Letiltották Ukrajnában a hozzáférést az orosz közösségi portálokhoz

Az Oroszország elleni szankciók bővítéséről szóló elnöki rendelet kedden jelent meg az elnöki hivatal honlapján. A dokumentum szerint az említett internetes oldalak három évig nem lesznek elérhetők Ukrajnában.   

Ugyancsak hozzáférhetetlenné teszik az országban a Mail.ru levelező, a Kinopoiszk filmkereső weboldalakat, valamint a Kaspersky Lab és a DrWeb víruskeresőket.   

Porosenko elnök ezen felül az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) javaslatára egy évvel meghosszabbította a büntetőintézkedések hatályát 1288 természetes és 468 jogi személlyel szemben, beleértve az orosz tévék betiltását.   

Az ukrán államfő először 2015 szeptemberében írt alá rendeletet az RNBO határozata alapján "az Oroszország, illetve más, a Krím elfoglalásával és a Donyec-medencei agresszióval összefüggésbe hozható országok" magán- és jogi személyei elleni büntetőintézkedések bevezetéséről. Az akkori rendeletben 105 jogi és 388 magánszeméllyel szemben vezettek be pénzügyi, illetve kereskedelmi szankciókat, valamint tiltották meg a beutazásukat Ukrajnába. Nemcsak orosz, hanem más külföldi politikusok, újságírók, üzletemberek is felkerültek a büntetőintézkedések alá vontak névjegyzékébe. Magyarországról Széles Gábor - mint az Echo Televízió tulajdonosa -, Szaniszló Ferenc, a tévé műsorvezetője, valamint Gyöngyösi Márton jobbikos parlamenti képviselő és Szaniszló Adrienn, a párt frakciójának külügyi munkatársa is szerepelt a listán, amely azóta folyamatosan bővült.   

Az akkori indoklás szerint a szankcióval sújtott személyek "valós, illetve potenciális fenyegetést" jelentenek Ukrajna "nemzeti érdekeire, nemzetbiztonságára, szuverenitására és területi egységére" nézve.

Moszkva szerint Kijev cenzúrázza az internetet

Moszkvában cenzúrának minősítették az ukrán elnöknek az orosz közösségi oldalak és webszolgáltatók blokkolására vonatkozó keddi rendeletét, és rámutattak, hogy az utasítás hatékony végrehajtása lehetetlen.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az intézkedést újabb barátságtalan és rövidlátó lépésnek minősítette Oroszországgal szemben. Kijelentette, hogy Moszkva "nem feledkezett meg" a kölcsönösség elvéről, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy kevés olyan ukrán internetes oldal van, amely népszerű lenne az orosz felhasználók körében.

Az orosz külügyminisztérium részéről Marija Zaharova szóvivő "a politikailag motivált cenzúra" megnyilvánulásaként kommentálta a kijevi lépést. Szavai szerint "a kijevi rezsim minden erőszakos eszközt megragad annak érdekében, hogy hatást gyakoroljon saját állampolgáraira, a zene és az irodalom betiltásától, a saját népe ellen elkövetett katonai agresszióig".

Zaharova kifogásolta, hogy Európa és az Egyesült Államok hallgat az ügyben.

A Yandex internetszolgáltató sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Kijev havi 11 millió ukrán felhasználót és több ezer ukrán szervezetet sújtott döntésével. A cég részvényei egyébként Petro Porosenko ukrán elnök rendeletének kihirdetése után 3,5 százalékot estek.

Az Odnoklassznyiki és a VKontaktye közösségi oldalakat is tulajdonló Mail.ru orosz szolgáltató közölte, hogy Ukrajnában mintegy 25 millióan használták a szolgáltatásait, és azokhoz kerülő úton továbbra is hozzá lehet férni. A cég rámutatott, hogy nem politizál, és sohasem sértette meg az ukrán törvényt. A Mail.ru közölte, hogy az ukrán korlátozás miatt nem fogja felülvizsgálni pénzügyi terveit.

A VKontaktye Ukrajna legnépszerűbb közösségi oldalának nevezte magát, azt állítva, hogy havi 16 millió ukrán felhasználója van. A portál ugyancsak politikamentesnek nevezte magát és közölte, hogy továbbra is meg fogja védelmezni minden felhasználója érdekeit.