Manfred Weber: a kvótarendszer nem bukott meg

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) EP-képviselője a Deutschlandfunk német országos közrádióban sugárzott interjúban üdvözölte, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal szemben a menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban. A bizottság lépése "teljesen rendben van", mert az Európai Unió "jogközösség", és valamennyi tagországnak tiszteletben kell tartania a közösségi jogot - mondta.   

Németország ellen is számos kötelezettségszegési eljárást folytat az Európai Bizottság, és a migrációs válság elmélyülése, 2015 előtt Németország is teljes erővel ellenezte a menekültkvóták bevezetését - mondta az EPP frakcióvezetője. Hangsúlyozta, hogy az uniós intézmények "készen állnak" az eljárás alapját jelentő 120 ezer fő elosztásánál túlmutató, állandó "tehermegosztási" rendszer bevezetésére, de egyes tagállamok "önzősége" hátráltatja a folyamatot.   

Az EPP frakcióvezetője hozzátette: mindig is úgy értette a menekültek elosztását elutasító kelet-európai tagországok álláspontját, hogy az uniós külső határok biztosítása után napirendre lehet venni a tagállamok közötti szolidaritás ügyét. Az EU-Törökország megállapodás révén a balkáni migrációs útvonalon sikerült stabilizálni a helyzetet, a következő nagy feladat pedig a Földközi-tengeren húzódó határ biztosítása - mondta Manfred Weber. Ha ez is sikerül, akkor el lehet kezdeni beszélni a "belső szolidaritásról". Ebben a párbeszédben "jó érveink lesznek", és meg lehet majd győzni a kelet-európaiakat - mondta Manferd Weber.   

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az EPP egyértelműen elhatárolódott Magyarországtól, és kijelölte a határokat a civil szervezetekkel és az egyetemekkel kapcsolatos ügyekben. A civil szervezetek működésének átláthatóságával kapcsolatos törvény esetében Magyarország "teljes mértékben elfogadta az Európai Bizottság előírásait". Ez is mutatja, hogy Orbán Viktor kormányfő ugyan "kipuhatolja a határokat, amit mi nem tartunk jónak", de végül elfogadja a jogot, ezért "a klub tagja maradhat" - mondta az EPP frakcióvezetője.   

"Ameddig valaki elfogadja a Brüsszelből érkező előírásokat, addig minden rendben van", és Magyarországnál sokkal nagyobb aggodalomra ad okot Lengyelország, mert Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke és a lengyel kormány már nem is tárgyal a bizottsággal, és "fundamentális támadást" indított az alkotmány és az igazságszolgáltatás függetlensége ellen - tette hozzá.

Berlin támogatja az Európai Bizottságot a menekültelosztásban

A német kormány támogatja az Európai Bizottságot a menekültek európai uniós tagországok közötti elosztásában - mondta szerdán Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő a Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásról berlini sajtótájékoztatóján.

Ulrike Demmer, kérdésre válaszolva, teljesen megszokott lépésnek nevezte, hogy a bizottság az EU működését szabályozó szerződés őreként eljárást indított a három tagországgal szemben, hiszen többszöri felszólítás ellenére nem teljesítették a menekültek elosztásáról hozott döntésből fakadó kötelezettségüket. A német kormány kiáll a közös döntés mellett, és támogatja a bizottság azon követelését, hogy valamennyi tagállam teljesítse kötelezettségét - tette hozzá.   

Angela Merkel kancellár számos alkalommal leszögezte, hogy "a menekültkérdés összeurópai kihívás, amelyhez összeurópai megoldás szükséges" - mondta a helyettes kormányszóvivő.

Juncker: a szolidaritás nem egyirányú utca

Az európai szolidaritás nem "egyirányú utca", a megállapodásokat nem teljesítő tagállamokkal szemben büntető intézkedések lépnek érvénybe - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. Juncker aláhúzta, hogy a hangsúly nem a szankciókon, hanem az európai jog betartásán van.

Elmondta, a migránsok elosztásáról szóló kvótamegállapodás óta három ország - Magyarország, Csehország és Lengyelország - egyáltalán nem vett át Olaszországban és Görögországban rekedt menekülteket, ezért "nem marad más választás, minthogy szankciókat foganatosítsunk ezen országok ellen".

Az Európai Bizottság szerdán kötelezettségszegési eljárást indított a három ország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést. Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos kedden közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldenek Budapestnek, Varsónak és Prágának, és így megindul az eljárás a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az EU-tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.