Londoni merénylet - Közölték a merénylő személyazonosságát

A dzsihadisták szerint az elkövető "az Iszlám Állam katonája volt, aki tettét a koalíció állampolgárai elleni támadásokra szólító felhívásnak eleget téve hajtotta végre".

Mark Rowley, a londoni rendőrség terrorelhárítási vezetője közölte, hogy a tettes három embert ölt meg a korábban közölt néggyel szemben. Rowley elmondta, hogy az emberek megnyugtatása érdekében a következő napokban több fegyveres rendőr lesz az utcákon, az ügyön pedig rendőrök százai dolgoznak. 

A brit hatóságok már az Iszlám Állam bejelentése előtt feltételezték, hogy a merényletnek valamilyen formában köze volt az iszlamista terrorizmushoz, és ebből kiindulva kezdték meg a nyomozást. A rendőrség hat helyen hajtott végre rajtaütést Birminghamben, Londonban és más helyeken, és hét embert vett őrizetbe.   

A közép-angliai Birminghamet a nagy-britanniai iszlamisták fellegváraként tartják számon. A BBC értesülése szerint a merénylethez használt szürke járművet ebben a városban vették bérbe.   

A londoni közlekedési hatóság közben a Twitteren bejelentette, hogy kevesebb mint 24 órával a támadás után, csütörtökön újra megindult a forgalom a Westminster-hídon.

Theresa May: brit volt a merénylő, és az elhárítás ismerte

Nagy-Britanniában született a szerdai londoni merénylet elkövetője, aki ellen néhány éve a brit elhárítás (MI5) vizsgálatot folytatott "a szélsőséges nézeteivel kapcsolatban felmerült aggályok" miatt - mondta csütörtökön a londoni alsóház képviselőit tájékoztatva Theresa May brit miniszterelnök. May hozzátette ugyanakkor: ez múltbeli ügy, a merénylő az utóbbi időszakban nem került a hírszerzés látókörébe, "perifériára szorult figura" volt, és nem voltak előzetes hírszerzési értesülések arról, hogy mire készül. Személyazonosságát a rendőrség és az MI5 ismeri, és ha "a műveleti megfontolások" ezt lehetővé teszik, nyilvánosságra is hozza - mondta a brit miniszterelnök.   

A támadásban a jelenlegi adatok szerint négyen vesztették életüket, köztük egy rendőr, akit a terrorista a parlament épületénél megkéselt, és maga a támadó, akit a parlamentet őrző rendőri egység agyonlőtt. A terrorcselekményben negyvenen megsérültek.   

A brit kormányfő elmondta: a parlament melletti Westminster-hídon elkövetett gázolásos merénylet kórházi ápolásra szoruló sérültjei között - tizenkét brit állampolgár mellett - három francia gyermek, valamint két román, négy dél-koreai, két görög és egy-egy német, lengyel, ír, kínai, olasz és amerikai állampolgár van.   

Theresa May megerősítette, hogy a Nagy-Britanniában érvényes terrorkészültségi szint nem változik. A brit miniszterelnök hangsúlyozta: a rendőrség meggyőződése szerint a támadó egyedül cselekedett, és nincs olyan hírszerzési értesülés, amely küszöbönálló újabb terrortámadás veszélyét jelezné, így nem indokolt a legmagasabb riasztási szint elrendelése.   

Nagy-Britanniában ennek ételmében továbbra is a második legmagasabb készültségi fokozat van érvényben, amely a hivatalos meghatározás alapján súlyos terrorfenyegetettséget jelent, és azt tükrözi, hogy a brit biztonsági szolgálatok megítélése szerint jelentős valószínűséggel lehet számítani terrortámadási kísérletre brit területen. Ezt a készültségi fokozatot a brit kormány 2014 augusztusában léptette életbe azzal az indokkal, hogy az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet tevékenysége közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britannia nemzetbiztonságára.   

Az ötfokozatú brit készültségi rendszerben ennél már csak egy magasabb riasztási fokozat van, a kritikus, amelyet akkor rendelnek el, ha a brit kormány küszöbönálló merénylet terveiről kap konkrét értesüléseket.   

Csütörtöki alsóházi tájékoztatójában Theresa May elmondta: a Scotland Yard jelenlegi feltételezése az, hogy a merénylőt iszlamista ideológia vezérelte tettében. A miniszterelnök szerint az iszlamista terrorizmus fenyegetése nagyon is valós, és elővigyázatossági intézkedésként az egész országban megemelik a járőröző rendőrök - köztük a fegyveres osztagok - létszámát.   

Theresa May elmondta azt is, hogy a rendőrség, valamint a biztonsági és a hírszerző szolgálatok 2013 júniusa óta tizenhárom különböző terrortámadási tervet hiúsítottak meg Nagy-Britanniában. Felidézte, hogy a brit kormány már korábban jóváhagyott terrorellenes intézkedési programja keretében a következő öt évben 2,5 milliárd fonttal növelik az egész világra kiterjedő brit biztonsági és hírszerzési hálózat fejlesztési költségvetését, és 1900 fővel bővítik az MI5, valamint a külső hírszerzés (MI6) és az elektronikus kommunikáció figyelésére szakosodott szolgálat (GCHQ) létszámát.   

Theresa May kijelentette: a szerdai merénylet elkövetője egyértelműen a parlament épületébe akart betörni, és a bejárattól nem egészen 20 méternyire lőtték agyon.

II. Erzsébet részvétet nyilvánított

“Legmélyebb részvétét” fejezte ki csütörtökön II. Erzsébet brit királynő az előző nap London központjában végrehajtott terrortámadás érintettjeinek, és egyúttal méltatta a történtekre adott rendőrségi választ.

“Gondolatban azokkal vagyok, imáim és legmélyebb részvétem azoknak szól, akiket sújtott a tegnapi szörnyű erőszak” – hangsúlyozta közleményében a 90 éves uralkodó, aki egyúttal köszönetet mondott a rendőröknek ás mindazoknak, akik oly önzetlenül igyekeztek másokat megvédeni.

A királynő eredetileg csütörtökön nyitotta volna meg hivatalosan a londoni rendőrség új székházát, de a rendezvényt a terrortámadás miatt lefújták.

London lakosságát sokkolták a történtek

Mindenki megrémült, sokan újabb támadásoktól tartanak – erről beszéltek a Híradónak a kint élő magyarok. Van, akinek a munkahelyén szóltak, hogy mi történt. Egymást keresték a barátok és ismerősök, hogy mindenki rendben van-e.

A brit parlamentnél szerdán elkövetett merényletben a támadóval együtt négy ember vesztette életét, míg további 40-en megsebesültek.

Közölték a merénylő személyazonosságát

Nyilvánosságra hozta a szerdai londoni merénylet elkövetőjének kilétét csütörtök délután a Scotland Yard. A rendőrségi bejelentés szerint a támadást az 52 éves Khalid Masood hajtotta végre. Masood a délkelet-angliai Kentben született, az utóbbi időben a közép-angliai West Midlands országrészben élt, és több más, hamis személyazonosságot is használt.

A West Midlands térségben van Birmingham, a második legnagyobb népességű brit város is, ahol a rendőrség csütörtök hajnalban nagyszabású rajtaütéseket hajtott végre, házkutatásokkal és őrizetbe vételekkel. Londonban is voltak hasonló rendőrségi akciók, és csütörtök délutánig a két városban összesen nyolc személyt vettek őrizetbe.

A Scotland Yard csütörtöki közleménye nem említi, hogy Masood Birminghamben élt volna, de a birminghami nyom már a merénylet után nem sokkal felmerült. A Westminster hídon végrehajtott gázolásos merénylethez ugyanis az elkövető egy olyan járművet használt, amelyet - legalábbis rendszámából következtethetően - Birminghamben bérelhetett.

A Scotland Yard szerint Masood az elmúlt évtizedekben erőszakos bűncselekmények, köztük súlyos testi sértés, támadófegyverek birtoklása és a közrend elleni kihágások miatt többször állt bíróság előtt, de terrorizmus vádjával soha nem vonták felelősségre.

Masoodot a csütörtöki rendőrségi tájékoztatás szerint először 1983-ban, utoljára 2003-ban ítélték el.

A Scotland Yard hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Masood ellen az utóbbi időben nem folyt vizsgálat, és nem volt olyan előzetes hírszerzési értesülés sem róla, amely terrortámadás végrehajtásának szándékára utalt volna.

Erre Theresa May brit miniszterelnök is külön felhívta a figyelmet csütörtöki alsóházi nyilatkozatában. May, aki - még Masood személyazonosságának ismertetése előtt - a parlamenti képviselőket tájékoztatta a merényletről és vizsgálat eddigi eredményeiről, elmondta: a támadás elkövetője ellen néhány éve a brit elhárítás (MI5) egy ízben vizsgálatot folytatott "szélsőséges erőszakra hajlamosító nézetei" miatt. Ez azonban "múltbeli ügy", a merénylő az utóbbi időszakban nem került a hírszerzés látókörébe, "perifériára szorult figura" volt, és nem voltak előzetes hírszerzési értesülések arról, hogy mire készül - tette hozzá a kormányfő.

A szerda délutáni támadásban a jelenlegi adatok szerint négyen vesztették életüket, köztük egy rendőr, akit Masood a parlament épületénél megkéselt, és maga a támadó, akit a parlamentet őrző rendőri egység agyonlőtt.

A terrorcselekményben negyvenen megsérültek, többségük akkor, amikor Masood járművével nagy sebességgel, több mint 250 méter hosszan végiggázolt a Westminster híd zsúfolt járdáján. A merénylő ezután próbált gyalogosan bejutni a parlament épületébe, megkéselve a bejáratot őrző egyik rendőrt, a 48 éves Keith Palmert, aki a helyszínen belehalt sérüléseibe.

A merénylet két civil halálos áldozata egy kétgyermekes, 43 esztendős brit nő, Aysha Frade, illetve egy amerikai turista, Kurt Cochran, aki 25. házassági évfordulóját ünnepelte Londonban. Cochran felesége súlyosan megsérült a támadásban.

Brit uniós biztos: kapcsolat lehet a londoni és a tavalyi brüsszeli terrortámadás között

Valamifajta kapcsolat lehet az előző napi londoni merénylet és az egy évvel ezelőtti brüsszeli terrortámadások között - vélekedett Julian King biztonsági unióért felelős uniós biztos az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) csütörtöki ülésén.

"Nem hiszem, hogy puszta véletlen lenne, hogy ez a támadás a brüsszeli robbantások első évfordulóján történt" - mondta King, arról viszont nem beszélt, van-e erre bármi bizonyíték azon kívül, hogy mindkét merényletet március 22-én követték el.

Az uniós biztos kijelentette, a merénylet "az életmódunk, a közös értékeink" ellen irányult, illetve felhívta rá a figyelmet, hogy a támadás elkövetési módja a korábban Nizzában és Berlinben is látott mintát követi.

"A terrorfenyegetettség továbbra is rendkívül magas Európában" - közölte King. Bár a kockázatot lehetetlen nullára csökkenteni, Európa azonban nem fogja hagyni, hogy a terroristák győzzenek - szögezte le, az uniós tagállami hatóságok közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozva.