Magyarországi és csehországi civil szervezet elnöki találkozója
A két civil szervezet vezetője tájékoztatta egymást a két – V4, EU, NATO és egyéb baráti, partneri szövetségben tevékenykedő – ország időszerű emberjogi és állampolgárságot is érintő kérdéseiről.
Dr. Lomnici Zoltán beszámolt a magyar állampolgárság felvétele okán a szlovákiai állampolgárságukat elvesztő felvidéki jogfosztottak ügyének jogi tényállásáról. Mint tapasztalt jogtudós szakmai reményét fejezte ki, hogy a Szlovák Köztársaság alkotmánybírái a közeljövőben az állampolgársági törvény, az állampolgárság elvesztését kimondó rendelkezés alkotmányosságának megítélésében az európai jogállamhoz méltó, korrekt szakmai döntést hoznak.
A brünni civil szervezet elnöke részletes tájékoztatást adott a Cseh Köztársaság 2014. január 1-től hatályos, haladó szellemű új állampolgársági törvényéről. Rámutatott, hogy a Cseh és Szlovák Föderatív Köztársaság 1992. december 31-i felbomlását követően létrejött két utódállam alkotmánya elveiben nagyon megközelíti egymást. Mindkét, a jogállam útjára lepő és ezt deklaráló EU tagország alaptörvénye tartalmazza az emberi jogok, többek között az állampolgár az állampolgárságának megszüntetésére irányuló kinyilvánított akarata nélküli, az állam részéről történő elidegenítésének tilalmát. Ezt az alkotmányos garanciát a Szlovák Köztársaság alkotmányának 5. cikke, míg a Cseh Köztársaság alkotmányának 12. cikke csaknem azonos szavakkal szavatolja.
A szlovákiai törvényhozás – az új magyar állampolgársági törvény elfogadását követően bizonyos barátságtalan parlamenti képviselői körök hisztériakeltésének következményeként – 2010. május 26-án gyorsított eljárásban elfogadott állampolgársági (ellen)törvénye viszont a jogegyenlőtlenség kedvezőtlen helyzetébe hozta azon szlovák állampolgárokat is, akik a baráti Cseh Köztársaság állampolgárságát vették fel. A szlovák belügyminisztérium adatai szerint a törvénymódosítás kezdete óta, (bejelentésük alapján) 855-en veszítették el szlovák állampolgárságukat, ebből legtöbben, 325-en, a cseh állampolgárság felvétele következtében. Erről a témáról a Cseh Köztársaságban is egyre több, a jogegyenlőség elvének biztosítását megkérdőjelező jogi tanulmány, értékelés lát napvilágot a fiatal cseh előítélet-mentes jogászok és joghallgatók tollából. A csehországi jogásztársadalom is érdeklődéssel várja a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának nagy vajúdással megszülető döntését, vajon az ítélete által a „fiatalabb testvér” előre, vagy inkább a feudális korban alkalmazott röghöz kötöttség intézményéhez hasonló, a 2010-ben érvénybe lépett kettős állampolgárságot tiltó joggyakorlatot folytatja tovább? – tájékoztatta portálunkat Lelovics Pál, a Brünni Magyar Polgári Egyesület elnöke.
A két érdekvédelmi, emberjogi és az EU-tagországok nemzetei, polgárai közötti kölcsönös bizalom elmélyítésére irányuló tevékenységet kifejtő civil szervezet vezetője megegyezett a kölcsönös tájékoztatás további folytatásában.
