2016. január 27., 07:38

Macedóniában "második védővonalat" hozhat létre az EU

BUDAPEST. Macedóniában egyfajta "második védővonalat" hozhat létre az EU, miután Görögország nem tudja megfékezni a menekültáradatot - erről beszélt Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az M1 aktuális csatornán.
201601261843450.migrants-macedonia02252.jpg

Hozzátette: az EU-ban sokan úgy vélekednek, hogy Macedóniában kell megállítani a menekülteket. Cserébe a balkáni ország - amely se az EU-nak, sem pedig a schengeni övezetnek nem tagja -, kérheti csatlakozása felgyorsítását.

A schengeni övezeten belüli szabad mozgás felfüggesztésének lehetőségeiről szólva az egyetemi tanár elmondta: a jelenlegi szabályok szerint olyan előre látható eseményeknél, amelyek a belső rend szempontjából jelentősek - például labdarúgó Eb, NATO-csúcs - harminc naptól fél évig tarthat a határellenőrzés visszaállítása, előre nem látható események miatt tíz naptól két évig, egy 2013-ban az arab tavasz kapcsán bevezetett szabály szerint pedig már akár két évre is fel lehet függeszteni a schengeni szabályokat.

A határellenőrzés visszaállítása kedvezőtlen gazdasági következményekkel járhat, visszafoghatja a növekedést, és munkanélküliséghez is vezethet - jegyezte meg Kiss J. László.

Róma a schengeni mozgásszabadság felfüggesztésétől tart

Olaszország a hozzá érkező migrációs áradat növekedésére számít, és regisztrációs központ (hot spot) megnyitását mérlegeli a szlovén határnál, mivel attól tart, hogy az Európai Unió tagállamai meghosszabbítják az ideiglenesen visszaállítható határellenőrzés időtartamát - írta az Il Messaggero című olasz napilap kedden.

A schengeni egyezmény egyelőre megmenekült - mondta a lap szerint Angelino Alfano olasz belügyminiszter az EU bel- és igazságügyi minisztereinek amszterdami informális találkozója után. Az Il Messaggero azonban úgy értesült, hogy a római kormány hosszabb távon az európai uniós belső határok ideiglenes ellenőrzésének meghosszabbításával számol, főleg a szomszédos Ausztria és Franciaország részéről.

Az amszterdami találkozón a tagállamok felszólították az Európai Bizottságot¸ hogy teremtse meg a jogi és gyakorlati alapját az átmeneti határellenőrzés meghosszabbításának. Az Európát érintő migrációs válság miatt több uniós tagállam a schengeni övezeten belül is ideiglenes ellenőrzést vezetett be a határain. A szabad mozgást biztosító schengeni egyezmény értelmében erre csak korlátozott ideig van lehetőség a közrend vagy a belső biztonság komoly fenyegetettsége esetén.

Olaszország attól tart, hogy a határellenőrzés meghosszabbítása esetén Görögországgal együtt ismét teljesen elszigetelődik és magára marad az unió déli határvidékén, ahol a több ezer kilométer hosszú tengeri határszakaszt nem lehet lezárni. Róma arra számít, hogy a balkáni migráció útvonala Macedónián és Albánián keresztül a délkelet-olaszországi Puglia partjai felé mozdulhat el. Angelino Alfano arról beszélt, hogy regisztrációs központokat létesíthetnének a pugliai Bari és Foggia városában.

Az Il Messaggero szerint hot spot nyílhatna az olasz-szlovén határ olasz oldalán, és esetleg az olasz-osztrák határnál Tarvisio térségében, valamint a Bolzanóhoz közeli Brenneróban is. Arno Kompatscher, az autonóm jogállású Bolzano kormányzója az Il Giornale című olasz napilapnak úgy nyilatkozott, nem érti, hogy Észak-Olaszország helyett miért nem Észak-Afrikában nyitnak regisztrációs központokat a menekültkérelemre jogosult és a gazdasági bevándorlók megkülönböztetésére.

November óta három olaszországi hot spot nyílt meg: Lampedusa szigetén, a szicíliai Trapaniban és Pozzallóban. Olaszországnak hat regisztrációs központot kell nyitnia. Ezért cserébe a római kormány 2018-ig mintegy negyvenezer bevándorló áthelyezésére készül más európai tagállamokba.

Megosztás