Líbia kérésére összeül az ENSZ BT

A líbiai külügyminiszter a testület sürgős összehívását kérte szombaton arra hivatkozva, hogy "országát agresszió érte Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok részéről". Az üzenetben a líbiai vezetés a békére és a nemzetközi biztonságra való fenyegetésnek minősítette a hadműveletet, és kérte, hogy a rendkívüli ülés határozatban állítsa azt le. A hétfői döntésről egy neve elhallgatását kérő ENSZ diplomata számolt be. Bírálta a líbiai beavatkozást Guido Westerwelle német külügyminiszter, aki az Arab Liga aggodalmait tolmácsolta a légitámadások polgári áldozatait illetően. Hasonlóképpen a lengyel nyilatkozatok sem lelkesek.

Cameron: Líbiának meg kell szabadulni a Kadhafitól

A brit parlament ugyanakkor hatalmas többséggel, az ellenzék szinte teljes támogatásával hagyta jóvá hétfő este a brit fegyveres erők részvételét a Líbiával kapcsolatos ENSZ-határozat betartatásában.
A törvényhozás alsóháza éjszakába nyúló, hat és fél órás vita után 557-13 arányban fogadta el a konzervatív-liberális kormánykoalíció által kért támogató indítványt. Ez azt jelenti, hogy az ellenzéki Munkáspárt alsóházi frakciója is csaknem teljes létszámban felsorakozott a kormány mögött a brit haderő líbiai beavatkozásának ügyében. A vita során David Cameron miniszterelnök biztosította a képviselőket arról, hogy a líbiai bevetés különbözik az iraki hadjárattól. Kijelentette: jelen esetben nem arról van szó, hogy "bemegyünk egy országba, megdöntjük a kormányát, és magunkra vesszük a felelősséget mindenért, ami azután következik". Cameron szerint a líbiai beavatkozás célja a lakosság megvédése és az esély megteremtése arra, hogy a líbiai nép dönthessen saját sorsáról.

A francia sajtó a katonai beavatkozás lehetséges kimeneteléről

 A Le Parisien című napilap a katonai beavatkozásnak a kockázataival foglalkozott, rámutatva: megerősödhet a terrorveszély, elkerülhetetlenné válhat a szárazföldi beavatkozás, a konfliktus elhúzódhat, s ez a francia közvéleményt is elfordíthatja a beavatkozás támogatásától.
A Le Monde szerint a beavatkozás nem annyira katonai, mint inkább politikai problémákat vet fel. Vasárnap a francia bombázók egyetlen lövést sem adtak le, mert Kadhafi tankjai nem fenyegették a polgári lakosságot. Nicolas Sarkozy viszont egyszerre szeretne az arab országok védelmezőjének tartott elődje, Jacques Chirac szerepében tetszelegni, és ugyanakkor elkerülni, hogy az 1991-es iraki helyzethez hasonló status quo alakuljon ki Líbiában: akkor ugyanis az idősebb George Bush Kuvait felszabadítása után nem vonult be Bagdadba.
Ehhez Sarkozy egyelőre teljes politikai támogatást kapott hazájában - hívta fel a figyelmet a liberális lap.

Putyin  keresztes hadjáratról beszél

Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnököt "keresztes hadjáratokra" mozgósító "középkori felhívásra" emlékezteti a Líbiával kapcsolatos legutóbbi ENSZ-határozat. Ezt maga a kormányfő jelentette ki hétfőn az udmurtföldi Votkinszkban, az ottani fegyvergyárban. A Kadhafi-rendszer nem felel meg ugyan a demokratikus előírásoknak, ez azonban még nem igazolja a katonai beavatkozást. A Nyugatnak nincs joga, hogy az egyik fél oldalán beavatkozzon ennek a "bonyolult államnak" a belső konfliktusába - fűzte hozzá az orosz miniszterelnök. Oroszország a Líbia feletti légtérzár megteremtését célzó határozat elfogadásakor tartózkodott a szavazástól.
A Líbiában most zajló események alátámasztják, hogy Oroszországnak békeszerető politikája ellenére növelnie kell védelmi képességét, s annak ellenére, hogy "senkivel nem szándékozik viszályba keveredni, még kevésbé háborúzni" - nyomatékosította Putyin. Azt mondta: nem is a fegyveres konfliktus aggasztja, hanem az, hogy manapság milyen könnyen születnek döntések az erőszak alkalmazásáról szuverén államokkal szemben; az Egyesült Államok politikájában tartós tendenciává válik a más államok belügyeibe való beavatkozás.

 Brazília tűzszünetet sürget Líbiában

"A brazil kormány gyászolja a konfliktus áldozatait, reméli, hogy minél hamarabb tűzszünetet hirdetnek Líbiában, és azt a polgári lakosok védelmében tiszteletben is tartják, valamint elkezdődik a párbeszéd" - olvasható a brazil külügyminisztérium közleményében. A brazil kormány tűzszünetet sürget Líbiában, hogy megvalósuljon a Moammer Kadhafi líbiai vezető erői elleni nemzetközi katonai intervenció célja, vagyis a polgári lakosok védelme, valamint azért, hogy minél előbb elkezdődjön "a párbeszéd a tripoli kormány és a felkelők között". A Líbia ellen légtérzárlatot elrendelő biztonsági tanácsi határozat elfogadásakor az ENSZ-ben Brazília Kínával, Indiával, Németországgal és Oroszországgal együtt tartózkodott a szavazástól.