Magán űrtávcső vadászhat a veszélyes aszteroidákra
A Sentinel nevet viselő magán űrtávcső projektet csütörtökön jelentette be a kaliforniai Mountain View-ban a B612 Alapítvány. Ez egy tudósokból és kutatókból álló non-profit csoport, amely régóta küzd az aszteroidák jobb nyomon követéséért.. A távcső több százmillió dollárból készülhet el kizárólag jótékonykodók adományaiból.
A belső-Naprendszer hemzseg az aszteroidáktól, több millió keresztezi a Föld pályáját és többségük elég nagy ahhoz, hogy komoly károkat okozzon egy becsapódás esetén. A csillagászok becslése szerint mindössze 1 százalékát látjuk. Az 1908-as Tunguzkai esemény során az erdőket 2150 négyzetkilométeren letaroló aszteroidánál nagyobb objektumok, vagyis közel félmillió űrkőzet jelenleg láthatatlan a földi műszerek számára.
Vannak módszereink az eltérítésükre, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy idejében észleljük a veszélyt. 2005-ben az Egyesült Államok kongresszusa utasította a NASA-t, hogy 2020-ig találják meg a 140 méter és afeletti átmérőjű földközeli aszteroidák 90 százalékát, 2010-ben egy bizottság azonban megállapította, hogy a rendelkezésre álló műszeres felderítés nem alkalmas a feladatra. "Találtak aszteroidákat, azzal viszont senki sem foglalkozott, hogy mi történik, ha olyat találnak, amin a mi címünk szerepel" - mondta Rusty Schweickart a B612 tiszteletbeli elnöke, egykori Apollo 9 űrhajós. "A NASA egy pénzügyi szikla szélén egyensúlyoz. Az objektumok 99 százalékát még meg kell találni és sajnos a NASA nem lesz képes erre" - tette hozzá.
A SpaceX Dragon kapszulájának sikere, ami május 25-én az első magán finanszírozású űrjárműként csatlakozott a Nemzetközi Ûrállomáshoz, megalapozta a privát űrküldetések realitását. A B612 egy együttműködési megállapodás keretében használhatná a NASA Deep Space Networkjét a kommunikációhoz és a nyomon követéshez, valamint műszaki támogatást is kapnának az űrügynökségtől. A Sentinel műveleti központja a Colorado Egyetem Légköri és Ûrfizikai Laboratóriumában (LAPS) kap helyet.
A Sentinel célja, hogy az emberiség elkerülje a dinoszauruszok sorsát. Az űrtávcsövet Nap körüli pályán keringene, nagyjából egy Nap-Vénusz távolságban, ahonnan az 50 centiméter széles távcső a Föld irányába fordulva figyelné az orientációnak köszönhetően jól megvilágított űrkőzeteket. A Sentinel infravörös hullámhosszokon fog dolgozni, ez ugyanis az a tartomány, amiben a kevés fényt visszaverő kis aszteroidák is észlelhetők.
A csapat reményei szerint a SpaceX Falcon 9 rakétájával 2017-ben vagy 2018-ban útnak indíthatják az űrtávcsövet, ami 5 és fél éven át üzemelne 26 naponta négy felvételt készítve az éjszakai égboltról. Lu szerint már az első hónapban több aszteroidát fedezhetnek fel, mint az összes korábbi kísérlet összesen, megalkotva a belső-Naprendszer első átfogó dinamikus térképét, ami képet adhat a jelen és a jövő földközeli aszteroidáinak elhelyezkedéséről és pályáiról.
