Malosse: érdekesek a magyar gazdasági megoldások
BUDAPEST. Henri Malosse, az Európai Unió legfontosabb gazdasági testületének elnöke a hét első felében tárgyalt Magyarországon. Henri Malosse a magyar gazdasági modell működését, eredményeit és tanulságait is vizsgálta.
Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnöke kijelentette: saját elhatározásaából látogat Magyarországra . Tizennyolc hónap után ő az első európai intézményi elnök, aki Magyarországon tárgyalt, s – ahogy mondta – már éppen ideje volt, mert a nyugat-európai médiában számos téves információ jelenik meg Magyarországról. A francia politikus ezért a helyszínen kívánt meggyőződni a valóságról.
Henri Malosse úgy véli, minden európai országnak meg kell találnia a saját, válságból kivezető útját, s Magyarország ehhez egy meglehetősen bátor utat választott, amelynek vannak veszélyei, s egyes elemei lehetnek ellentmondásosak, de ez természetes. Megvolt a bátorság nemcsak a kormány, Orbán Viktor, hanem minden magyar ember részéről is, hogy megpróbálják megtalálni a saját utat, és nem csak arra hallgatni, amit a világgazdaság szakértői tanácsolnak - fejtette ki véleményét Henri Malosse. Az itteni innovatív megoldásokat nagyon érdekesnek nevezte, s hozzátette: néhányat közülük alkalmazni kellene az Európai Unióban is.
A héten jelent meg az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzése, ami javulásról árulkodik. Arra a kérdésre, hogy vajon vége van-e válságnak, a francia politikus úgy válaszolt: nem az a fontos, amit a bizottság kihoz, hanem az, amit az emberek érzékelnek. Az emberek érzése pedig az, hogy még mindig válságban vagyunk, mindenkinek a családjában van munkanélküli. Mindenféle előrejelzés és adatok ellenére ezzel számolni kell, és kivezető utat kell találni, hangsúlyozta Henri Malosse, aki úgy gondolja, az energiaárak szabályozás jó megoldás, s a közmunka ösztönzését is számos európai ország alkalmazza. A háztartásokat és a kisvállalkozásokat terhelő adók csökkentését is szükségesnek tartja, az azonban vita tárgya lehet, hogy milyen mértékben és kinek az előnyére.
Az EGSZB vezetője úgy látja, az Európai Unió legnagyobb hibája volt a 2000-es évek elején a tudásalapú társadalom meghirdetése az ipar rovására. Ha ugyanis jólétet, prosperitást, munkahelyeket akarunk, akkor szükség van termelésre, s ezekhez kapcsolódnak a szolgáltatások. Erre jó példa Németország, Merkel a legkülönfélébb eszközökkel tartja meg az erős ipart, rugalmas munkaerőpiaccal, a kis- és középvállalkozások támogatásával, a pénzügyi rendszeren keresztül, bizonyos tevékenységek koncentrálásával – és ez működik, de ezt csak Németország lépte meg, és nem vált európai uniós modellé, magyarázta a politikus.
Henri Malosse kiemelte az erős és független civil társadalom fontosságát, mert - mint ahogy kifejtette - közvetlen összefüggés van a munkanélküliség és a társadalmi párbeszéd között. Ahol az utóbbi szintje magas, ott alacsony a munkanélküliség. Az erős szociális partnerektől, a gazdasági kamaráktól, a szakszervezetektől, a civil társadalomtól nem kell tartani, hagyni kell őket, hogy függetlenül cselekedjenek - javasolta. A civil társadalmat nem szervezni kell, hanem meghallgatni, hiszen egy-egy reform sikere nemcsak a kormányzat akaratán múlik, hanem az emberekén is, azon, hogy részt vesznek-e benne és végrehajtják-e.
Henri Malosse úgy véli, minden európai országnak meg kell találnia a saját, válságból kivezető útját, s Magyarország ehhez egy meglehetősen bátor utat választott, amelynek vannak veszélyei, s egyes elemei lehetnek ellentmondásosak, de ez természetes. Megvolt a bátorság nemcsak a kormány, Orbán Viktor, hanem minden magyar ember részéről is, hogy megpróbálják megtalálni a saját utat, és nem csak arra hallgatni, amit a világgazdaság szakértői tanácsolnak - fejtette ki véleményét Henri Malosse. Az itteni innovatív megoldásokat nagyon érdekesnek nevezte, s hozzátette: néhányat közülük alkalmazni kellene az Európai Unióban is.
A héten jelent meg az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzése, ami javulásról árulkodik. Arra a kérdésre, hogy vajon vége van-e válságnak, a francia politikus úgy válaszolt: nem az a fontos, amit a bizottság kihoz, hanem az, amit az emberek érzékelnek. Az emberek érzése pedig az, hogy még mindig válságban vagyunk, mindenkinek a családjában van munkanélküli. Mindenféle előrejelzés és adatok ellenére ezzel számolni kell, és kivezető utat kell találni, hangsúlyozta Henri Malosse, aki úgy gondolja, az energiaárak szabályozás jó megoldás, s a közmunka ösztönzését is számos európai ország alkalmazza. A háztartásokat és a kisvállalkozásokat terhelő adók csökkentését is szükségesnek tartja, az azonban vita tárgya lehet, hogy milyen mértékben és kinek az előnyére.
Az EGSZB vezetője úgy látja, az Európai Unió legnagyobb hibája volt a 2000-es évek elején a tudásalapú társadalom meghirdetése az ipar rovására. Ha ugyanis jólétet, prosperitást, munkahelyeket akarunk, akkor szükség van termelésre, s ezekhez kapcsolódnak a szolgáltatások. Erre jó példa Németország, Merkel a legkülönfélébb eszközökkel tartja meg az erős ipart, rugalmas munkaerőpiaccal, a kis- és középvállalkozások támogatásával, a pénzügyi rendszeren keresztül, bizonyos tevékenységek koncentrálásával – és ez működik, de ezt csak Németország lépte meg, és nem vált európai uniós modellé, magyarázta a politikus.
Henri Malosse kiemelte az erős és független civil társadalom fontosságát, mert - mint ahogy kifejtette - közvetlen összefüggés van a munkanélküliség és a társadalmi párbeszéd között. Ahol az utóbbi szintje magas, ott alacsony a munkanélküliség. Az erős szociális partnerektől, a gazdasági kamaráktól, a szakszervezetektől, a civil társadalomtól nem kell tartani, hagyni kell őket, hogy függetlenül cselekedjenek - javasolta. A civil társadalmat nem szervezni kell, hanem meghallgatni, hiszen egy-egy reform sikere nemcsak a kormányzat akaratán múlik, hanem az emberekén is, azon, hogy részt vesznek-e benne és végrehajtják-e.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
