Martosi Szabadegyetem: A kisebbségpolitikában nincs alternatívája a közösségépítésnek

Pásztor István: a vajdasági magyar közösség megbecsült a szerb társadalomban

Mozgalmas évet tudhat maga mögött a vajdasági magyar közösség, illetve a Pásztor István által vezetett Vajdasági Magyar Szövetség, hiszen a parlamenti választások után a kormány tagja lett a VMSZ, négy államtitkári poszttal, és a vajdasági parlamentben is erős pozícióban vannak. Pásztor István elmondta, habár lehetnének fenntartásaik a nagyobb kormányzó párttal, a közösségi érdek azonban a koalíciókötést diktálta, s a megkötött megállapodás lehetőséget teremt a kisebbségi jogok megerősítésére. A magyar közösség megbecsült és elfogadott a szerb társadalmon belül, nem tekintenek rájuk destabilizációs tényezőként. A közösség tagjai nincsenek veszélyben, a VMSZ feladata pedig, hogy megteremtse a nyugodt légkör feltételeit.

Vajdaság számára is meghatározó a magyarországi támogatás, amely a közösségi lét minden területére kiterjed, s anélkül az intézményrendszer aligha működhetne. Nagy lendületet adott a fejlődésnek az a 10 milliárd forintos gazdaságfejlesztési csomag, amely a mezőgazdaságot, a turizmust és a kisvállalkozásokat segíti, az elmúlt másfél év alatt több mint 6 ezer pályázót támogattak. A magyarországi támogatásnak voltak ellenzői, így a VMSZ feladata az is volt, hogy megértesse a többséggel, Szerbiának is jó, ha a magyar közösség gazdaságilag is erős, hiszen javakat termel, munkahelyeket teremt, és adózik az országban.

Brenzovics László:  fontos a beágyazottság a magyar közösségben

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője Brenzovics László szerint a Kárpát-medencei sors közös rendezésre vár, még ha a törekvések, az elképzelések és a lehetőségek különbözőek is. A legsúlyosabb helyzetben Kárpátalja van, hiszen az országban háború dúl, amelyben már 12 ezer ember halt meg, többségében öregek és gyerekek. A KMKSZ elnöke a háborúra úgy tekint, hogy az veszélyt jelenthet a szomszédos térségekre is. A nehéz helyzetben is körülményeket kell teremteni arra, hogy a közösség megmaradjon, fejlődni tudjon – hangsúlyozta Brenzovics László, aki szerint ebben fontos szerepe lehet a KMKSZ beágyazottságának. 43 ezres tagsága azt jelenti, hogy minden második felnőtt a tagja. Ez a beágyazottság segített abban, hogy a 150 ezres közösség máig politikai tényező tudott maradni.

Kelemen Hunor: minden erőfeszítés ellenére az erdélyi magyarságra nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek

Az erdélyi magyarság számára a választások éve volt az elmúlt év, amelyből megerősödve került ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Kelemen Hunor elnök értékelésében nem titkolta elégedettségét, hiszen az RMDSZ-nek most sikerült magát visszatornáznia a 2008-as szintre, 6,5 százalékos eredményük 30 parlamenti képviselőt jelent. Ebben fontos szerepet játszott, hogy 26 év után összefogás jött létre, közösségi elvárás is volt az MPP-vel való együttműködés. A jó eredmény sok mindenre elegendő, így lépések történtek a nyelvi jogok bővítésében - hangsúlyozta Kelemen Hunor, hozzátéve azonban azt is, hogy ugyanakkor ismét több támadás is érte a magyar közösséget, például a kisebbségi törvény miatt. Minden erőfeszítés ellenére az erdélyi magyarságra továbbra is nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek, félnek, hogy elveszítik Erdélyt – mondta az RMDSZ elnöke, aki szerint keresniük kell a párbeszéd formáit, hogy meggyőzzék a román többséget, az 1,2 millió magyar értéket teremt. Kelemen Hunor szerint a fő gond a bizalom hiánya, ezért bizalmat kell építeni, kötelékeket kell kialakítani a többséggel.

Menyhárt József: a felvidéki magyarság idén eldönti, megye, vagy elmegy-e?

A párbeszéd fontosságát hangsúlyozta a vendéglátó Menyhárt József is. A Magyar Közösség Pártja elnöke elmondta, az elmúlt egy évben párbeszédet kezdtek az egyházakkal, a civilekkel, a kulturális szervezetekkel, de a magyar-magyar párbeszéd kereteivel a Most-Híd felé is nyitottak.

Az asszimilációval sújtott magyar közösség megerősítése érdekében a nemzetpolitika hagyományos eszköztára mellett a gazdaságfejlesztés is komoly szerepet kap a jövőben. Erre a fiatalok megtartása, jövőjük megteremtése érdekében is szükség van, mert az elmúlt években Dél-Szlovákia tudatos elszegényítésnek volt kitéve. A Baross Gábor fejlesztési alap ennek akar gátat szabni, lehetőséget teremtve a helyi vállalkozásoknak, s ezt még a közeljövőben párbeszédre bocsátják – mondta az MKP elnöke, aki ugyanakkor kitért a térségi fejlesztés fontosságára is. Az MKP elnöke megválasztása óta többször is végigjárta már az egyes régiókat, hogy felmérje a helyzetet, az egyes térségek közti különbségek lényegesek, más-más megoldást igényelnek, ezt kell összefogni egy stratégiai tervben.

Az idei év legnagyobb kihívása a novemberi megyei választások, amely során 5 évre választják a megyei önkormányzatok képviselőit. 5 megyében 41 képviselője és 3 alelnöke van jelenleg a Magyar Közösség Pártjának, ezt megtartani és erre építeni – határozta meg célként Menyhárt József, hangsúlyozva azt is, hogy az MKP két megyében erős elnökjelölttel is indul Berényi József és Farkas Iván által. A párt legutóbbi eredményei a közvélemény-kutatásokban bizakodásra adnak okot, de a pártelnök szerint az elkövetkező hónapokban nagyon sokat kell tenni a sikeres választások érdekében. Ahogy egy szójátékkal élve fogalmazott: a felvidéki magyarság idén eldönti megye, vagy elmegy-e?

Közösségépítés nélkül nincs siker

A négy pártelnök egyetértett abban, hogy kisebbségi közegben egy pártnak a közösségépítésben is nagyon fontos szerepe van, e nélkül nincs siker. Kelemen Hunor szerint egy kisebbségi pártnak vége, ha csak a politikával foglalkozik, közösségépítéssel a hátország megtartható, megerősíthető. Pásztor István is úgy fogalmazott, hogy a politika az elfogadottságról és a közösségi erőről szól. A Magyar Közösség Pártja kapcsán megjegyezte, mindenki abban érdekelt, hogy az új pártvezetés sikeres legyen, s mint megjegyezte, az erőfeszítés a jelek szerint sikerrel kecsegtet. Brenzovics László is úgy gondolja, hogy nagyon fontos, hogy az őszi megyei választásokon jól szerepeljen az MKP, és azt a szerepet töltse be, ami megilleti. Ha a felvidéki magyarság erős lesz, az erősíti a Kárpátalját is. A KMKSZ elnöke szerint azonban a sikeresség érdekében használni kell azokat az eszközöket, amelyek ezt elősegíthetik. Brenzovics László ennek kapcsán a sajtó szerepére is kitért. Felvetésére Menyhárt József megerősítette, hogy a média szerepét közösségfejlesztési megfontolásból is hangsúlyosan fontosnak tartja a párt, az ehhez rendelt stratégia mentén. A regionális ütemtervekhez szükség van a regionális sajtó megteremtésére is, ha nem is napilap szintjén, de több formában is el kell juttatni a tartalmakat az egyes régiókba. A jelenlegiekhez mérten kell egy alternatíva, kell egy másik hang – ami országos szinten és a kistérségben is megjelenik – fogalmazott az MKP elnöke, aki szerint ez hamarosan meg is valósul.

Kezdődik az aláírásgyűjtés az őshonos kisebbségek jogaiért

A FUEN égisze alatt, az RMDSZ kezdeményezésére kezdődik a petíció, az egymillió aláírás gyűjtése. A Minority Safe Pack célja, hogy Brüsszel vegye napirendre az őshonos kisebbségi jogokat, ez ugyanis eddig nem uniós hatáskör, így az EU nem is foglalkozik a kérdéssel. A petíció 7 országban zajlik majd, s jövő év április 4-ig kell összegyűjteni az egymillió aláírást, ahhoz, hogy az ET napirendre vegye a kérdést. Romániában, Magyarországon és Szlovákiában is hamarosan kezdődik a gyűjtés. A cél az európai minimum, ami kötelező lenne minden állam számára, hogy ne legyen kétsebességes Európa a kisebbségi jogok terén sem – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Menyhárt József az aláírásgyűjtés kapcsán elmondta, az MKP számára ez prioritás lesz a megyei választásokat megelőző kampányban, s Berényi József lesz ennek a fő megjelenítője. A párt már kezdeményezte a belügyminisztériumnál, hogy magyar nyelvű petíciós ívekre gyűjthessék az aláírásokat, egyelőre azonban nem kaptak választ – mondta az MKP elnöke a Martosi Szabadegyetem Kárpát-medencei fórumának zárásaként.