MÁÉRT: nemzetpolitikai ügy az állampolgárság
BUDAPEST. A magyar diplomácia ütemtervét és a nemzetpolitikát hangolta össze a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) külügyi és jogi szakbizottsága keddi budapesti ülésén.
A MÁÉRT határon túli tagszervezetei közül kiemelt figyelmet kapott a felvidéki küldöttség, hiszen a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, Berényi József és néhány társa egyenesen Brüsszelből érkezett a tanácskozásra, így az Európai Parlament (EP) petíciós bizottságának hétfői ülése is szóba került.
A felvidéki politikus a határok nélkül kedd esti adásában elmondta, elégedett a brüsszeli eredményekkel, kis előrelépést sikerült elérni a Beneš-dekrétumokról, illetve a szlovák állampolgárságuktól megfosztott magyarok jogi helyzetéről szóló vita ügyében is. A célt, amelyet az ellenfelek szerettek volna elérni, hogy az EP bizottsága lesöpörje az asztalról a kérdéseket, nem tudták elérni. Berényi József nagyon fontosnak nevezte, hogy a kollektív bűnösségről szóló Beneš-dekrétumok ügyét mostantól elkezdik megvitatni az EP szakbizottságai. A politikus hozzátette, ez egy emberi jogi kérdés, és semmi köze az államhatárokhoz, mint ahogy azt a másik fél állítja. Szlovák vélemény szerint ugyanis a kollektív bűnösség eltörlésével megkérdőjeleződnek a határok.
Berényi József szerint magyar szempontból a másik témában is jól alakultak az események Brüsszelben, miután a magyar állampolgárság felvétele miatt szlovák állampolgárságuktól megfosztott személyek ügyében segítség, hogy az EP megvárja a szlovák alkotmánybíróság idevágó döntését. A szlovák alkotmánybíróság ugyanis már másfél éve fekteti az ügyet, amelynek nagyobb sebességre kell kapcsolnia. Az is jó jelzés, hogy amennyiben a kassai testület úgy dönt, nem alkotmányellenes a kettős állampolgárokat jogfosztó törvény, akkor a kérdés visszakerül az EP bizottsága elé. „Tehát sokkal okosabb dolog ezt Szlovákián belül megoldani, és mi is azt szeretnénk, ha ott oldódna meg” – tette hozzá az MKP elnöke, aki hozzátette, idén nyárra, Orbán Viktor és Robert Fico kormányfők tervezett találkozójának idejére ez a probléma várhatóan nem oldódik meg, így inkább az ősz lesz érdekes ebben a témában.
A MÁÉRT ülés utáni sajtótájékoztatón Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ismertette, hogy mely nemzetpolitikai ügyeket karolja fel a magyar diplomácia. Négy olyan területet azonosítottak, ahol nagyon hangsúlyosan jelenik majd meg a magyar külpolitikában nemzetpolitikai jelentőségű kérdések. Ilyen az állampolgárság, illetve a külhoni magyarok választásokon való részvételének gördülékeny megvalósítása, ami számos intézkedést hoz magával, például a konzuli hálózat fejlesztését és bővítését.
A területi közigazgatás kérdése ugyancsak kiemelt helyen szerepel: a határon túli magyarok számára ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában a várható átalakulások eredményeként milyen közigazgatási egységek jönnek létre. A harmadik témakör a nyelvi jogok, illetve a közösségi szimbólumhasználat kérdése. A MÁÉRT nagy megnyugvással fogadta, hogy az elmúlt hónapokban felhevült „székelyzászló-háború” úgy tűnik, győzelemmel végződött, látszanak a megoldás körvonalai. Ide tartozik az is, hogy regionális hivatalos nyelvvé válik-e a kisebbségi magyar nyelv Romániában és Ukrajnában. A negyedik kérdéskör az oktatás – mondta Német Zsolt, aki emlékeztetett rá, hogy az elmúlt időszakban nagyon nagy hangsúlyt kapott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügye. Ennek kapcsán a kérdés, hogy végre lesz-e hajtva Romániában a jelenlegi oktatási törvény vagy megváltoztatják a jogszabályt.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, nem lenne ilyen sikertörténet az egyszerűsített honosítás, ha nem lenne nagyon szoros és jó együttműködés a külügyi, a nemzetpolitikai, igazságügyi és belügyi területek között. A közös munkának köszönhetően eddig 440 ezer kérelmet tudtak befogadni, 360 ezren pedig már le is tudták tenni az állampolgársági esküt. Az eredményben nagyon nagy szerepe volt a külügy részéről a konzuli hálózat megerősítésének – nyilatkozta a KIM államtitkára.
Répás Zsuzsanna elmondta még, a külhoni magyar állampolgárok gördülékeny szavazása érdekében most folyik a részletszabályok kidolgozása, a kormányzat igyekszik minél több lehetőséget biztosítani: lehet regisztrálni levélben, ügyfélkapun keresztül, de a legegyszerűbb az Országos Választási Iroda internetes honlapján jelentkezni.
A felvidéki politikus a határok nélkül kedd esti adásában elmondta, elégedett a brüsszeli eredményekkel, kis előrelépést sikerült elérni a Beneš-dekrétumokról, illetve a szlovák állampolgárságuktól megfosztott magyarok jogi helyzetéről szóló vita ügyében is. A célt, amelyet az ellenfelek szerettek volna elérni, hogy az EP bizottsága lesöpörje az asztalról a kérdéseket, nem tudták elérni. Berényi József nagyon fontosnak nevezte, hogy a kollektív bűnösségről szóló Beneš-dekrétumok ügyét mostantól elkezdik megvitatni az EP szakbizottságai. A politikus hozzátette, ez egy emberi jogi kérdés, és semmi köze az államhatárokhoz, mint ahogy azt a másik fél állítja. Szlovák vélemény szerint ugyanis a kollektív bűnösség eltörlésével megkérdőjeleződnek a határok.
Berényi József szerint magyar szempontból a másik témában is jól alakultak az események Brüsszelben, miután a magyar állampolgárság felvétele miatt szlovák állampolgárságuktól megfosztott személyek ügyében segítség, hogy az EP megvárja a szlovák alkotmánybíróság idevágó döntését. A szlovák alkotmánybíróság ugyanis már másfél éve fekteti az ügyet, amelynek nagyobb sebességre kell kapcsolnia. Az is jó jelzés, hogy amennyiben a kassai testület úgy dönt, nem alkotmányellenes a kettős állampolgárokat jogfosztó törvény, akkor a kérdés visszakerül az EP bizottsága elé. „Tehát sokkal okosabb dolog ezt Szlovákián belül megoldani, és mi is azt szeretnénk, ha ott oldódna meg” – tette hozzá az MKP elnöke, aki hozzátette, idén nyárra, Orbán Viktor és Robert Fico kormányfők tervezett találkozójának idejére ez a probléma várhatóan nem oldódik meg, így inkább az ősz lesz érdekes ebben a témában.
A MÁÉRT ülés utáni sajtótájékoztatón Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ismertette, hogy mely nemzetpolitikai ügyeket karolja fel a magyar diplomácia. Négy olyan területet azonosítottak, ahol nagyon hangsúlyosan jelenik majd meg a magyar külpolitikában nemzetpolitikai jelentőségű kérdések. Ilyen az állampolgárság, illetve a külhoni magyarok választásokon való részvételének gördülékeny megvalósítása, ami számos intézkedést hoz magával, például a konzuli hálózat fejlesztését és bővítését.
A területi közigazgatás kérdése ugyancsak kiemelt helyen szerepel: a határon túli magyarok számára ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában a várható átalakulások eredményeként milyen közigazgatási egységek jönnek létre. A harmadik témakör a nyelvi jogok, illetve a közösségi szimbólumhasználat kérdése. A MÁÉRT nagy megnyugvással fogadta, hogy az elmúlt hónapokban felhevült „székelyzászló-háború” úgy tűnik, győzelemmel végződött, látszanak a megoldás körvonalai. Ide tartozik az is, hogy regionális hivatalos nyelvvé válik-e a kisebbségi magyar nyelv Romániában és Ukrajnában. A negyedik kérdéskör az oktatás – mondta Német Zsolt, aki emlékeztetett rá, hogy az elmúlt időszakban nagyon nagy hangsúlyt kapott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügye. Ennek kapcsán a kérdés, hogy végre lesz-e hajtva Romániában a jelenlegi oktatási törvény vagy megváltoztatják a jogszabályt.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, nem lenne ilyen sikertörténet az egyszerűsített honosítás, ha nem lenne nagyon szoros és jó együttműködés a külügyi, a nemzetpolitikai, igazságügyi és belügyi területek között. A közös munkának köszönhetően eddig 440 ezer kérelmet tudtak befogadni, 360 ezren pedig már le is tudták tenni az állampolgársági esküt. Az eredményben nagyon nagy szerepe volt a külügy részéről a konzuli hálózat megerősítésének – nyilatkozta a KIM államtitkára.
Répás Zsuzsanna elmondta még, a külhoni magyar állampolgárok gördülékeny szavazása érdekében most folyik a részletszabályok kidolgozása, a kormányzat igyekszik minél több lehetőséget biztosítani: lehet regisztrálni levélben, ügyfélkapun keresztül, de a legegyszerűbb az Országos Választási Iroda internetes honlapján jelentkezni.
Forrás
Hirado.hu, Kossuth Rádió
