Magyar EP-képviselők egyperces felszólalásai
STRASBOURG. Több magyar képviselő is felszólalt hétfő este Strasbourgban, az Európai Parlament idei második plenáris ülésének első napján, az egyperces felszólalások számára elkülönített időkeretben.
A Magyar Közösség Pártja részéről Mészáros Alajos azt nehezményezte, hogy a szlovák alkotmánybíróság határozatlan időre elnapolta a döntést abban a kérdésben, hogy összeegyeztethetőek-e szlovák állampolgársági törvény kettős állampolgárságot kizáró rendelkezései a szlovák alaptörvénnyel. "Nem kérdés: politikai játszma tanúi vagyunk, és velünk együtt a zaklatásnak kitett polgárok is" - hangsúlyozta Mészáros Alajos.
A fideszes Glattfelder Béla a rezsicsökkentést védte, felidézve, hogy az Európai Bizottság egyik igazgatója másfél hete egy szakmai konferencián arról beszélt, hogy Brüsszel akár az Európai Bíróságig is elmegy, ha kell, hogy kikényszerítse a hatósági árak megszüntetését. A fideszes EP-képviselő szerint a bizottság fenyegetőzése indokolatlan és ellentétes az európai joggal, mert a hatályos irányelv kötelezi a tagállamokat a fogyasztók védelmére. Hozzátette: a rezsicsökkentés pont erről szól. "Súlyos hiba volna, ha a bizottság túllépné hatáskörét, szembekerülve nemcsak a tagállamok meghatározó részével, hanem az európai polgárokkal is" - hangsúlyozta Glattfelder Béla. A politikus szerint az ilyen nyilatkozatok csak azok számát növelik, akik kiábrándultak az EU-ból. Végezetül a fideszes EP-képviselő azt javasolta a bizottságnak, hogy ne a polgárok érdekeit védő tagállamokat próbálja megfegyelmezni, hanem saját megfontolatlan munkatársait.
A szocialista Göncz Kinga bírálatot fogalmazott meg a kormánnyal szemben. Az egykori esélyegyenlőségi miniszter, majd a külügyi tárca vezetője arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kormány fokozatosan tisztára mossa a szélsőjobb által magasztalt Horthy-rendszert, antiszemita szerzőket legitimál azzal, hogy beemeli őket a kötelező tananyagba, valamint szélsőjobboldali újságírókat és művészeket tüntet ki, most pedig szobrot készül emelni a náci megszállás emlékére, amellyel elmossa a különbséget bűnösök és áldozatok között. "Udvari történészük" pedig idegenrendészeti eljárásnak nevezi a zsidók deportálását - tette hozzá a szocialista politikus. "Ez is közös európai ügy, nem csak egy-egy tagállam gazdasági, pénzügyi problémája" - zárta felszólalását Göncz Kinga.
Tabajdi Csaba Magyarország szerepét méltatta az 1989-es kelet-közép-európai rendszerváltásokban, azt hangoztatva, hogy Magyarország bátorsága nélkül a berlini fal ledöntése és a német újraegyesítés sem lett volna lehetséges. "1989 az annus mirabilis, tényleg a csodák éve volt, méltó betetőzése az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak" - húzta alá a szocialista politikus.
A fideszes Glattfelder Béla a rezsicsökkentést védte, felidézve, hogy az Európai Bizottság egyik igazgatója másfél hete egy szakmai konferencián arról beszélt, hogy Brüsszel akár az Európai Bíróságig is elmegy, ha kell, hogy kikényszerítse a hatósági árak megszüntetését. A fideszes EP-képviselő szerint a bizottság fenyegetőzése indokolatlan és ellentétes az európai joggal, mert a hatályos irányelv kötelezi a tagállamokat a fogyasztók védelmére. Hozzátette: a rezsicsökkentés pont erről szól. "Súlyos hiba volna, ha a bizottság túllépné hatáskörét, szembekerülve nemcsak a tagállamok meghatározó részével, hanem az európai polgárokkal is" - hangsúlyozta Glattfelder Béla. A politikus szerint az ilyen nyilatkozatok csak azok számát növelik, akik kiábrándultak az EU-ból. Végezetül a fideszes EP-képviselő azt javasolta a bizottságnak, hogy ne a polgárok érdekeit védő tagállamokat próbálja megfegyelmezni, hanem saját megfontolatlan munkatársait.
A szocialista Göncz Kinga bírálatot fogalmazott meg a kormánnyal szemben. Az egykori esélyegyenlőségi miniszter, majd a külügyi tárca vezetője arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kormány fokozatosan tisztára mossa a szélsőjobb által magasztalt Horthy-rendszert, antiszemita szerzőket legitimál azzal, hogy beemeli őket a kötelező tananyagba, valamint szélsőjobboldali újságírókat és művészeket tüntet ki, most pedig szobrot készül emelni a náci megszállás emlékére, amellyel elmossa a különbséget bűnösök és áldozatok között. "Udvari történészük" pedig idegenrendészeti eljárásnak nevezi a zsidók deportálását - tette hozzá a szocialista politikus. "Ez is közös európai ügy, nem csak egy-egy tagállam gazdasági, pénzügyi problémája" - zárta felszólalását Göncz Kinga.
Tabajdi Csaba Magyarország szerepét méltatta az 1989-es kelet-közép-európai rendszerváltásokban, azt hangoztatva, hogy Magyarország bátorsága nélkül a berlini fal ledöntése és a német újraegyesítés sem lett volna lehetséges. "1989 az annus mirabilis, tényleg a csodák éve volt, méltó betetőzése az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak" - húzta alá a szocialista politikus.
Forrás
MTI
