Mádl Ferenc gondolatait idézték fel Palicson
A vajdasági Palicson a magyar nyelv hivatalos használata a közigazgatási szervekben és az igazságügyben címmel tartanak tanácskozást. Mádl Ferenc évek óta vendége volt az eseménynek. Tavaly egy referátuma volt, s idén is beszéddel készült. Ezt az egykori köztársasági elnök kabinetvezetője juttatta el a konferencia számára, miután Mádl Ferenc előre megírta köszöntőjét. Gondolatait Beretka Katinka, a konferencia főszervezője, a Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatalának hivatalos nyelvhasználattal megbízott jogásznője olvasta fel.
A volt államfő szerint a nyelvi kultúra és a történeti hagyományok, ezek sokszínűsége, ezek harca, egymásra hatása és egymást erősítő egysége tette e nagy táj sorsát közös sorssá, az együttélés és az együttműködésbe hajló útkeresés történelmi sorsává, s ez is megjelent az itt élő népek és nemzetek annyiszor drámai és mindig látványos történelmében.
Mádl Ferenc beszédében a történelemi visszatekintés során a Kárpát-medencében élő nemzetiségek sokszínűségét, együttélését hangsúlyozta Zsigmond királytól, Hunyadi Jánoson át a török miatt három részre szakadt Magyarországig. Végül a lassan kialakuló nemzetállamokról szólt, melyeket a világháborúk és a délszláv háború a történelem nagy rostájában át-át ráztak, ám mintha mára stabilizálódott volna Európa térképe. „Ehhez a stabilizációhoz arra is szükség van, hogy ne csak a nemzetek, hanem az egyes nemzetiségek is kiépítsék a nyelvi-kulturális identitásuk megélését lehetővé tevő autonómiájukat.”
Mádl Ferenc zárógondolatai szerint „ennek az örökségnek ereje és érdeme, hogy népeink életereje mai nyelvi-kulturális világunkban is tovább él. Ezt méltóképpen tükrözi nyelvi-kulturális önbecsülésünk, a nemzeti méltóságának megőrzése. Ez a tanácskozás ennek elismerése, és maga is méltó folytatása.”
Korhecz Tamás, a szabadkai székhelyű Magyar Nemzeti Tanács elnöke a beszéd kapcsán az MTI-nek elmondta: ez egyfajta szimbolikus jelentőséggel bíró mozzanat, hiszen a Délvidéken Mádl Ferencnek nagy tekintélye van. „Olyan államférfit ismertünk és tiszteltünk benne, aki valóban Kárpát-medencei léptékben tudott gondolkodni és cselekedni”. Jogtudós volt, aki nagyon komoly erkölcsi tartást tanúsított mindazokon a tisztségeken, amiket ellátott a kilencvenes években és az ezredforduló után is. Ebben a tekintetben egy olyan ember szavait hallhatta a közönség, „aki lélekben akkor is velünk volt, amikor nem a konferencia résztvevője volt, és aki mindig nagyon következetesen képviselte a magyarság egységének gondolatát.”
Tízedik alkalommal rendezték meg Palicson a jogi szaknyelvi konferenciát, a Tartományi Kisebbségügyi Titkárság és a Magyar Nemzeti Tanács szervezésében. A rendezvénynek kettős célja van: az egyik, hogy jogászok magyarul megvitassák a legújabb, legérdekesebb témákat elsősorban a szerb jogrendszerből, de sok esetben ad témát a magyar is, tehát van egy jogi továbbképzési jellege.
A másik cél, hogy a magyarul értő és a nyelvet használó jogászok minél inkább elsajátítsák a magyar szaknyelvet, hiszen többségük nem anyanyelvén szerezte képesítését. Ezt a konferenciát egy évtizede sikerült megőrizni, s idén mintegy ötven résztvevője lesz a három napnak, melyen mintegy tíz előadást hallhatnak az érdeklődők.
