Mars körüli pályára állt az ExoMars űrszondája
A Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett modullal egy perccel a landolás tervezett ideje előtt megszakadt a kapcsolat.
Don McCoy, az ExoMars Projekt menedzsere elmondta, a leszállóegységről érkezett jelek megerősítették, hogy a modul belépett a Mars légkörébe és kinyitotta ejtőernyőjét, de még túl korai többet biztosan mondani a leszállóegység állapotáról.
Ugyanakkor az ESA a TGO-űrszondát sikeresen pályára állította a vörös bolygó körül.
Az irányító központban várják a jelvétel következő időpontját, amikor a NASA Mars Reconnaissance űrszondája átrepül a Schiaparelli landolási helye fölött, és közép-európai idő szerint 20 óra körül továbbíthat jeleket a leszállóegységről. Közölte ugyanakkor, hogy a szakemberek csütörtökön adnak tájékoztatást az eredményekről.
Paolo Ferri, az ESA műveleti részlegének vezetője közölte, ugyan nem jó jel, hogy megszakadt a kapcsolat a leszállóegységgel, de még túl korai következtetéseket levonni. Az adatok további elemzése szükséges ahhoz, hogy megértsék, mi történt a leszálláskor a modullal.
Egy űreszköz leszállása a Marson igen bonyolult feladat, számos korábbi misszió nem járt sikerrel. Az ESA Beagle 2. modulja 2003-ban ugyan leszállt a Marsra, de napelemei nem nyíltak ki teljesen, emiatt nem tudott kommunikálni a földi irányító központtal.
A Schiaparelli-modul vasárnap vált le szállítóegységéről, a Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondáról. Az 577 kilogrammos egység hőpajzsot, ejtőernyőt és rakétákat használva fékezett le óránkénti 10 kilométeres sebességre a bolygó felszínéhez közeledve, miután 21 ezer kilométeres óránkénti sebességgel szerdán belépett a Mars légkörébe.
Fő feladata az lesz, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén. A TGO a bolygó feletti 400 kilométeres magasságból adatokat gyűjt - többek között metán nyomai után kutat - majd, az elképzelések szerint legalább 2022-ig. (Az élet valamikori jelenlétének lehetséges jelzőjeként számon tartott metánt elsőként az ESA Mars Express nevű műholdja fedezte fel 2004-ben a bolygó légkörében.)
A Schiaparellit és a hordozót március 14-én indították el a kazahsztáni Bajkonurból. Az európai-orosz expedíció, amelybe az ESA 1,3 milliárd, a Roszkoszmosz pedig egymilliárd eurót fektetett, a várakozások szerint újabb lépéssel hozza közelebb az űrhajósok első Mars-utazását.
A projekt második, 2018-ra tervezett szakaszát finanszírozási problémák miatt azonban 2020-ra kellett halasztani, a bolygó marsjárós felfedezésének költségeit ugyanis még jóvá kell hagyatni az ESA tagállamaival. A Roszkoszmosz számára is nehézkes az anyagi háttér biztosítása: a gazdasági visszaesés miatt az orosz kormány tavasszal harminc százalékkal megkurtította az űrprojekt költségvetését.
A napelemmel működő hatkerekes robot, amelyet egy orosz Proton-M típusú űrhajó juttat majd el a Marsra, szintén az élet nyomai után kutat majd. Ehhez két méter mélyre fog fúrni a Mars talajában. Ezt elsőként teszi meg a Mars-kutatás történetében, az eddigi amerikai marsjárók ugyanis csak néhány centiméternyire fúrtak le.
A Mars a Naprendszer egyik legtöbbet kutatott égiteste: 1960 óta több mint negyven missziót indított a vörös bolygóra elsősorban az Egyesült Államok és Oroszország. Nevét a felszínén nagy mennyiségben megtalálható vasoxid miatti színének köszönheti, vöröses fénye miatt a rómaiak a háború istenéről nevezték el.
A Földtől mért legkisebb távolsága 56 millió, a legnagyobb pedig 400 millió kilométer, Naptól mért távolsága 228 millió kilométer, vagyis a Nap-Föld távolság másfélszerese.
