May megtalálja a módját, hogy elfogadtassa a Brexit-megállapodást a londoni parlamentben

hirek.sk | MTI 2019. január 02., 18:59

Theresa May brit miniszterelnök megtalálja a módját annak, hogy elfogadtassa a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről Brüsszellel elért megállapodást a londoni parlamentben - jelentette ki szerdán Jeremy Hunt brit külügyminiszter szingapúri látogatásán.

Fotó: TASR/AP

A novemberben elért Brexit-megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti tervek szerint december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May elhalasztotta a voksolást, azzal az indokkal, hogy súlyosak a nézeteltérések az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldás ügyében, és emiatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása.

A szóban forgó tartalékmegoldást a brit kormány és az EU az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére dolgozott ki.

Ennek lényege az, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az EU és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a Brexit márciusra várható dátuma után kezdődő, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jön létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a határellenőrzés visszaállítását.

May ezt követően fogadkozott, hogy további tárgyalásokat folytat EU-s vezetőkkel, áttekintve velük az egyezmény azon elemeit, amelyeket a londoni törvényhozás aggályosnak talált.

Képgalériánk:
Fotó: TASR/AP

Jeremy Hunt erre utalva közölte: miután May megkapja az EU-s vezetőktől azokat a további garanciákat, amelyek szavatolják, hogy a jelenlegi Brexit-megállapodás nem vezet ahhoz, hogy az Egyesült Királyság tartósan vámunióban ragad az EU-val, a brit kormányfő megtalálja majd annak módját, hogy elfogadtassa az egyezményt Londonban.

Úgy fogalmazott: a tartalékmegoldás érthető, világos megszövegezése hozzá fog járulni az egyezmény parlamenti elfogadtatásához.

A fő kifogás az, hogy a tartalékmechanizmus nem tartalmaz időkorlátot, és emiatt az egyezmény bírálói attól tartanak, hogy az Egyesült Királyság meghatározatlan időre, akár állandó jelleggel „beleragadhat” egy közös vámjogi rendszerbe az EU-val.

Jeremy Hunt arra a kérdésre válaszolva, hogy elképzelhetőnek tart-e egy második népszavazást a brit EU-tagságról, leszögezte: ártana a demokráciának, a kiválás elmaradásának társadalmi következményei pedig „pusztítóak” lennének.

Nagyon borúlátó a brit nagyvállalati szektor

A legfrissebb felmérés szerint a brit nagyvállalati szektor vezetőinek jelentős többsége igen borúlátó módon ítéli meg a gazdaság kilátásait a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra.

Az Ipsos MORI üzleti és piaci közvéleménykutató cég minden évben elvégzi átfogó hangulatfelmérését a Londoni Értéktőzsde (LSE) 500 legnagyobb tőkeértékű vállalata körében.

A szerdán Londonban ismertetett idei „Captains of Industry” felmérés kimutatta, hogy a vizsgálatba bevont nagyvállalati vezetők 74 százaléka tart a brit gazdaság általános állapotának hanyatlásától a következő tizenkét hónapban, és csak 8 százalékuk számít javulásra.

Az Ipsos MORI hangsúlyozza, hogy a borúlátó vállalatvezetők aránya egy év alatt kétharmadról háromnegyedre nőtt, a tavalyi felmérés résztvevőinek ugyanis még a 66 százaléka jósolta a gazdasági helyzet romlását.

Az idei vizsgálatba bevont cégvezetők 95 százaléka a Brexit-folyamatot övező bizonytalanságot nevezte a brit gazdaság legnagyobb problémájának.

Abszolút többségük, 55 százalékuk jelentős kockázatnak tekinti saját cégére az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, 73 százalékuk pedig nem ért egyet azzal a hivatalos állásponttal, amely szerint a Brexit új, nagy jelentőségű lehetőségeket teremt a vállalatok számára.

A felmérés résztvevőinek 68 százaléka nem bízik abban, hogy a konzervatív párti brit kormánynak sikerül  olyan jövőbeni kapcsolatrendszert kialakítania az Európai Unióval, amely előnyös lesz a brit üzleti szektornak.

Fotó: TASR/AP

A vállalatvezetők szerint ugyanakkor egy esetleges kormányváltástól sem lehetne túl sok jót várni: 94 százalékuk szerint a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt gazdaságpolitikája sem hozna érdemi javulást a brit gazdaság állapotában.

A legutóbbi felmérések tanúsága szerint a szélesebb brit közvélemény sem ítéli meg sokkal derűlátóbban a közeljövő kilátásait.

A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov a The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap megbízásából elvégzett szokásos év eleji felmérésében kimutatta, hogy a britek alig 13 százaléka bízik pénzügyi helyzetének idei javulásában, 40 százalékuk ugyanakkor anyagi helyzetének romlásától tart.

A YouGov-felmérés résztvevőinek mindössze 18 százaléka tartotta jónak a gazdasági helyzetet, 41 százalékuk szerint viszont a brit gazdaság rossz állapotban van.

Londoni elemzőházak szerint a brit EU-tagság megszűnése akár mély recessziót is okozhat a brit gazdaságban, főleg megállapodás nélküli Brexit esetén.

A The UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű londoni elemzőműhely legutóbbi tanulmánya szerint a 2007-2008-as pénzügyi válság idején a brit pénzügyi rendszer kis híján összeomlott, és csak a Bank of England által a bankrendszerbe juttatott likviditásinjekció akadályozta meg a teljes szektorszintű csődöt.

A ház szerint azonban most nincs olyan intézmény, amely ugyanígy készen állna a kereskedelmi rendszer megvédésére megállapodás nélküli Brexit esetén, és ebben a helyzetben egyértelműen lehetséges - bár nem elkerülhetetlen - súlyos recesszió kialakulása a brit gazdaságban.

Ez a lehetőség a brit jegybank új forgatókönyveiben is szerepel.

A Bank of England nemrégiben bemutatott tanulmányában közölte: a teljesen szabályozatlan Brexitre kidolgozott legrosszabb stresszhelyzeti szimulációs modellje arra vall, hogy a brit hazai össztermék (GDP) e forgatókönyv-változat esetén 8 százalékkal zuhanna a 2019 első negyedévére várható szinthez képest. Ez sokkal súlyosabb recesszió lenne, mint amelyet a brit gazdaság a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság alatt átélt: a brit hazai össztermék értéke a válság előtti utolsó csúcspont és az akkori ciklus mélypontja között összesen 6,25 százalékkal zuhant.

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS