Líbia a maga módján oldaná meg a menekültkérdést
BRÜSSZEL, BERLIN. Az észak-afrikai állam ENSZ-nagykövete kifogásolta, hogy az EU nem egyeztetett a tervről a líbiai hatóságokkal, és ismét az országára kivetett ENSZ-fegyverembargó feloldását követelte.
Líbia nem fog beleegyezni abba, hogy az Európai Unió katonai intervenciót indítson az embercsempészek ellen területén, és a maga módján akarja megoldani az ország belpolitikai válságával összefüggésben lévő menekültválságot - közölte az észak-afrikai állam ENSZ-nagykövete.
Ibráhim Dabbasi nagykövet a helyi idő szerint pénteken az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában azt mondta, a menekültkérdés megoldásának legjobb módja az általa képviselt, s a nemzetközi közösség által elismert "legitim líbiai kormány felfegyverzése". A nagykövet kifogásolta, hogy az EU nem egyeztetett a tervről a líbiai hatóságokkal, és ismét az országára kivetett ENSZ-fegyverembargó feloldását követelte. "Soha nem kérdeztek semmit tőlünk. Miért egyeznénk bele (az uniós akcióba)? Nem fogadunk el egy (külföldi) katonát sem a területünkön" - mondta. Egyúttal "teljesen buta ötletnek" nevezte, hogy az EU több hajót küldött járőrözni Líbia partjaihoz a migránsok kimentésére, mert szerinte ezzel további illegális bevándorlókat bátorít arra, hogy Líbián keresztül próbáljanak eljutni legalább az európai járőrhajókig.
Április közepén a brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozó résztvevői arról döntöttek, hogy felkérik az unió külügyi főképviselőjét, Federica Mogherinit, vázolja fel annak lehetőségeit, hogy az EU-tagországok katonai eszközöket vethessenek be az embercsempészek hajóinak elpusztítására. Korábban Halifa Haftár, a líbiai hadsereg főparancsnoka is "buta döntésnek" nevezte az EU esetleges katonai intervencióját.
Líbiában jelenleg két párhuzamos kormány és parlament működik. A fővárost, Tripolit tavaly augusztusban elfoglalta a Fadzsr Líbia (Líbia Hajnala) iszlamista fegyveres szövetség, és önhatalmúlag kormányt és parlamentet alakított ott, azóta a nemzetközileg elismert törvényhozás és kabinet a keleti Tobrukban ülésezik. Ugyanakkor az ország nagy részére nem terjed ki e két kormány hatalma sem, s Líbia nyugati területeit javarészt szélsőségesek, köztük az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet helyi sejtje ellenőrzi.
Ibráhim Dabbasi nagykövet az interjúban azzal fenyegetőzött, hogy ha a két vezetés közti béketárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor készek fegyveres támadást indítani Tripoli visszaszerzésére.
A belpolitikai válságot és a hatalmi vákuumot kihasználva embercsempészek Európába vágyó afrikai és közel-keleti migránsok ezreit indítják útnak Líbiából lélekvesztőkön a Földközi-tengeren, akik közül csak idén több mint másfél ezren haltak meg az út során.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsában jelenleg is folyik az uniós beavatkozást szentesítő határozat előkészítése. A dokumentum felhatalmazná az EU-t, hogy líbiai felségvizeken, sőt akár az ország szárazföldi partvidékén lefoglalja az embercsempészek hajóit. Ehhez, és különösen az uniós csapatok líbiai földre lépéséhez ugyanakkor az ország beleegyezése is szükséges.
Németországban felgyorsítják a menekültügyi eljárást
Németországban felgyorsítják a menekültügyi eljárást, hogy az ország könnyebben megbirkózhasson az évtizedek óta nem tapasztalt menekülthullámmal. A szövetségi kormány és a menedékkérők ellátásért felelős tartományi kormányok pénteken kidolgozott terve szerint csaknem megduplázzák, 2800-ról 4800-ra növelik a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) személyi állományát, hogy a hivatal gyorsabban feldolgozhassa a menekültstátus iránti kérelmeket.
A terv szerint 750 állást még az idén létrehoznak. Jelenleg a kérelmek átfutási ideje nagyjából 6 hónap. Ezt 3 hónapra kell csökkenteni. Főleg két csoportnál kell változtatni a hivatal munkáján. A menekültstátus elnyerésére nagy eséllyel pályázó - például háborús övezetből érkező - menedékkérők beadványait az eddiginél rövidebb idő alatt kell elbírálni, és fel kell gyorsítani az integrációjukat. Ugyancsak gyorsabban kell eljárni mindazok esetében, akiknél kezdettől fogva látszik, hogy nincs esélyük a menekültstátus megszerzésére. Õket lehetőleg nem önkormányzati menekültotthonban, hanem a BAMF menedékkérőket befogadó állomásain kell elhelyezni a kitoloncolási eljárás gyorsabb, hatékonyabb lefolytatása céljából.
A tartományi kormányok és a helyi önkormányzatok célzott pénzügyi támogatást is kérnek a szövetségi kormánytól. Erről egyelőre nem állapodtak meg, és a BAMF személyi állományának növeléséről is majd csak júniusban hoznak végső döntést - ismertették a berlini kancellári hivatalban tartott egyeztetés utáni sajtótájékoztatón, amelyen részt vett többek között Angela Merkel kancellár és Thomas de Maiziere belügyminiszter.
Németországban tavaly 60 százalékkal, a 2013-ban regisztrált 127 ezerről 203 ezerre emelkedett a menedékjogi kérelmek száma. Ennél többen csak a kilencvenes évek elején, a balkáni háborúk idején kértek menedékjogot Németországban. Az idén még magasabbra emelkedik a menekülthullám, a BAMF előrejelzése szerint 400 ezer új kérelmet adnak be.
Németország a földközi-tengeri menekültválság enyhítésére is tesz erőfeszítéseket. A napokban két német hadihajó kezdett mentőműveletet az olasz partoktól délre. Pénteken a védelmi minisztérium közölte, hogy a Hessen nevű fregatt Lampedusa térségében 250 embert mentett ki egy hajóról, amely vészjelzést adott le, a Berlin nevű ellátóhajó pedig a líbiai főváros, Tripoli térségében 180 embert mentett ki két bajba került bárkáról. A hajótörötteket egy olasz kikötőben teszik partra.
Ibráhim Dabbasi nagykövet a helyi idő szerint pénteken az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában azt mondta, a menekültkérdés megoldásának legjobb módja az általa képviselt, s a nemzetközi közösség által elismert "legitim líbiai kormány felfegyverzése". A nagykövet kifogásolta, hogy az EU nem egyeztetett a tervről a líbiai hatóságokkal, és ismét az országára kivetett ENSZ-fegyverembargó feloldását követelte. "Soha nem kérdeztek semmit tőlünk. Miért egyeznénk bele (az uniós akcióba)? Nem fogadunk el egy (külföldi) katonát sem a területünkön" - mondta. Egyúttal "teljesen buta ötletnek" nevezte, hogy az EU több hajót küldött járőrözni Líbia partjaihoz a migránsok kimentésére, mert szerinte ezzel további illegális bevándorlókat bátorít arra, hogy Líbián keresztül próbáljanak eljutni legalább az európai járőrhajókig.
Április közepén a brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozó résztvevői arról döntöttek, hogy felkérik az unió külügyi főképviselőjét, Federica Mogherinit, vázolja fel annak lehetőségeit, hogy az EU-tagországok katonai eszközöket vethessenek be az embercsempészek hajóinak elpusztítására. Korábban Halifa Haftár, a líbiai hadsereg főparancsnoka is "buta döntésnek" nevezte az EU esetleges katonai intervencióját.
Líbiában jelenleg két párhuzamos kormány és parlament működik. A fővárost, Tripolit tavaly augusztusban elfoglalta a Fadzsr Líbia (Líbia Hajnala) iszlamista fegyveres szövetség, és önhatalmúlag kormányt és parlamentet alakított ott, azóta a nemzetközileg elismert törvényhozás és kabinet a keleti Tobrukban ülésezik. Ugyanakkor az ország nagy részére nem terjed ki e két kormány hatalma sem, s Líbia nyugati területeit javarészt szélsőségesek, köztük az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet helyi sejtje ellenőrzi.
Ibráhim Dabbasi nagykövet az interjúban azzal fenyegetőzött, hogy ha a két vezetés közti béketárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor készek fegyveres támadást indítani Tripoli visszaszerzésére.
A belpolitikai válságot és a hatalmi vákuumot kihasználva embercsempészek Európába vágyó afrikai és közel-keleti migránsok ezreit indítják útnak Líbiából lélekvesztőkön a Földközi-tengeren, akik közül csak idén több mint másfél ezren haltak meg az út során.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsában jelenleg is folyik az uniós beavatkozást szentesítő határozat előkészítése. A dokumentum felhatalmazná az EU-t, hogy líbiai felségvizeken, sőt akár az ország szárazföldi partvidékén lefoglalja az embercsempészek hajóit. Ehhez, és különösen az uniós csapatok líbiai földre lépéséhez ugyanakkor az ország beleegyezése is szükséges.
Németországban felgyorsítják a menekültügyi eljárást
Németországban felgyorsítják a menekültügyi eljárást, hogy az ország könnyebben megbirkózhasson az évtizedek óta nem tapasztalt menekülthullámmal. A szövetségi kormány és a menedékkérők ellátásért felelős tartományi kormányok pénteken kidolgozott terve szerint csaknem megduplázzák, 2800-ról 4800-ra növelik a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) személyi állományát, hogy a hivatal gyorsabban feldolgozhassa a menekültstátus iránti kérelmeket.
A terv szerint 750 állást még az idén létrehoznak. Jelenleg a kérelmek átfutási ideje nagyjából 6 hónap. Ezt 3 hónapra kell csökkenteni. Főleg két csoportnál kell változtatni a hivatal munkáján. A menekültstátus elnyerésére nagy eséllyel pályázó - például háborús övezetből érkező - menedékkérők beadványait az eddiginél rövidebb idő alatt kell elbírálni, és fel kell gyorsítani az integrációjukat. Ugyancsak gyorsabban kell eljárni mindazok esetében, akiknél kezdettől fogva látszik, hogy nincs esélyük a menekültstátus megszerzésére. Õket lehetőleg nem önkormányzati menekültotthonban, hanem a BAMF menedékkérőket befogadó állomásain kell elhelyezni a kitoloncolási eljárás gyorsabb, hatékonyabb lefolytatása céljából.
A tartományi kormányok és a helyi önkormányzatok célzott pénzügyi támogatást is kérnek a szövetségi kormánytól. Erről egyelőre nem állapodtak meg, és a BAMF személyi állományának növeléséről is majd csak júniusban hoznak végső döntést - ismertették a berlini kancellári hivatalban tartott egyeztetés utáni sajtótájékoztatón, amelyen részt vett többek között Angela Merkel kancellár és Thomas de Maiziere belügyminiszter.
Németországban tavaly 60 százalékkal, a 2013-ban regisztrált 127 ezerről 203 ezerre emelkedett a menedékjogi kérelmek száma. Ennél többen csak a kilencvenes évek elején, a balkáni háborúk idején kértek menedékjogot Németországban. Az idén még magasabbra emelkedik a menekülthullám, a BAMF előrejelzése szerint 400 ezer új kérelmet adnak be.
Németország a földközi-tengeri menekültválság enyhítésére is tesz erőfeszítéseket. A napokban két német hadihajó kezdett mentőműveletet az olasz partoktól délre. Pénteken a védelmi minisztérium közölte, hogy a Hessen nevű fregatt Lampedusa térségében 250 embert mentett ki egy hajóról, amely vészjelzést adott le, a Berlin nevű ellátóhajó pedig a líbiai főváros, Tripoli térségében 180 embert mentett ki két bajba került bárkáról. A hajótörötteket egy olasz kikötőben teszik partra.
Forrás
MTI
