Líbiai miniszter: A Nyugat Kadhafi halálát akarja

Háled Kaim a brit hírügynökségnek adott interjúban kedden azt mondta: "a probléma, amit most látunk az, hogy a koalíciós erők a legitim kormány elleni háború részeseivé váltak." Kaim szerint a líbiai vezető főhadiszállásának egyik épületét ért támadás világossá tette, hogy a nyugati hatalmak végezni akarnak Kadhafival. A líbiai külügyi vezető helyettese hangsúlyozta, az észak-afrikai ország hadserege most nem folytat semmilyen hadműveletet, hanem épp azon van, hogy visszaterelje az életet a normális kerékvágásba a harcok által érintett városokban. Kaim a nyugati erőket azzal vádolta meg, hogy a felkelőket pártfogolják. "Õk segítik az egyik oldalon állókat a másik oldalon állókkal szemben, ami illegális – hangoztatta, majd a harcok befejezésére szólított fel, és megismételte a líbiai vezetésnek azt a kérését, hogy utazzanak nemzetközi megfigyelők Líbiába, akik megvizsgálnák, hogy a kormány betartja-e a múlt héten kihirdetett tűzszünetet. A külügyminiszter-helyettes reményét fejezte ki, hogy a befolyásos törzsi vezetők segítenek majd a béke megteremtésében. "A kormány hivatalos álláspontja a párbeszéd előmozdítása, és mielőbbi megkezdése" - mondta.

Washington Irán megerősödésétől tart

A Fehér Ház attól tart, hogy Irán befolyása megnövekszik a közel-keleti események nyomán, s ez központi szerepet játszik a régióban bekövetkezett fejleményekre adott reakcióiban - jelentette kedden a The Wall Street Journal hivatalos európai és arab forrásokra hivatkozva.
Barack Obama elnöknek azt a döntését, hogy Líbiában katonai erőt alkalmaz Moammer Kadhafi erőivel szemben, részben a kormányzatnak az a félelme motiválta, hogy a Nyugat passzivitása felbátorítja Teheránt - írja a lap, rámutatva, a szunnita többségű Szaúd-Arábia és a túlnyomórészt síita Irán között küzdelem bontakozott ki a regionális befolyásért.

Az amerikai katonai tervezők attól is tartanak, hogy Iránnak kezére játszhat a bahreini monarchia megdöntése. Az apró szigetország ugyanis a Perzsa-öböl olajforgalmát biztosító amerikai flottatevékenység bázisa. Jemennel kapcsolatban az Egyesült Államok legfontosabb arab szövetségesei - különösen Szaúd-Arábia attól tart, hogy Ali Abdullah Száleh elnök megdöntése erősítené Irán pozícióit a térségben. Rijád tavaly csapatokat küldött Jemenbe a síita húti lázadók ellen, akik az arab államok szerint anyagi támogatást és fegyvereket kapnak Teherántól.

"Az Egyesült Államoknak minden, a közel-keleti eseményekkel kapcsolatos reagálása magán viseli azt a megfontolást, hogy mi akadályozhatja és mi segítheti Iránt" - jelentette ki a lapnak egy európai diplomata.
A Közel-Kelet több szakértője figyelmeztetett: Washington stratégiája a visszájára sülhet el. Teherán és szövetségesei ugyanis azt állítják, hogy képmutató az Obama-kormánynak az a politikája, amely minden egyes felkelést különbözőképpen ítél meg. Különösen azt kifogásolták, hogy milyen visszafogottan bírálta Amerika a bahreini kormányzatnak a síita tiltakozó mozgalom elleni fellépését. A szunnita monarchia megdöntése nyomán vélhetően olyan kormányzat jönne létre Bahreinben, amelynek érdekei közel állnának Iránéhoz.
Obama a hét végén minden eddiginél határozottabb nyilatkozatban fejezte ki támogatását az iráni ellenzéki mozgalomnak. "Az iráni kormány mindeddig azt bizonyította, jobban törődik azzal, hogyan őrizze meg saját hatalmát, mint azzal, hogy tiszteletben tartsa iráni nép jogait" - jelentette ki Obama a perzsa újév alkalmából elmondott, fárszira is lefordított és Iránba sugárzott videó-üzenetében.

Líbia - Putyin visszakozott Medvegyevvel szemben

Váratlan visszavonulót fújt Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel támadt vitájában Vlagyimir Putyin miniszterelnök. A nyugati hatalmak líbiai légicsapásaira felhatalmazó ENSZ-határozatot "keresztes hadjáratokra" mozgósító "középkori felhíváshoz" hasonlító orosz kormányfő kedden azt mondta: "az Oroszországi Föderáció elnöke irányítja a külpolitikát", nincs helye a megosztottságnak.

A szlovéniai látogatáson tartózkodó Putyint egy újságíró kérdezte arról, hogy szakadás történt-e az Oroszországot irányító "tandem" tagjai között, s erre érkezett a fenti felelet. Medvegyev hétfőn határozottan helytelenítette Putyin szóhasználatát. Az orosz államfő szerint Líbiával kapcsolatban a "keresztes hadjárat" típusú kifejezések elfogadhatatlanok, az észak-afrikai országban zajló események kapcsán a lehető legpontosabban kell fogalmazni. Medvegyev újságírók előtt azt mondta: "Semmiképpen nem szabad olyan kifejezéseket használni, amelyek a civilizációk összecsapását idézik fel". Az államfő kijelentette, nem tartja helytelennek a ENSZ Biztonsági Tanácsának 1973. számú határozatát.

Oroszország tartózkodott a szavazásnál, s ezzel zöld utat adott a BT határozatának. Putyin bírálta a döntést, amely lehetővé tette a szerinte megengedhetetlen mértékű beavatkozást egy szuverén ország belpolitikai konfliktusába. Megfigyelők ismét a Putyin-Medvegyev örökbarátság végéről kezdtek el beszélni, de a miniszterelnök cáfolta a feltételezéseket. "Biztosíthatom önöket, hogy szoros kapcsolatban állunk, és nagyon jól megértjük egymást" - hangsúlyozta.