Medvegyev szerint korántsem fejeződött be a Krím integrációja
MOSZKVA. Korántsem fejeződött be a Krím félsziget Oroszország politikai-gazdasági rendszerébe való becsatolása - közölte Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök, aki helyetteseivel a területre látogatott hétfőn.
A kormányfő szerint példa nélkül állónak számít egy ilyen hatalmas régió bekapcsolása Oroszország vérkeringésébe, és nem csak a terület méretei miatt, hanem mert ilyen rövid idő alatt kellett azt lebonyolítani.
A Krím félszigetet és az ott lévő Szevasztopol várost tavaly március 21-re csatolták az Oroszországi Föderációhoz, miután 16-án népszavazást tartottak a terület hovatartozásáról. Az orosz fegyveresek biztosítása mellett rendezett referendumon orosz közlések szerint a krímiek majdnem 100 százaléka voksolt igennel az Oroszországhoz csatlakozásra.
Dmitrij Medvegyev Szimferopolban elsősorban a félsziget lakosságának életkörülményeinek javításával és a gazdaság fejlesztésével kapcsolatos nyilatkozatokat tett. Egyebek közt azt ígérte, hogy az orosz kormány hamarosan megvizsgálja azt a törvényjavaslatot, amely a krímiek ukrán bankokban ragadt megtakarításainak megtérítésére vonatkozik. Elmondta, hogy 1 milliárd rubelt fordítanak a rendkívül rossz állapotú lakásokban élők elköltöztetésére, és 6 milliárd rubelt költenek 57 krími kórház felújítására és azok berendezéseire. 170 mentőautót vásárolnak a félszigetnek.
Az orosz miniszterelnök azt is kijelentette a helyetteseivel a Krím székhelyén tartott tanácskozás során, hogy a félszigeten működő vállalatok fele számíthat állami hadiipari megrendelésekre.
Medvegyev arra is figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a szövetségi kormány feladata nem merül ki abban, hogy költségvetési pénzekkel "árassza el" a régiót. Utóbbinak létre kell hoznia saját fejlesztési forrásait.
Az orosz kormány kihelyezett szimferopoli ülésén részt vett Szerhij Akszjonov, a Krími Köztársaság elnöke és Szerhij Menyajlo, Szevasztopol vezetője is. Akszjonov egyebek között arról számolt be, hogy megszüntették az önkényes földfoglalásokat a félszigeten. Azokat, amelyekre még akkor tették rá a kezüket a krími lakosok, amikor "a terület Ukrajnához tartozott".
Akszjonov azt mondta, hogy az önkényes földfoglalásokat "valamennyi nemzeti kisebbség képviselői - a tatárok és az oroszok - öntudatosságának köszönhetően" teljesen felszámolták. Hozzátette, hogy ráadásul erre nem költöttek semmit a költségvetésből.
A Krímből a sztálini időkben, a II. világháború után kitelepített tatárok elmúlt évtizedekben visszatért utódai közül sokan önkényes földfoglalással akarták visszaszerezni a szerintük őseik jussán nekik járó területeket. Akszjonov idén márciusban egy tévéinterjúban azt állította: "Megmagyaráztuk az embereknek, hogy ha hajlandóak együttműködni a hatóságokkal, és ők rombolják le az (elfoglalt területeken felhúzott) építményeket, akkor jogot nyernek arra, hogy egyszerűsített eljárásban földterületet kapjanak."
Putyin 160 milliárd dollárra becsülte a nyugati szankciók okozta orosz veszteségeket
Százhatvan milliárd dollárra becsülte a nyugati szankciók és a kőolaj világpiaci árának esése miatti orosz veszteségeket Vlagyimir Putyin egy hétfői szentpétervári tanácskozáson. Az orosz elnök szerint országa ekkora mértékű befektetéstől esett el tavaly március óta. Kijelentette ugyanakkor, hogy az orosz gazdaság "könnyen átlépte" a büntetőintézkedések által felmerült "mesterséges akadályokat".
Moszkva és a Nyugat kapcsolatai az ukrán válság miatt romlottak meg. Oroszország 2014 március végére csatolta el Ukrajnától a Krím félszigetet, amire a nyugati államok gazdasági, pénzügyi és politikai szankciókkal válaszoltak.
Putyin kijelentette, hogy kudarcba fulladt az a (nyugati) törekvés, amely az orosz gazdaság összeomlására irányult, ugyanis Oroszország túljutott a nehézségek csúcsán.
Az orosz elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzetben jó esély van arra, hogy az orosz gazdaságot több lábon állóvá tegyék. Szerinte a kőolaj ára hordónként 60-70 dollár körül fog mozogni és ez lehetőséget teremt arra, hogy más területeken is beruházásokat hajtsanak végre. Így például a mezőgazdaság fejlesztésében komoly lépést lehet tenni, hogy felszabadítsák az orosz piacot a behozott "és gyakran rossz minőségű termékektől".
Putyin az import kiváltásáról beszélve a polgári repülőgépek gyártását, a hajógyártást és a mikroelektronikát említette egyebek között.
A Vzgljad orosz internetes hírportál emlékeztetett rá, hogy a múlt kedden Dmitrij Medvegyev miniszterelnök szakértőkre hivatkozva közölte, az orosz gazdaság veszteségei a nyugati szankciók miatt 25 milliárd euróra rúgnak. A veszteségek az idén azonban a többszörösére nőhetnek.
A Krím félszigetet és az ott lévő Szevasztopol várost tavaly március 21-re csatolták az Oroszországi Föderációhoz, miután 16-án népszavazást tartottak a terület hovatartozásáról. Az orosz fegyveresek biztosítása mellett rendezett referendumon orosz közlések szerint a krímiek majdnem 100 százaléka voksolt igennel az Oroszországhoz csatlakozásra.
Dmitrij Medvegyev Szimferopolban elsősorban a félsziget lakosságának életkörülményeinek javításával és a gazdaság fejlesztésével kapcsolatos nyilatkozatokat tett. Egyebek közt azt ígérte, hogy az orosz kormány hamarosan megvizsgálja azt a törvényjavaslatot, amely a krímiek ukrán bankokban ragadt megtakarításainak megtérítésére vonatkozik. Elmondta, hogy 1 milliárd rubelt fordítanak a rendkívül rossz állapotú lakásokban élők elköltöztetésére, és 6 milliárd rubelt költenek 57 krími kórház felújítására és azok berendezéseire. 170 mentőautót vásárolnak a félszigetnek.
Az orosz miniszterelnök azt is kijelentette a helyetteseivel a Krím székhelyén tartott tanácskozás során, hogy a félszigeten működő vállalatok fele számíthat állami hadiipari megrendelésekre.
Medvegyev arra is figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a szövetségi kormány feladata nem merül ki abban, hogy költségvetési pénzekkel "árassza el" a régiót. Utóbbinak létre kell hoznia saját fejlesztési forrásait.
Az orosz kormány kihelyezett szimferopoli ülésén részt vett Szerhij Akszjonov, a Krími Köztársaság elnöke és Szerhij Menyajlo, Szevasztopol vezetője is. Akszjonov egyebek között arról számolt be, hogy megszüntették az önkényes földfoglalásokat a félszigeten. Azokat, amelyekre még akkor tették rá a kezüket a krími lakosok, amikor "a terület Ukrajnához tartozott".
Akszjonov azt mondta, hogy az önkényes földfoglalásokat "valamennyi nemzeti kisebbség képviselői - a tatárok és az oroszok - öntudatosságának köszönhetően" teljesen felszámolták. Hozzátette, hogy ráadásul erre nem költöttek semmit a költségvetésből.
A Krímből a sztálini időkben, a II. világháború után kitelepített tatárok elmúlt évtizedekben visszatért utódai közül sokan önkényes földfoglalással akarták visszaszerezni a szerintük őseik jussán nekik járó területeket. Akszjonov idén márciusban egy tévéinterjúban azt állította: "Megmagyaráztuk az embereknek, hogy ha hajlandóak együttműködni a hatóságokkal, és ők rombolják le az (elfoglalt területeken felhúzott) építményeket, akkor jogot nyernek arra, hogy egyszerűsített eljárásban földterületet kapjanak."
Putyin 160 milliárd dollárra becsülte a nyugati szankciók okozta orosz veszteségeket
Százhatvan milliárd dollárra becsülte a nyugati szankciók és a kőolaj világpiaci árának esése miatti orosz veszteségeket Vlagyimir Putyin egy hétfői szentpétervári tanácskozáson. Az orosz elnök szerint országa ekkora mértékű befektetéstől esett el tavaly március óta. Kijelentette ugyanakkor, hogy az orosz gazdaság "könnyen átlépte" a büntetőintézkedések által felmerült "mesterséges akadályokat".
Moszkva és a Nyugat kapcsolatai az ukrán válság miatt romlottak meg. Oroszország 2014 március végére csatolta el Ukrajnától a Krím félszigetet, amire a nyugati államok gazdasági, pénzügyi és politikai szankciókkal válaszoltak.
Putyin kijelentette, hogy kudarcba fulladt az a (nyugati) törekvés, amely az orosz gazdaság összeomlására irányult, ugyanis Oroszország túljutott a nehézségek csúcsán.
Az orosz elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzetben jó esély van arra, hogy az orosz gazdaságot több lábon állóvá tegyék. Szerinte a kőolaj ára hordónként 60-70 dollár körül fog mozogni és ez lehetőséget teremt arra, hogy más területeken is beruházásokat hajtsanak végre. Így például a mezőgazdaság fejlesztésében komoly lépést lehet tenni, hogy felszabadítsák az orosz piacot a behozott "és gyakran rossz minőségű termékektől".
Putyin az import kiváltásáról beszélve a polgári repülőgépek gyártását, a hajógyártást és a mikroelektronikát említette egyebek között.
A Vzgljad orosz internetes hírportál emlékeztetett rá, hogy a múlt kedden Dmitrij Medvegyev miniszterelnök szakértőkre hivatkozva közölte, az orosz gazdaság veszteségei a nyugati szankciók miatt 25 milliárd euróra rúgnak. A veszteségek az idén azonban a többszörösére nőhetnek.
Forrás
MTI
