Martonyi: 2014 januárjáig megkezdődnek a tárgyalások Szerbiával
BRÜSSZEL. Legkésőbb 2014 januárjáig megkezdődnek a formális tárgyalások Szerbiával az uniós csatlakozásról - ismertette Martonyi János külügyminiszter az uniós Európa-ügyi miniszterek luxembourgi tanácskozásán született keddi döntést.
A tárcavezető elmondta, hogy ezzel párhuzamosan Koszovóval is megkezdődhetnek az egyeztetések a társulási megállapodásról. Az általános ügyek tanácsában született döntéssel kapcsolatban az uniós állam- és kormányfők mondják majd ki a végső szót a hét második felében esedékes csúcstalálkozójukon. A csúcs résztvevői erre minden bizonnyal rábólintanak majd - mondta Martonyi János. "Bizonyos párhuzamosság érvényesül a kettő között" - fogalmazott a külügyminiszter.
A tanácskozást az ír elnökség végeztével ezúttal utoljára vezető Eamon Gilmore ír kormányfőhelyettes egyértelművé tette, hogy a Szerbiával és Koszovóval kapcsolatos döntés a közelmúlt pozitív fejleményeinek köszönhető, egyúttal reményét fejezte ki, hogy ez kapcsolataik teljes normalizálására ösztönzi majd a feleket.
Stefan Füle bővítési biztos szerint Szerbia és Koszovó nemcsak teljesítette, hanem túl is teljesítette a velük szemben támasztott elvárásokat. "Belgrád és Pristina példátlan erőfeszítéseket tett kapcsolataik normalizálása érdekében, a mai döntés mindkét fél számára az elért eredmények elismerése" - hangoztatta a cseh biztos.
Mindemellett a tanács arról is döntött, hogy folytatódhatnak a csatlakozási tárgyalások Törökországgal, megnyitnak egy újabb, egészen pontosan a 22. tárgyalási fejezetet, de az erről szóló egyeztetések nem most kezdődnek majd el, hanem majd csak az év második felében, miután az Európai Bizottság közzéteszi Törökországról szóló éves országjelentését. Martonyi az MTI kérdésére megerősítette, hogy ez kompromisszumos megoldás, mégpedig egy olyan megegyezés része, amellyel "az Európai Unió legnagyobb tagállama, valamint Törökország is" egyetért. Magyarország a tárgyalási fejezet mielőbbi megnyitását támogatta - fűzte hozzá.
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Eamon Gilmore rámutatott, hogy az ír elnökség célja eredetileg is a tárgyalások felújítása volt Ankarával, és ennek érdekében hónapok óta folyik a munka a török diplomatákkal. "Bár zavaróak a békés tiltakozásokra adott reakciók, azt hiszem, az uniós bővítési folyamat a rendelkezésünkre álló leghatékonyabb eszköz a törökországi reformok előmozdítására" - fogalmazott az ír miniszterelnök-helyettes. A tiltakozások azt mutatják, hogy további reformokra van szükség - mondta Gilmore.
A miniszterek tanácskozásán a többéves pénzügyi keret is szerepelt, amelynek fő számait a februári csúcson fogadták el az állam- és kormányfők, de amelynek részleteiről a parlamenttel is egyezségre kell jutni. Martonyi János szerint nagyon közel állnak egymáshoz az álláspontok, és minden valószínűség szerint pár napon belül, még az ír EU-elnökség alatt létre is jön a megállapodás az Európai Parlamenttel. A külügyminiszter arra is kitért, hogy a tárcavezetők videokonferenciát is tartottak Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével, akivel egyeztették a csúcs elé terjesztendő úgynevezett végkövetkeztetések tervezetét. Martonyi üdvözölte, hogy abban több ahhoz hasonló dolog is szerepel, mint amit a kormány Magyarországon kezdeményezett vagy már be is vezetett.
"Ebben nagyon-nagyon sok olyan elem van, amely tökéletesen megegyezik a magyar gazdaságpolitikával" - húzta alá Martonyi, aki mind az ifjúsági munkanélküliség visszaszorítását szolgáló, tervezett intézkedéseket, mind a munkahelyvédelmi lépéseket megemlítette.
Martonyi János arról is beszámolt, hogy a tanácsban a visegrádi országok felvetették: uniós szinten "átgondoltabban", új rendszerben kellene kezelni az árvízhelyzeteket. "Fel kellene gyorsítani az ezzel kapcsolatos eljárásokat" - húzta alá a külügyminiszter, és bejelentette, hogy ezzel kapcsolatban, az árvízkárok enyhítésére vonatkozóan a négy visegrádi ország részletes álláspontot terjeszt majd elő.
Mindemellett az általános ügyek tanácsában ismét előkerült az a kezdeményezés, amelyben négy tagállam külügyminisztere azzal fordult az Európai Bizottsághoz, hogy dolgozzon ki a mostaninál rugalmasabban, hatékonyabban alkalmazható mechanizmust a jogállamiság érvényesülésének biztosítására az Európai Unióban. A tárcavezetők erről rövid eszmecserét tartottak - fogalmazott Martonyi. Ismételten aláhúzta, hogy ezt Magyarország nem kezeli magyar vonatkozású ügyként. Magyarországot sem közvetlenül, sem közvetve nem említette ezzel kapcsolatban senki - hangsúlyozta a miniszter. Magyarország továbbra is egyetért a kezdeményezéssel, de felhívja a figyelmet, hogy bizonyos elveket mindenképpen be kell tartani. Figyelembe kell venni, hogy milyen jogköröket ruháztak a tagállamok az unióra - emelte ki a tárcavezető.
"Nagyon fontos a szubszidiaritás, nagyon fontos az átláthatóság, nagyon fontos a tagállamok egyenlősége, hogy tiszteletben kell tartani a nemzeti identitást, ezen belül különösen az alkotmányos identitást. Bármilyen új mechanizmus jön létre, biztosítani kell a tisztességes eljárás elvét" - sorolta Martonyi János. Szerinte ebben más nemzetközi szervezetekkel, így például az Európa Tanáccsal is együtt kell működni, és építeni kell a már most is létező mechanizmusokra. A miniszter elmondta, hogy a bizottság a következő hónapokban papírra veti majd ezzel kapcsolatos elképzeléseit, amelyet mind az általános ügyek tanácsa, mind a belügyi és igazságügyi tanács megvitat majd.
A tanácskozást az ír elnökség végeztével ezúttal utoljára vezető Eamon Gilmore ír kormányfőhelyettes egyértelművé tette, hogy a Szerbiával és Koszovóval kapcsolatos döntés a közelmúlt pozitív fejleményeinek köszönhető, egyúttal reményét fejezte ki, hogy ez kapcsolataik teljes normalizálására ösztönzi majd a feleket.
Stefan Füle bővítési biztos szerint Szerbia és Koszovó nemcsak teljesítette, hanem túl is teljesítette a velük szemben támasztott elvárásokat. "Belgrád és Pristina példátlan erőfeszítéseket tett kapcsolataik normalizálása érdekében, a mai döntés mindkét fél számára az elért eredmények elismerése" - hangoztatta a cseh biztos.
Mindemellett a tanács arról is döntött, hogy folytatódhatnak a csatlakozási tárgyalások Törökországgal, megnyitnak egy újabb, egészen pontosan a 22. tárgyalási fejezetet, de az erről szóló egyeztetések nem most kezdődnek majd el, hanem majd csak az év második felében, miután az Európai Bizottság közzéteszi Törökországról szóló éves országjelentését. Martonyi az MTI kérdésére megerősítette, hogy ez kompromisszumos megoldás, mégpedig egy olyan megegyezés része, amellyel "az Európai Unió legnagyobb tagállama, valamint Törökország is" egyetért. Magyarország a tárgyalási fejezet mielőbbi megnyitását támogatta - fűzte hozzá.
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Eamon Gilmore rámutatott, hogy az ír elnökség célja eredetileg is a tárgyalások felújítása volt Ankarával, és ennek érdekében hónapok óta folyik a munka a török diplomatákkal. "Bár zavaróak a békés tiltakozásokra adott reakciók, azt hiszem, az uniós bővítési folyamat a rendelkezésünkre álló leghatékonyabb eszköz a törökországi reformok előmozdítására" - fogalmazott az ír miniszterelnök-helyettes. A tiltakozások azt mutatják, hogy további reformokra van szükség - mondta Gilmore.
A miniszterek tanácskozásán a többéves pénzügyi keret is szerepelt, amelynek fő számait a februári csúcson fogadták el az állam- és kormányfők, de amelynek részleteiről a parlamenttel is egyezségre kell jutni. Martonyi János szerint nagyon közel állnak egymáshoz az álláspontok, és minden valószínűség szerint pár napon belül, még az ír EU-elnökség alatt létre is jön a megállapodás az Európai Parlamenttel. A külügyminiszter arra is kitért, hogy a tárcavezetők videokonferenciát is tartottak Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével, akivel egyeztették a csúcs elé terjesztendő úgynevezett végkövetkeztetések tervezetét. Martonyi üdvözölte, hogy abban több ahhoz hasonló dolog is szerepel, mint amit a kormány Magyarországon kezdeményezett vagy már be is vezetett.
"Ebben nagyon-nagyon sok olyan elem van, amely tökéletesen megegyezik a magyar gazdaságpolitikával" - húzta alá Martonyi, aki mind az ifjúsági munkanélküliség visszaszorítását szolgáló, tervezett intézkedéseket, mind a munkahelyvédelmi lépéseket megemlítette.
Martonyi János arról is beszámolt, hogy a tanácsban a visegrádi országok felvetették: uniós szinten "átgondoltabban", új rendszerben kellene kezelni az árvízhelyzeteket. "Fel kellene gyorsítani az ezzel kapcsolatos eljárásokat" - húzta alá a külügyminiszter, és bejelentette, hogy ezzel kapcsolatban, az árvízkárok enyhítésére vonatkozóan a négy visegrádi ország részletes álláspontot terjeszt majd elő.
Mindemellett az általános ügyek tanácsában ismét előkerült az a kezdeményezés, amelyben négy tagállam külügyminisztere azzal fordult az Európai Bizottsághoz, hogy dolgozzon ki a mostaninál rugalmasabban, hatékonyabban alkalmazható mechanizmust a jogállamiság érvényesülésének biztosítására az Európai Unióban. A tárcavezetők erről rövid eszmecserét tartottak - fogalmazott Martonyi. Ismételten aláhúzta, hogy ezt Magyarország nem kezeli magyar vonatkozású ügyként. Magyarországot sem közvetlenül, sem közvetve nem említette ezzel kapcsolatban senki - hangsúlyozta a miniszter. Magyarország továbbra is egyetért a kezdeményezéssel, de felhívja a figyelmet, hogy bizonyos elveket mindenképpen be kell tartani. Figyelembe kell venni, hogy milyen jogköröket ruháztak a tagállamok az unióra - emelte ki a tárcavezető.
"Nagyon fontos a szubszidiaritás, nagyon fontos az átláthatóság, nagyon fontos a tagállamok egyenlősége, hogy tiszteletben kell tartani a nemzeti identitást, ezen belül különösen az alkotmányos identitást. Bármilyen új mechanizmus jön létre, biztosítani kell a tisztességes eljárás elvét" - sorolta Martonyi János. Szerinte ebben más nemzetközi szervezetekkel, így például az Európa Tanáccsal is együtt kell működni, és építeni kell a már most is létező mechanizmusokra. A miniszter elmondta, hogy a bizottság a következő hónapokban papírra veti majd ezzel kapcsolatos elképzeléseit, amelyet mind az általános ügyek tanácsa, mind a belügyi és igazságügyi tanács megvitat majd.
Forrás
MTI
