Magyarok a honfoglalás korában – Könyvbemutató Kassán

 

„Nekünk abban a szerencsében van részünk, hogy nagyon-nagyon hosszú idő után most egy nagyon komoly mennyiségű forrásbázis került bele az őstörténet kutatásába. Ezt a régészet hozta be, no nem a magyar régészet, hanem az orosz és az ukrán régészet volt az, ami nagyon nagyot lépett előre. Egyrészt most a magyarokhoz kötöttek olyan leleteket, amelyeket már régebb óta ismertek, de nem tudtak vele mit kezdeni, másrészt pedig azért, mert a 90-es években, a 2000-res évek elején egy sor ásatás zajlott, ami úgynevezett „magyargyanús” leleteket hozott felszínre” – magyarázta Sudár Balázs, az Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Õstörténeti Témacsoportjának témavezetője.

A Magyar őstörténet című többkötetes mű második részeként most megjelent Magyarok a honfoglalás korában gazdag képi és illusztrációs anyaggal kiegészítve foglalkozik Kelet-Európa 9. századi történelemfolyásával, amelybe beleilleszti a magyarokra vonatkozó ismereteket.

„Szerencsére nagyon komoly sajtóvisszhangja volt a könyveinknek. Most nagyon át kell gondolni az alapvető üzenetet, hogy ami régebben volt, az most már nem biztos, hogy megállja a helyét. Én úgy gondolom, hogy most már mindenképpen átment ez az üzenet. Az új magyar történeti atlaszban – ha minden igaz, akkor szeptemberre megjelenik – már a mi térképeink szerepelnek” – nyilatkozta portálunknak Sudár Balázs.

A kassai előadáson kiderült, óriási vállalkozásba kezdett a nagykaposi székhelyű Pro Patrióta civil szervezet azzal, hogy a honfoglaló magyarság nyomán egy ismeretterjesztő tanösvényt létesít a Kárpát-medencéből kiindulva kelet felé az Etelközig, sőt, az Uralon túli területekre, ahol a magyarok korai szállásterülete volt. Ennek a vállalkozásnak az első lépése volt a könyvbemutatóval egybekötött előadás, amely az őstörténeti kutatások legújabb eredményeit foglalta össze a pár éve felfedezett, Cseljabinszkhez közeli Uelgi lelőhelyek tükrében. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának őstörténettel foglalkozó tagjai ismertették a közönséget azokkal az új kutatási eredményekkel, amelyek átírhatják a magyar őstörténetről alkotott ismereteinket.

Oroszországban, az Ural hegységen túl lévő Uelgi-tó közelében talált több ezer új tárgy- és csontlelet a korai magyar történelemre vonatkozó kutatást gazdagítja és helyezi új alapokra. „Ezek a leletek nagyon hasonlóak ahhoz, amit a Kárpát-medencei 10. századi magyar sírokban találunk” – mutatott rá Langó Péter régész, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének munkatársa. „Ebből valószínűleg már sokkal többet lehet elmondani a korai magyarság vándorlásáról, a korai magyar történelemről. Ennek kutatása, amit Türk Attila vezetésével több év óta folytat a Magyar Tudományos Akadémia, új lehetőségeket mutat mind a magyar őstörténet, mind a kora középkori régészet tekintetében. Úgy véljük, hogy ez elvezet ahhoz, hogy egy teljesen új képet rajzoljunk a magyar vándorlásról és a magyarok korai történetéről” – fűzte hozzá.

Az újonnan kialakított vándorlástörténetet szeretné a gyakorlatban közelebb hozni az érdeklődőknek a Pro Patrióta civil szervezet, amely egy zarándokút kiépítését tűzte ki célul. Azt szeretnék elérni, hogy ezt az ismeretterjesztő tanösvényt bárki bejárhassa és az adott térség önkormányzatától minden segítséget megkapjon ahhoz, hogy a korai magyarság nyomait a helyszíneken láthassa.

„A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának a segítségével gyakorlatilag meghatároztuk azt az útvonalat, ami mentén a zarándokutunk, ami az Õshazától vezet a Kárpát-medencébe, ki lehet építeni” – mondta Kozsár Miklós, a Pro Patrióta civil szervezet elnöke. „A legújabb kutatási eredmények tükrében eljutottunk Ázsiáig, egészen Cseljabinszkig. Bízunk benne, hogy további régészeti lelőhelyek fognak előkerülni és össze tudjuk egy szép vonal mentén kötni a valamikori szállásterületeken megforduló elődeinknek a történetét” – fejtette ki.

A kassai előadást más helyszínekre is elviszik, majd következik a zarándokút gyakorlati kiépítése, amelyet azonban nagyban nehezít és késleltet a térségben zajló háborús konfliktus.