Magyar kormányzati támogatásból újíthatják fel a komáromi poliklinikát
Králik Róbert, a Komáromi Városi Hivatal szóvivőjének elmondása szerint jelenleg a felújítás és az épület majdani, új kihasználásával kapcsolatos tárgyalások zajlanak. „Az épület 2012-ben került Komárom város tulajdonába. Már évek óta üresen állt és lepusztult állapotban volt. Nyitra megye mint épülettulajdonos már a múltban sem támogatta felújítását. A Nyitra Megyei Önkormányzat (NSK) és az állam által nyújtott pénzügyi eszközök csupán az omladozó épületdarabok és a takarítás költségeinek fedezésére volt elegendő” – számolt be róla a szóvivő.
Az előző években a város eladásra kínálta az épületet, de senki sem mutatott iránta érdeklődést. „A városi hivatal jelenleg is figyelemmel kíséri a támogatások és projektek lehetőségét, ám épület-felújításra kevés lehetőség nyílik, míg az ennek az épületnek a felújításához szükséges forráseszközök mértéke meghaladja az átlagos támogatási kereteket” – fűzte hozzá a szóvivő.
Knirs Imre polgármester-helyettes több magyar kormányzati körökben és intézményekben lebonyolított beszélgetésen is részt vett. „Ígéretet kapott arra, hogy az egykori poliklinika felújításának projektje bekerül a magyar kormány fontos határon túli történelmi épületek megmentését célzó programjának prioritásai közé” – közölte Králik.
Abban az esetben, ha Magyarország gazdasági eredményei az előző évhez hasonló eredményeket mutat majd, a magyar kormány még az idén ősszel határozni tervez a történelmi szempontból fontos magyar vonatkozású épületek megóvását célzó projektek támogatásáról. „Tekintve, hogy Magyarország kormánya kijelentette, az elkövetkező időszakban a Felvidék, vagyis Dél-Szlovákia nagyobb mértékű támogatását tervezik, nagy az esélye annak, hogy biztosítva lesznek a poliklinika felújításához szükséges pénzeszközök” – mondta Králik.
„Elkészült az épület lehetséges jövőbeli felhasználásának tervezete, amely megtárgyalásra került a magyarországi illetékesek körében. Az előzetes tervek alapján a pincében egy nagy kapacitású üzemi konyha és vendéglő, a tetőtéren pedig egy akár 600 fős rendezvények, így például szalagavatók, illetve ún. mobil falak alkalmazásával kisebb rendezvények befogadására is alkalmas közösségi rendezvényközpont működne” – tájékoztatott Králik.
Az épület fennmaradó emeletein a fenntartási költségek fedezésének egyik lehetséges forrásaként szervezetek és intézetek részére kialakított irodahelyiségeket adnának bérbe.
