Medvegyev kiszámíthatatlannak nevezte a washingtoni kormányzatot
MOSZKVA. Az orosz kormányfő kiszámíthatatlannak nevezte a washingtoni kormányzatot, de jelezte, hogy Moszkva kész a kapcsolatok normalizálására.
Dmitrij Medvegyev öt országos televíziós csatorna - közöttük a Dozsgy nevű független internetes tévé - vezető munkatársaival beszélgetett. A Rosszija 24 és a Rosszija 1 állami televíziók által élőben közvetített interjú során a miniszterelnök az ukrán válság miatt kiéleződött orosz-amerikai viszonyt úgy értékelte, hogy annak rendezése Washingtonon múlik. "A labda az amerikai térfélen van" - mondta.
A politikus - aki 2008 és 2012 között az orosz államfői posztot töltötte be és Barack Obama amerikai elnökkel jó kapcsolatot ápolt - kerülte az éles kifejezéseket, mindazonáltal barátságtalannak minősítette az amerikai lépéseket, jelesül az Oroszországgal szemben bevezetett büntetőintézkedéseket és azt, hogy Washington ellenséges "frontot" igyekszik létrehozni Moszkvával szemben.
Az orosz kormányfő megjegyezte, hogy Oroszországnak teljesen mindegy, ki az elnök, "a kapcsolatok lényege a fontos, és nem a személyek". Hozzátette: "mi nem rúgjuk össze a patkót senkivel, és mindig készen állunk és nyitottak vagyunk arra, hogy fenntartsuk kapcsolatainkat Európával, az Egyesült Államokkal és más országokkal".
Medvegyev elmondta, hogy Barack Obamával jelenleg is jó a kapcsolata, de szavai szerint nem ezzel van a baj, hanem a jelenlegi amerikai elnöki adminisztrációval, amely szerinte "nem adekvát módon és kiszámíthatatlanul viselkedik".
Az orosz kormányfő elismerte, hogy a rubel értékvesztése "zsebbe vágó" kérdés a lakosság számára, de óvott a hisztériakeltéstől és türelemre intette az embereket. Azt mondta: "mindannyian rubelben kapjuk a fizetésünket, ami csökkenti vásárlóerőnket.(...) Egyáltalán nem kell hisztériát kelteni emiatt, egyszerűen türelmesnek kell lenni és arra visszatekinteni, hogyan alakultak az események hasonló helyzetben". Az orosz kormányfő a 2008-2009-es évekre, a pénzügyi-gazdasági világválság idejére utalt, amikor ugyancsak jelentős mértékben gyengült a rubel és a lakosok egy része dollárba menekítette megtakarításait. Medvegyev óvott a hasonló "elsietett lépésektől", és közölte, hogy maga is rubelben tartja pénzét. A politikus az orosz nemzeti valuta gyengülését elsősorban kőolaj világpiaci árának csökkenésével magyarázta, a másodsorban az Oroszországgal szemben - a Kreml Ukrajna-politikája miatt - alkalmazott külföldi büntetőintézkedésekkel.
Az orosz kormányfő szomorúnak nevezte a Déli Áramlattal történteket. Azt mondta, hogy a terv megvalósítását objektív okokból fagyasztották be, majd hozzátette: döntés született arról, hogy attól Moszkva eláll. A politikus megértéssel beszélt arról, hogy Bulgária uniós tagállamként leállította a gázvezeték építését, mondván, hogy az ország brüsszeli és washingtoni nyomásra állította le a területén át tervezett szakasz megvalósítását.
Dmitrij Medvegyev, - utalva arra a tervre, hogy megnövelik az orosz gázt szállító Kék Áramlat gázvezeték teljesítményét és elosztót építenek Törökországban, - közölte, hogy "ehhez az elképzeléshez csatlakozhatnak az európai partnerek, de az már egy másik projekt lesz és ott más lesz a bemenet is. Erről tárgyalni fogunk velük" - mondta. A Gazprom szóvivője hétfőn jelentette be, hogy az orosz állami energetikai cég vállalatot alapít a Törökországig húzódó Kék Áramlat gázvezeték teljesítményét meghaladó kapacitású gázvezeték építésére.
Vlagyimir Putyin orosz államfő 10 napja Ankarában az EU ellenkezésére és a bolgár engedély hiányára hivatkozva közölte, hogy Moszkva eláll a Déli Áramlat tervének megvalósításától. A vezeték az orosz földgázt Ukrajna elkerülésével a Fekete-tenger alatt több dél-, és közép-európai álamba, így Magyarországra is eljuttatta volna.
A beszélgetés végén Dmitrij Medvegyev kérdésre válaszolva elmondta, hogy az esztendő eseményeiből mint az oroszok abszolút többsége, így az ő számára is a februári szocsi téli olimpián aratott győzelmek és "a Krím félsziget visszatérése" a legemlékezetesebb. Oroszország márciusban csatolta el egyoldalúan Ukrajnától a félszigetet, miután arra a hivatalos közlések szerint a krími népszavazáson a résztvevők szinte 100 százaléka igennel voksolt.
A kontaktcsoport aggódik, hogy a szakadárok nem akarnak tűzszünetet
A kelet-ukrajnai válság rendezésére létrehozott, Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló összekötőcsoport aggodalmának adott hangot szerdán, hogy a donyecki és luhanszki szakadárok nem állnak készen a tűzszünetre, mert az előző napra tervezett konzultáción nem képviseltették magukat.
A közlemény szerint - amelyet az Interfax Ukrajina hírügynökség közölt - a csoport tagjai kedden Kijevben összeültek a szakadárok képviselőjének jelenléte nélkül.
A háromoldalú kontaktcsoport tagjai Leonyid Kucsma volt ukrán államfő, Mihail Zurabov kijevi orosz nagykövet és Heidi Tagliavini, az EBESZ különmegbízottja.
Kucsma az Interfax Ukrajinának adott interjújában kifejtette: Kijev javaslata az volt, hogy a kontaktcsoport a szakadárok képviselőjével ismét Minszkben üljön össze december 9-én, és erre a napra mindkét szemben álló fél hirdessen fegyvernyugvást. Hozzátette, hogy mindez azonban számára ismeretlen okból nem valósult meg. Kijelentette, hogy nem látja értelmét annak, hogy a következő napokban újra összeüljön a kontaktcsoport.
Az összekötőcsoport tagjai közleményükben hangsúlyozták annak fontosságát, hogy sürgősen újabb erőfeszítések történjenek a szeptember 5-én született tűzszüneti megállapodás, valamint a Petro Porosenko ukrán elnök béketervére épülő szeptember 19-i minszki jegyzőkönyvben foglaltak maradéktalan teljesülése érdekében.
Szeptember 5-én a fehérorosz fővárosban a szakadárok képviselője, Szergej Pusilin beleegyezett abba, hogy azonnali tűszünet lépjen életbe a kelet-ukrajnai harcok övezetében. A fegyvernyugvás azonban nem következett be, amiért Kijev a szakadárokat okolja, akik ukrán jelentések szerint tovább folytatták az ukrán fegyveres erők és lakott területek elleni tüzérségi támadásaikat. A második, szeptember 19-i minszki találkozón a kontaktcsoport tagjai és a szakadárok képviselője jegyzőkönyvet írtak alá, amelyben a tűzszünet biztosítása érdekében úgy rendelkeztek, hogy úgynevezett ütközőzónát hoznak létre a "frontvonal mentén" harminc kilométer széles sávban, ahonnan mindkét fél a középvonaltól 15-15 kilométerre vonja hátrébb a nehézfegyvereit. Arról azonban máig nem állapodtak meg, hol húzódjon a fegyvermentesített övezett, így a nehézfegyverek kivonása sem történt meg.
Kedden Kijev egyoldalú tűzszünetet hirdetett meg, beszüntetve a harci tevékenységet az ukrán fegyveres erők valamennyi kelet-ukrajnai állásán. A szakadárok nem csatlakoztak a fegyvernyugváshoz, több tüzérségi támadást is végrehajtottak, főként a donyecki nemzetközi repülőtér, valamint a Luhanszktól északkeletre lévő Sztanyicja Luhanszka és a Donyeck megyei Nyikisine településeknél lévő ukrán állásokat vették tűz alá.
Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szerdai kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy kedden, a "fegyvernyugvás napján" az ukrán fegyveres erők tagjai közül senki sem vesztette életét vagy sebesült meg. Elmondta, hogy az elmúlt 24 órában a szakadárok 16 támadást indítottak, az ukrán katonák azonban nem reagáltak azokra. Liszenko közölte, hogy közben hét civil lakos szenvedett sérüléseket az elmúlt egy nap alatt a harcok övezetében.
A politikus - aki 2008 és 2012 között az orosz államfői posztot töltötte be és Barack Obama amerikai elnökkel jó kapcsolatot ápolt - kerülte az éles kifejezéseket, mindazonáltal barátságtalannak minősítette az amerikai lépéseket, jelesül az Oroszországgal szemben bevezetett büntetőintézkedéseket és azt, hogy Washington ellenséges "frontot" igyekszik létrehozni Moszkvával szemben.
Az orosz kormányfő megjegyezte, hogy Oroszországnak teljesen mindegy, ki az elnök, "a kapcsolatok lényege a fontos, és nem a személyek". Hozzátette: "mi nem rúgjuk össze a patkót senkivel, és mindig készen állunk és nyitottak vagyunk arra, hogy fenntartsuk kapcsolatainkat Európával, az Egyesült Államokkal és más országokkal".
Medvegyev elmondta, hogy Barack Obamával jelenleg is jó a kapcsolata, de szavai szerint nem ezzel van a baj, hanem a jelenlegi amerikai elnöki adminisztrációval, amely szerinte "nem adekvát módon és kiszámíthatatlanul viselkedik".
Az orosz kormányfő elismerte, hogy a rubel értékvesztése "zsebbe vágó" kérdés a lakosság számára, de óvott a hisztériakeltéstől és türelemre intette az embereket. Azt mondta: "mindannyian rubelben kapjuk a fizetésünket, ami csökkenti vásárlóerőnket.(...) Egyáltalán nem kell hisztériát kelteni emiatt, egyszerűen türelmesnek kell lenni és arra visszatekinteni, hogyan alakultak az események hasonló helyzetben". Az orosz kormányfő a 2008-2009-es évekre, a pénzügyi-gazdasági világválság idejére utalt, amikor ugyancsak jelentős mértékben gyengült a rubel és a lakosok egy része dollárba menekítette megtakarításait. Medvegyev óvott a hasonló "elsietett lépésektől", és közölte, hogy maga is rubelben tartja pénzét. A politikus az orosz nemzeti valuta gyengülését elsősorban kőolaj világpiaci árának csökkenésével magyarázta, a másodsorban az Oroszországgal szemben - a Kreml Ukrajna-politikája miatt - alkalmazott külföldi büntetőintézkedésekkel.
Az orosz kormányfő szomorúnak nevezte a Déli Áramlattal történteket. Azt mondta, hogy a terv megvalósítását objektív okokból fagyasztották be, majd hozzátette: döntés született arról, hogy attól Moszkva eláll. A politikus megértéssel beszélt arról, hogy Bulgária uniós tagállamként leállította a gázvezeték építését, mondván, hogy az ország brüsszeli és washingtoni nyomásra állította le a területén át tervezett szakasz megvalósítását.
Dmitrij Medvegyev, - utalva arra a tervre, hogy megnövelik az orosz gázt szállító Kék Áramlat gázvezeték teljesítményét és elosztót építenek Törökországban, - közölte, hogy "ehhez az elképzeléshez csatlakozhatnak az európai partnerek, de az már egy másik projekt lesz és ott más lesz a bemenet is. Erről tárgyalni fogunk velük" - mondta. A Gazprom szóvivője hétfőn jelentette be, hogy az orosz állami energetikai cég vállalatot alapít a Törökországig húzódó Kék Áramlat gázvezeték teljesítményét meghaladó kapacitású gázvezeték építésére.
Vlagyimir Putyin orosz államfő 10 napja Ankarában az EU ellenkezésére és a bolgár engedély hiányára hivatkozva közölte, hogy Moszkva eláll a Déli Áramlat tervének megvalósításától. A vezeték az orosz földgázt Ukrajna elkerülésével a Fekete-tenger alatt több dél-, és közép-európai álamba, így Magyarországra is eljuttatta volna.
A beszélgetés végén Dmitrij Medvegyev kérdésre válaszolva elmondta, hogy az esztendő eseményeiből mint az oroszok abszolút többsége, így az ő számára is a februári szocsi téli olimpián aratott győzelmek és "a Krím félsziget visszatérése" a legemlékezetesebb. Oroszország márciusban csatolta el egyoldalúan Ukrajnától a félszigetet, miután arra a hivatalos közlések szerint a krími népszavazáson a résztvevők szinte 100 százaléka igennel voksolt.
A kontaktcsoport aggódik, hogy a szakadárok nem akarnak tűzszünetet
A kelet-ukrajnai válság rendezésére létrehozott, Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló összekötőcsoport aggodalmának adott hangot szerdán, hogy a donyecki és luhanszki szakadárok nem állnak készen a tűzszünetre, mert az előző napra tervezett konzultáción nem képviseltették magukat.
A közlemény szerint - amelyet az Interfax Ukrajina hírügynökség közölt - a csoport tagjai kedden Kijevben összeültek a szakadárok képviselőjének jelenléte nélkül.
A háromoldalú kontaktcsoport tagjai Leonyid Kucsma volt ukrán államfő, Mihail Zurabov kijevi orosz nagykövet és Heidi Tagliavini, az EBESZ különmegbízottja.
Kucsma az Interfax Ukrajinának adott interjújában kifejtette: Kijev javaslata az volt, hogy a kontaktcsoport a szakadárok képviselőjével ismét Minszkben üljön össze december 9-én, és erre a napra mindkét szemben álló fél hirdessen fegyvernyugvást. Hozzátette, hogy mindez azonban számára ismeretlen okból nem valósult meg. Kijelentette, hogy nem látja értelmét annak, hogy a következő napokban újra összeüljön a kontaktcsoport.
Az összekötőcsoport tagjai közleményükben hangsúlyozták annak fontosságát, hogy sürgősen újabb erőfeszítések történjenek a szeptember 5-én született tűzszüneti megállapodás, valamint a Petro Porosenko ukrán elnök béketervére épülő szeptember 19-i minszki jegyzőkönyvben foglaltak maradéktalan teljesülése érdekében.
Szeptember 5-én a fehérorosz fővárosban a szakadárok képviselője, Szergej Pusilin beleegyezett abba, hogy azonnali tűszünet lépjen életbe a kelet-ukrajnai harcok övezetében. A fegyvernyugvás azonban nem következett be, amiért Kijev a szakadárokat okolja, akik ukrán jelentések szerint tovább folytatták az ukrán fegyveres erők és lakott területek elleni tüzérségi támadásaikat. A második, szeptember 19-i minszki találkozón a kontaktcsoport tagjai és a szakadárok képviselője jegyzőkönyvet írtak alá, amelyben a tűzszünet biztosítása érdekében úgy rendelkeztek, hogy úgynevezett ütközőzónát hoznak létre a "frontvonal mentén" harminc kilométer széles sávban, ahonnan mindkét fél a középvonaltól 15-15 kilométerre vonja hátrébb a nehézfegyvereit. Arról azonban máig nem állapodtak meg, hol húzódjon a fegyvermentesített övezett, így a nehézfegyverek kivonása sem történt meg.
Kedden Kijev egyoldalú tűzszünetet hirdetett meg, beszüntetve a harci tevékenységet az ukrán fegyveres erők valamennyi kelet-ukrajnai állásán. A szakadárok nem csatlakoztak a fegyvernyugváshoz, több tüzérségi támadást is végrehajtottak, főként a donyecki nemzetközi repülőtér, valamint a Luhanszktól északkeletre lévő Sztanyicja Luhanszka és a Donyeck megyei Nyikisine településeknél lévő ukrán állásokat vették tűz alá.
Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szerdai kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy kedden, a "fegyvernyugvás napján" az ukrán fegyveres erők tagjai közül senki sem vesztette életét vagy sebesült meg. Elmondta, hogy az elmúlt 24 órában a szakadárok 16 támadást indítottak, az ukrán katonák azonban nem reagáltak azokra. Liszenko közölte, hogy közben hét civil lakos szenvedett sérüléseket az elmúlt egy nap alatt a harcok övezetében.
Forrás
MTI
