek tulajdonát, az oroszvári kastélyt 1947 után kobozták el magyar magánvagyonként. Az ingatlanukat éppen a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségére való hivatkozással nem kapják vissza a bencések. A majd’ hetven évvel ezelőtti rendelkezéseknek hasonló módon a szlovákiai magyar református egyház is a kárvallottja – mondta az aktivista.
Hahn-Seidel Alida szerint a csütörtöki EU-s meghallgatás eredményét nem lehet megjósolni, neki, valamint Juhász Imre európai szakjogásznak fejenként öt percük lesz, hogy elmondják az érveiket. Ez nem sok, nagyon nehéz volt olyan szöveget összeállítani, amellyel ennyi idő alatt jól meg tudják indokolni a Beneš-dekrétumok elleni tiltakozásukat. Igaz, a petíció aláírói előre le tudtak adni több adatot, ügyiratot, és remélik, hogy ezeket is figyelembe veszi a bizottság, amely a referálások után kérdéseket tehet fel – mondta el az aktivista a 180 percben.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
