2014. június 30., 12:31

Lezsák Sándor: a honismeretben csak nemzeti maximum létezik

A honismeretben nincs nemzeti minimum, csak nemzeti maximum létezik: mindig lehet kicsit mélyebben, jobban, hatékonyabban csinálni – jelentette ki az Országgyűlés alelnöke a Tájak - korok - életmódok a Kárpát-medencében - XLII. Országos Honismereti Akadémia megnyitóján, Kecskeméten.

Lezsák Sándor a városháza dísztermében tartott eseményen mondott köszöntőben felidézte: a honismeret hőskora az 1970-es években volt a hazafias népfront védelmében, egyesek szerint aranykalitkájában. „Ekkoriban a gyógyszerek mellett könyveket és gondolatokat is csempésztünk a határon túli magyarlakta területekre, hiszen a fejünk nem volt vámköteles” – fogalmazott.

Nagy út vezetett ettől az időszaktól a hungarikum törvényig, ám utóbbi egyik legfőbb letéteményese is a honismereti mozgalom – húzta alá az alelnök.

Emlékeztetett arra is, hogy a Honismeret első számának kézbe vétele az 1970-es években sokak közös élménye volt, a folyóirat akkoriban „a szellemi honvédelem forrását” jelentette, a helytörténészek „gyűjtögető életmódja” pedig tömegek számára mutatott követendő életformát. Erre az időszakra tehető Csoóri Sándor szavaival élve a „nomád nemzedék kora”, amikor a fiatalok az olykor elzárt, máskor szem előtt lévő tudást és hagyományt a korszerűvel ötvözve teremtettek új értékeket.

Rámutatott: a honismeret egy meghatározó bázisát, valamint kultúrájának egy fontos szeletét Kecskeméten teremtették meg az elmúlt évtizedekben. A helyiek munkásságukkal egy izgalmas korszakot átívelve valódi kincsestárat hoztak létre – tette hozzá.

Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke az eseményen arról beszélt: az Országos Honismereti Akadémia több mint négy évtizede a honismeret legnagyobb Kárpát-medencei fóruma, melynek a Bács megyeszékhely 2001. után második alkalommal ad otthont.

E találkozók szervezői és résztvevői sohasem mondtak le a természettel szimbiózisban élő ember eszményképéről – fogalmazott hangsúlyozva, hogy a hagyományos tájszemlélet elválaszthatatlan népi, illetve nemzeti hagyományainktól és a mozgalom résztvevőinek közös célja, hogy a tájat, amelyben élünk, ne csak lakóhelyünknek, hanem otthonunknak tekinthessük.
A július 4-én záruló konferencia programjára kitérve az elnök kiemelte: három szekcióban összesen 14 előadást tartanak. Emellett számos egyéb esemény is színesíti a közös munkát, amelynek egyik legizgalmasabb mozzanataként említette a kecskeméti piac hajnali megtekintését.



Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.