Macron vagy Le Pen - Franciaország elnököt választ

Franciaországban vasárnap reggel 8 órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók.

A felmérések Macron győzelmét jelezték  

A pénteken éjfélkor életbe lépett kampánycsend előtt nyilvánosságra hozott utolsó felmérések az egy éve alakult és magát a hagyományos jobb- és baloldali pártok fölé helyező En Marche! (Lendületben!) nevű saját politikai mozgalmát vezető, 39 éves Emmanuel Macron biztos győzelmét jelzik. A leköszönő Francois Hollande szocialista államfő volt tanácsadója, majd gazdasági minisztere 61,5-62 százalékos támogatottsággal győzheti le a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltjét. A 48 éves Marine Le Pennek a szavazatok 38-38,5 százalékát jelzik előre a közvélemény-kutatások.

A közvélemény-kutatások szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a jogosultak háromnegyede kíván az urnákhoz vonulni, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók közel nyolcvan százaléka szavazott.

Macron összehangolt számítógépes támadásról beszél

Macron kampánystábja péntek este azt közölte, hogy "jelentős és összehangolt számítógépes támadás" áldozata lett, ennek következtében több tízezer levél, fénykép és más belső dokumentum került nyilvánosságra a közösségi médiában. Értékelésük szerint a támadás "a demokrácia destabilizálására irányul, ahogy az az Egyesült Államokban is történt a legutóbbi elnökválasztás alatt".

Az elnökválasztási kampányt ellenőrző országos bizottság (CNCCEP) azt kérte a francia sajtótól, hogy ne közöljék a belső levelezésnek a tartalmát, mert az bűncselekménynek minősülhet, egyrészt mert hamis tartalmak is lehetnek e kiszivárogtatott szövegek között, másrészt pedig az érvényben lévő kampánycsendet is megsérthetik.

A franciák 1958 óta tízedik alkalommal választják meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették, s most először nem került be egyik hagyományos bal- vagy jobboldali párt jelöltje sem a második fordulóba.

Erős a rendőri jelenlét a választások alatt

Ez az első alkalom, hogy az elnökválasztást rendkívüli állapot idején tartják, amely a 2015. november 13-i - 130 áldozatot követelő - párizsi iszlamista merénysorozat óta van életben. A választókörzeteket mintegy 50 ezer rendőr és csendőr biztosítja, közülük 12 ezren Párizsban és a fővárosi agglomerációban teljesítenek szolgálatot.

Mindkét jelölt az ország északi részén voksol: Emmanuel Macron a Calais-hoz közeli Le Touquet nevű tengerparti kisvárosban, ahol feleségével nyaralója van, Marine Le Pen pedig a Nemzeti Front egyik legfőbb bázisának számító Hénin-Beaumont-ban.

A hatóságok egész nap nagy erőkkel biztosítják a két jelölt kampánystábjának székhelyeit és azokat a helyszíneket is, ahol győzelem esetén a két tábor spontán ünneplése várható, miután az első forduló estéjén anarchista tüntetők összecsaptak a rendőrökkel Párizs belvárosában a République és a Bastille terek közelében.

Emmanuel Macron a Louvre múzeuma előtti térre, Marine Le Pen pedig a Párizshoz közeli Vincennes-i parkerdőbe várja híveit az eredményhirdetés után.

Az új köztársasági elnököt legkésőbb május 14-én beiktatják hivatalába, aznap jár le ugyanis Francois Hollande mandátuma. A megválasztott államfő által kinevezett új kormányfő fogja vezetni a kampányt a június 11-én és 18-án esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választások előtt.

Az első fordulót megközelítő arányú a részvétel

A választásra jogosultak 28,23 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia elnökválasztás második fordulójában, míg a két héttel ezelőtti első fordulóban 28,5 százalék szavazott délelőtt - közölte a francia belügyminisztérium.

A részvétel a felmérések által előrevetítettnél magasabb, de nem éri el az öt évvel ezelőtti arányt: akkor 30,6 százalékos volt délig a részvétel.

A részvételi arány ugyanakkor még befolyásolhatja az eredményt. A május 8-i nemzeti ünnep miatti hosszú hétvége, a hagyományos bal- és jobboldali pártok jelöltjeinek kiesése az első fordulóban, illetve a biztosnak látszó eredmény távolmaradásra késztetheti a választók egy részét, ami a stabilabb választói bázissal rendelkező Nemzeti Front jelöltjének kedvezhet.

Az előzetes felmérések szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a jogosultak háromnegyede kíván az urnákhoz vonulni a nap folyamán, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók közel nyolcvan százaléka szavazott.

Mindkét elnökjelölt leadta délelőtt 11 órakor a voksát, Macron Le Touquet településen, az észak-franciaországi családi nyaralójuk közelében, Marine Le Pen pedig a pártja egyik fő bázisának számító Hénin-Beaumont-ban, a belga határ közelében.

Délután ötkor a részvételi arány 65 százalék

A francia elnökválasztás vasárnapi második fordulójában a választók 65,3 százaléka adta le szavazatát délután 5 óráig - közölte a francia belügyminisztérium.

Ez a részvételi arány alulmarad az előző három elnökválasztás hasonló időpontjában mért értékekhez képest: 2012-ben 72, 2007-ben 75, 2002-ben 67 százalék körül volt a részvételi arány délután 5 órakor.

Az április végi első fordulóban is jóval többen adták le szavazatukat délután 5 óráig, akkor csaknem 70 százalékos volt a részvételi arány.

Közvélemény-kutató intézetek felmérései szerint a teljes részvételi arány 73-75 százalék körül várható.

Fokozott rendőri jelenlét Marine Le Pen eredményváró rendezvényének helyszínén

Jelentős biztonsági készültség van a francia fővárostól délkeletre fekvő Bois de Vincennes parkerdőben, ahová Marine Le Pen radikális jobboldali elnökjelölt várja a választókat az elnökválasztás végeztével: a helyszínen harminc rendőrségi furgon és egyenruhás rohamrendőrök tucatjai vonultak fel.

Az ANSA olasz hírügynökség értesülései szerint a készültség nem csak a terrorveszély, de a radikális jobboldali elnökjelöltet ellenző csoportok esetleges erőszakos fellépéseivel szembeni védelmet is szolgálják.

A párizsi ügyészség vizsgálatot indított a Macron kampánycsapatát ért számítógépes támadás ügyében

Az ügyészség "adatkezelő rendszerhez való jogosulatlan hozzáférés" és "a levéltitok megsértése" miatt indított eljárást.

Macron kampánycsapatának belső levelezéséből péntek éjjel több ezer e-mail vált nyilvánosan elérhetővé az interneten.

Mintegy kilenc gigabájtnyi adatot töltött fel egy magát EMLEAKS-nek nevező felhasználó a Pastebin nevű dokumentummegosztó portálra. A kiszivárogtatás alig egy-másfél órával az elnökválasztás második fordulóját megelőző franciaországi kampánycsend kezdete előtt történt. Az elkövetők továbbra is ismeretlenek.