Megbírságolnak, ha nem visszük el a bolti számlát?
POZSONY. A szlovák hatóságok is fontolgatják azt, amit Olaszországban és Horvátországban már korábban bevezettek: pénzbírsággal sújthatják azt, aki a boltból vagy a vendéglőből nem viszi magával a számlát.
A szlovákiai adóhatóság az említett országok által inspirálódva az utóbbi időben több intézkedést is foganatosított. A szlovák pénzügyőrség azt fontolgatja, hogy ne csak a kereskedőket büntesse, ha nem adnak számlát – vagy hamisat ad –, hanem a vásárlót is, ha nem viszi magával a bizonylatot.
„Ezt a javaslatot is fontolóra vesszük. Azt gondolom, hogy ez szintén hozzájárulna a regisztrációs pénztárakból ki nem adott számlákkal kapcsolatos gondok megoldásához. Egyelőre a helyszíni bírságolást vezettük be, amit ha a kereskedők nem térítenek meg, akkor 48 órán át tilos árusítaniuk“ – nyilatkozta a lapnak Daniel Èech, a Pénzügyőrség (FS) adó- és vámrészlegének vezérigazgatója.
Bár egyelőre az intézkedést nem vezetik be Szlovákiában, az adóhatóság vitát nyit a kérdésről. Napjainkban leginkább csak azok viszik magukkal a számláikat, akik be akarnak kapcsolódni az állami számlalottóba, vagy az esetleges reklamáció végett őrzik meg a blokkot. Sok számla a pénztárak mellet halmozódik fel, ha egyáltalán a kereskedők kiadják azokat. Róbert Kièina, Szlovák Vállalkozói Szövetség (PAS) vezetője már régóta hangoztatja, hogy a számlával nem rendelkező vásárlók megbüntetésének bevezetése az adóelillanások terén is a helyzet javulását eredményezhetné. Az állam ugyanis évente hozzávetőleg 150 millió eurót veszít a számlákkal kapcsolatos trükközések miatt.
Olaszországban 2012-ben, a számlaadással kapcsolatban ún. szégyentáblákat is bevezettek. Ha a hatóságok megállapították, hogy valaki nem adott számlát, illetve hamis számlát adott, kihelyeztek egy, a törvénysértésről szóló értesítést, amelynek egy hónapon keresztül a helyén kellett maradnia.
Csehországban az év elején Andrej Babiš pénzügyminiszter kezdeményezte, hogy az ügyfél legyen köteles magával vinni a kapott számlákat. A közvélemény bírálatára azonban egyelőre elállt ettől a szándékától. A javaslat nem tartalmazott szankciókat, hogy annak módját sem, a hatóságoknak hogyan kellett volna ellenőrizniük a blokkokat. Olaszországban például a kiszemelt áruházak és vendéglők környékén rendőrök állítgatják meg a vásárlókat, s aki nem tud számlát felmutatni, azt megbírságolják.
A horvátok az említetteken kívül még egy intézkedést bevezettek ezen a téren: 2013-ban teljes mértékben megváltoztatták a számlák formáját. Ekképp az adóhatóságok nem csupán azt tudják ellenőrizni, hogy a kereskedők az államnak fizetnek-e a forgalmi adót, hanem azt is, hogy alkalmazottaik után fizetnek-e szociális biztosítást. Újabban a kereskedőknek a blokkon nemcsak az összeget, a pénztár adókódját, a számla kiadásának időpontját, a pénzügyminisztérium logóját, hanem a számlát kiállító eladó nevét is fel kell tüntetniük. Daniel Èech korábban már jelezte, hogy Szlovákia ezen a téren példát venne Horvátországról. Egyes hazai bárokban és vendéglőkben már most is előfordul, hogy a számlán feltüntetik az eladó, illetve a pincér nevét.
„Ezt a javaslatot is fontolóra vesszük. Azt gondolom, hogy ez szintén hozzájárulna a regisztrációs pénztárakból ki nem adott számlákkal kapcsolatos gondok megoldásához. Egyelőre a helyszíni bírságolást vezettük be, amit ha a kereskedők nem térítenek meg, akkor 48 órán át tilos árusítaniuk“ – nyilatkozta a lapnak Daniel Èech, a Pénzügyőrség (FS) adó- és vámrészlegének vezérigazgatója.
Bár egyelőre az intézkedést nem vezetik be Szlovákiában, az adóhatóság vitát nyit a kérdésről. Napjainkban leginkább csak azok viszik magukkal a számláikat, akik be akarnak kapcsolódni az állami számlalottóba, vagy az esetleges reklamáció végett őrzik meg a blokkot. Sok számla a pénztárak mellet halmozódik fel, ha egyáltalán a kereskedők kiadják azokat. Róbert Kièina, Szlovák Vállalkozói Szövetség (PAS) vezetője már régóta hangoztatja, hogy a számlával nem rendelkező vásárlók megbüntetésének bevezetése az adóelillanások terén is a helyzet javulását eredményezhetné. Az állam ugyanis évente hozzávetőleg 150 millió eurót veszít a számlákkal kapcsolatos trükközések miatt.
Olaszországban 2012-ben, a számlaadással kapcsolatban ún. szégyentáblákat is bevezettek. Ha a hatóságok megállapították, hogy valaki nem adott számlát, illetve hamis számlát adott, kihelyeztek egy, a törvénysértésről szóló értesítést, amelynek egy hónapon keresztül a helyén kellett maradnia.
Csehországban az év elején Andrej Babiš pénzügyminiszter kezdeményezte, hogy az ügyfél legyen köteles magával vinni a kapott számlákat. A közvélemény bírálatára azonban egyelőre elállt ettől a szándékától. A javaslat nem tartalmazott szankciókat, hogy annak módját sem, a hatóságoknak hogyan kellett volna ellenőrizniük a blokkokat. Olaszországban például a kiszemelt áruházak és vendéglők környékén rendőrök állítgatják meg a vásárlókat, s aki nem tud számlát felmutatni, azt megbírságolják.
A horvátok az említetteken kívül még egy intézkedést bevezettek ezen a téren: 2013-ban teljes mértékben megváltoztatták a számlák formáját. Ekképp az adóhatóságok nem csupán azt tudják ellenőrizni, hogy a kereskedők az államnak fizetnek-e a forgalmi adót, hanem azt is, hogy alkalmazottaik után fizetnek-e szociális biztosítást. Újabban a kereskedőknek a blokkon nemcsak az összeget, a pénztár adókódját, a számla kiadásának időpontját, a pénzügyminisztérium logóját, hanem a számlát kiállító eladó nevét is fel kell tüntetniük. Daniel Èech korábban már jelezte, hogy Szlovákia ezen a téren példát venne Horvátországról. Egyes hazai bárokban és vendéglőkben már most is előfordul, hogy a számlán feltüntetik az eladó, illetve a pincér nevét.
Forrás
Pravda.sk
