Londoni elemzők: eljött az ideje Görögország "elengedésének"
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a megállapodás nélkül zárult keddi euróövezeti csúcs utáni helyzetértékelésükben úgy fogalmaztak, hogy most már itt az ideje "az elkerülhetetlen elfogadásának", és az erőfeszítéseket annak kidolgozására kell átcsoportosítani, hogy hogyan lehetne a legjobban kezelni Görögország távozását az euróövezetből.
A ház szerint a görög gazdaság olyan ütemben gyengül, hogy már a legfrissebb gazdasági és költségvetési tervek és előrejelzések is elavulttá váltak. A görög gazdaság tavalyi rövid növekedési időszaka és a görög folyómérleg-helyzet javulása olyan reményeket keltett, hogy Görögország teljesen visszanyerte versenyképességét, és így az euróövezet tagjaként visszatérhet a tartós növekedési pályára. Ezek a remények azonban mindig is nagyon derűlátók voltak. Jóllehet a görög bérköltségek csökkentek, ez azonban nem vezetett az exportárak relatív csökkenéséhez, márpedig ez a nemzetközi versenyképesség alapja.
Mindemellett a görög gazdaságban felhalmozódott hatalmas mennyiségű kapacitástöbblet azt jelenti, hogy Görögországnak nem csupán versenyképes árfolyamú, de egyenesen "ultragyenge" valutára lenne szüksége e kapacitásfelesleg felszívásához és a további elhúzódó defláció elkerüléséhez. Ez utóbbi azért is fontos, mert a tartós defláció csak még további növeli a görög adósságterhet - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint Görögország és hitelezői még mindig megtalálhatják a módját valamiféle egyezségnek, ám egy olyan rövid távú megállapodás, amely nem tartalmaz igen nagymértékű adósságkönnyítést, valószínűleg csak arra lenne jó, hogy az elkerülhetetlent halogassa még egy kis ideig. Mindeközben a görög gazdasági és költségvetési helyzet folyamatosan tovább romlana, és az euróövezeti döntéshozók még több időt és energiát ölnének egy mind reménytelenebbnek tűnő ügybe - fogalmaznak a Capital Economics londoni elemzői. A cég szerint mindezek alapján jó eséllyel elérkezhetett az ideje annak, hogy az euróövezet "útjára engedje" Görögországot.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői kedd éjjel összeállított helyzetértékelésükben közölték, hogy most már 60 százalék körüli esélyt látnak a Grexitre, vagyis Görögország távozására az euróövezetből, és véleményük szerint ez "kaotikus körülmények közepette" megy majd végbe. A ház szerint ha az Európai Unió nem enged jelenlegi tárgyalási álláspontjából, Görögország néhány héten belül saját új valuta nyomtatásának elkezdésére kényszerülhet.
A JP Morgan londoni elemzőinek számításai szerint ha Görögország távozik az euróövezetből, az utódvaluta a kibocsátás utáni első évben legalább 50 százalékkal leértékelődne.
Más nagy londoni házak is készítettek árfolyam- és GDP-előrejelzéseket Grexit esetére.
A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett tanulmánya szerint a cég által elvégzett szimulációs modellszámítások azt mutatják, hogy ha Görögországnak távoznia kell az euróövezetből, a követő két évben a görög hazai össztermék 25 százalékkal zuhanna.
A régi-új valuta, a drachma az S&P számításai szerint a görög euróövezeti csatlakozás előtt rögzített 340 drachma/euróról az idei negyedik negyedévre 540 drachma/euróig gyengülne, az utána következő néhány negyedévben azonban 440 drachma/euróig erősödne vissza, így összességében 30 százalékkal értékelődne le az eredeti átváltási árfolyamhoz képest.
Piketty és más neves közgazdászok jelentős adósságelengedésre szólították fel Merkelt
"Az újabb katasztrófa" elkerülése érdekében a görög adósság átütemezésére és egy jelentős részének elengedésére szólította fel Angela Merkelt egy nyílt levélben Thomas Piketty, Jeffrey Sachs és három másik ismert közgazdász.
A The Nation című amerikai hetilap honlapján közölt keddi írásban a vagyoni egyenlőtlenségek történelmi alakulásáról szóló munkájával világhírűvé vált Piketty és társai azt írták: "A soha véget nem érő megszorítások, amelyeket Európa lenyom a görög emberek torkán, egész egyszerűen nem működnek (…) A német pénzügyminisztérium és Brüsszel által előírt gyógymód kivéreztette a beteget, s nem gyógyította meg betegségét."
A levél szerzői szerint a görögök az utóbbi években javarészt végrehajtották a megkövetelt megszorításokat, az ország gazdasága mégis romokban hever, és a hat éve tartó válság súlyos humanitárius következményekkel járt. A közgazdászok ezért arra szólították fel a megszorítások legfőbb szószólójának, egyúttal a görög adósságelengedés legfőbb akadályozójának tartott Merkelt és az Athénnak hitelező trojkát - az Európai Bizottságot, az Európai Központi Bankot és a Nemzetközi Valutaalapot -, hogy "az újabb katasztrófa elkerülése és Görögország eurózónában maradásának lehetővé tétele" érdekében változtassanak hozzáállásukon. Szerintük jelenleg a hitelezők gyakorlatilag arra kérik Görögországot, hogy "tartson pisztolyt a fejéhez és húzza meg a ravaszt". "A golyó azonban sajnos nem csak Görögország európai jövőjével végez majd", hanem járulékos kárként az eurózóna megszűnik majd a remény, a demokrácia és a prosperitás jelképének lenni - fogalmaztak.
A görög adósságot át kell ütemezni és jelentős részét el kell engedni, meg kell teremteni a gazdasági kilábalás feltételeit, továbbá lehetővé kell tenni Görögország számára, hogy hosszabb futamidővel törlessze csökkentett adósságát, a szükséges reformok végrehajtásával párhuzamosan - írták a szerzők. Egyúttal emlékeztettek arra is, hogy az 1950-es években az államadósságok - különösen Németországénak - elengedése jelentős szerepet játszott Európa békéjének és gazdasági növekedésének elősegítésében.
A levél arra szólítja fel Merkelt, hogy tegyen "bátor és nagylelkű" lépéseket Görögországgal szemben, egyúttal pedig arra figyelmezteti a kancellárt, hogy a történelem eheti cselekedetei fényében fogja megítélni őt.
A nyílt levelet Piketty mellett a latin-amerikai és kelet-európai gazdasági liberalizációban tanácsadóként játszott szerepe miatt ismertté vált - és ennek kapcsán sokat bírált -, majd a szegénység és a fejlődés egyik legkeresettebb szakértőjévé avanzsáló Jeffrey Sachs, a fejlődésgazdaságtan egyik legelismertebb kutatójának számító Dani Rodrik, Simon Wren-Lewis, az Oxfordi Egyetem professzora, valamint Heiner Flassbeck, a német pénzügyminisztérium volt államtitkára jegyzi.
