Martosi Szabadegyetem - Farkas Iván: a célunk, hogy az MKP Nyitra megyében kormányzó pozícióba kerüljön

Farkas Iván: Nyitra megyében módosulhatnak az eddigi politikai törésvonalak

Nyitra megye képviselői hazai terepen mutatták be a november 4-ére kiírt megyei választások kapcsán az MKP stratégiai elképzeléseit, a kampány prioritásait, az eddig elért eredményeket.

Horváth Árpád, Gúta polgármestere úgy véli, még az elmúlt négy választási ciklus sem volt elegendő ahhoz, hogy az emberek magukénak érezzék a megyéket, az ott hozott döntéseket, pedig a mindennapi élet meghatározói azok a területek, amelyekre a megyei politikának ráhatása van. Középiskolák, szociális és egészségügyi intézmények, kulturális szervezetek, úthálózat – ezekben a kérdésekben fontos döntések születettek az elmúlt időszakban. Ennek ellenére a megyei választásokon hagyományosan nagyon alacsony, 20 százalék körüli a részvételi arány. Az egyik fő cél tehát a választói érdektelenség leküzdése. Horváth Árpád szerint fontos, hogy ezúttal öt évre választják meg a megyei testületek képviselőit, s a következő választásokat már egy időben tartják majd az önkormányzati választásokkal, ahol hagyományosan magas a részvétel.

Az MKP megyei frakcióvezetője, s most már megyeelnök-jelöltje is Farkas Iván a változóban lévő politikai törésvonalakról szólt. A Smer-KDH együttműködés a ciklus második felében megfeneklett, és ez helyzetbe hozta az MKP-t, a párt eredményessége nőtt. A törésvonalak módosultak, s ma már nem szlovák-magyar szinten van jelen a megyei politikában, ma már sokkal inkább az a kérdés, hogy teret nyer-e a megyében a szélsőség, vagy sikerül az eddigi mederben tartani a megyei politizálást, amiben az MKP számára a déli 5 járás fejlesztése a cél. Az már biztos, hogy Kotleba pártja indít jelöltet, mint ahogy Milan Belica is újrázik, Peter Oremus függetlenként száll harcba, míg Ján Greššo az ellenzéki pártok jelöltje. Azt még egyelőre nem tudni, hogy rajtuk kívül a Most-Híd is él-e a jelölés lehetőségével.

Ha a magyarok elmennek szavazni, van esély, hogy magyar megyefőnök legyen

Farkas Iván esélyeit már Gyarmati Tihamér frakcióvezető-helyettes vázolta a számok tükrében. A megyében 23 százalék a magyarok aránya, és ha a szlovák szavazatok az erős jelöltek között megoszlanak, ugyanakkor a magyar választók fegyelmezettek és elmennek szavazni, van esély a győzelemre – hangsúlyozta a komáromi képviselő.

A jelenleg 15 fős magyar frakció tagja Szigeti László is, aki elsősorban az oktatásügy kérdéseit vázolta. A megye 185 millió eurós költségvetésének egyharmada az oktatásügyre megy. A legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy a középiskolák hálózatát sikerült megőrizni, nem számoltak fel egy iskolát sem, ugyanakkor a diákhiány miatt a következő ciklusban már elkerülhetetlen lesz az ésszerűsítés.

Földes Csaba a kistérségek támogatásának eredményességéről, a LEADER-program fontosságáról beszélt. Az Alsó-csallóközi Társulás, illetve a Hídverők Társulása is több tucat pályázaton szerepelt eredményesen. Csicsó polgármestere szerint a kispályázati lehetőségeket ki kell használni, az utolsó két évben ugyanis a déli térségbe 15 millió euró került ebben a formában fejlesztésekre.

A megye egyébként jól gazdálkodott, hiszen a legutóbbi évben is többlettel zártak, és ebből jelentős összegek kerültek a magyar járásokba is. Közel 170 km-nyi utat újítottak fel, iskolák, kórházak, egészségügyi és szociális intézmények kaptak támogatást fejlesztésre, felújításra.

A beszélgetés végén a következő ciklus személyes prioritásairól is szóltak az egyes jelöltek. Gyarmati Tihamér az észak és dél közötti arányos támogatást tartja a legfontosabbnak, Földes Csaba a vidékfejlesztés terén tenne többet, Szigeti László az oktatásügy mellett az Ipoly hidak ügyét is megnevezte. Horváth Árpád a közúthálózat és a kerékpárutak fejlesztését emelte ki. Farkas Iván a déli régió eddiginél is erősebb képviseletével lenne elégedett. Az MKP célja, hogy a magyar képviselet irányító tényező legyen, hogy a párt ismét kormányzó pozícióba kerüljön – mondta Farkas Iván, az MKP megyeelnök-jelöltje.

Nógrádi György: Európa jövője kétséges, ha nem tud egységesülni

Visszatérő vendége a Martosi Szabadegyetemnek az egyik legtöbb nézőt vonzó Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, aki ezúttal is sziporkázóan és szellemesen, sajátos stílusában, jó hangulatban vázolta fel a világpolitikai mozgásokat. Előadását az Egyesült Államokról adott értékeléssel, a Trump-jelenséggel kezdte, mint mondta, ritka hogy egyik jelölt se alkalmas elnöknek. Úgy véli, Trump eddig nem bizonyította alkalmasságát, külföldi útjai botrányosra sikeredtek. Példanélküli az is, hogy Trump környezetében több hatalmi központ működik egymás mellett. Az Egyesült Államok helye és szerepe évről évre csökken, mégis sem ellenére, sem nélküle nem lehet létrehozni hatalmat. Erősíti az, hogy az információ hatalom, és ebben az USA fölénye egyértelmű. A francia választásokról úgy vélekedett, a politikai korrektség bukott meg, Macron elnökké választása már mutatja azt a szándékot, hogy az országot teljhatalommal vezesse, az elmúlt időszakban ugyanis Franciaország meggyengült. A hatalmi erőtér átalakulóban van, ezt a brexit is felgyorsította, Németország hegemóniája cáfolhatatlan, de hogy a német politika milyen irányt vesz, azt majd a szeptemberi választások mutatják meg. Merkel megválasztása valószínűnek látszik, de az is, hogy az elkövetkező időszak arról szól majd Berlinben, hogy ki lesz az utódja.

A V4-ek eddig csak a migránskérdésben értettek egyet

Nógrádi szerint most a legfontosabb cél a V4-eket összetartani. Mint mondta, a négy ország eddig csak a migránskérdésben értett egyet. Egyelőre kevés az esély arra, hogy önálló hatalmi erőtérként jelenjen meg, s ennek a tőke hiánya szab gátat, jelenleg ehhez a négy ország az első lépéseknél tart.

Ukrajna jövőjét Nógrádi katasztrofálisnak nevezte, a határok bizonytalanok, az oroszokkal nem tudják rendezni a viszályt, ennek a kizárólagos USA-barát politikája is az oka. Az ország gazdasága nem működik, a csalás és a korrupció van jelen mindenhol. Az elemző azt sem tartja elképzelhetőnek, hogy Kijev a NATO vagy az EU tagja legyen. Az előbbit az oroszok nem engedik, az utóbbi az EU végét jelentené.

Európa már nem globális játékos

A migránskérdés határozza meg továbbra is Európa mindennapjait. 2015-ben 1,5-1,9 millió migráns érkezett a kontinensre. Nincs olyan ország, ahol a lakosság többsége számára ez elfogadható lenne. Megnövekedett a terrorcselekmények száma és a migránsbűnözés is, ez utóbbira azonban nem lehet hivatkozni. Nem következett be az integráció, a beérkezettek nagy része analfabéta. Németországban 2015-ben mindössze 50 migráns vállalt munkát. Ha az Európai Unió ez ügyben nem változtat, annak katasztrofális következményei is lehetnek. Nógrádi szerint a megoldást az jelentheti, ha megerősítik a schengeni határok védelmét, és a már ide érkezetteket hazaszállítják.

Nógrádi Európa jövőjéről elmondta, a kontinens már nem globális játékos, a brexittel meggyengült, elvesztett egy erős államot, s ha ezek után sem képes egységesülni, a jövője kétséges.

Füled érjen hazáig: 5 éves a Harmónia-díj

Az ötödik martosi fesztivál egyik vállalása, hogy nagyobb teret nyit a hazai zenészek előtt. Ez azonban nem csak az esti zenei koncertfelhozatalban van jelen, hanem a szabadegyetem programjaiban is. Öt évvel ezelőtt egy új kezdeményezés indult útjára, Lábszky Olivér kezdeményezésére, s Lacza Gergely, a Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesülete elnökének csatlakozásával, valamint Dobosi Róbert támogatásával megalakult a Harmónia-díj, a Szlovákiai Magyar Zenei Díj. Öt év elég volt ahhoz, hogy a díj megteremtse presztízsét. Legutóbb már 9 díjat adtak át, a zenei világ minden műfaját lefedve. Tavaly az életműdíjat id. Reiter István hegedűművész kapta, akinek a pályáját egy rövid portréfilmmel is bemutatták. A művész beszélt arról is, milyen fontos szerepet játszott az életében Kassa, soknyelvű, toleráns szellemi közeg. Fiával, ifj. Reiter Istvánnal egy rövid koncertet is rögtönöztek. A beszélgetésen jelen volt Stierber Lajos karnagy, zenepedagógus is, aki korábbi életműdíjas, ő a zenepedagógia fontosságáról beszélt. Mint mondta, rengeteg szenzációs felvidéki magyar zenei felvétel születik a különböző műfajokban.  Huszár László a népzene képviselőjeként van jelen a Harmónia zenei projektben. Mint mondta, a tehetséggondozásra nagy hangsúlyt fektetnek, és a fiatal tehetségek, muzsikusok együttesek egyaránt megtalálhatók a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet adatbázisába, amely weboldalukon megtalálható.

A martfeszt esti programján egyebek mellett a Jóvilágvan és a Hooligans együttes szerepel.