Lengyelország hazatelepíti a mariupoli lengyeleket

Schetyna a lengyel közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a hazatelepítést a lengyel bel-, illetve külügyi tárca szervezi, már el is készítették az adaptációs programot.   

Mariupol lengyel nemzetiségű lakosai az év eleje óta több alkalommal fordultak hazatérési kérelemmel a lengyel politikai vezetőkhöz. Kérésük teljesítését szeptember elején a fő lengyel ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság is határozottan szorgalmazta.   

Schetyna az időzítéssel kapcsolatban szerdán leszögezte: az akció előkészülete sokáig tartott, minthogy az ügy bonyolult, a lengyel külügy értékelése szerint ugyanis Mariupol jelenleg nincs kitéve közvetlen támadásoknak, illetve hadműveleteknek.   

Lengyelország az ukrán válság miatt az év elején 178 Donyec-medencei lengyelt evakuált, akik életveszélyre hivatkoztak, és rendelkeztek a magyarigazolványhoz hasonló jogokat és kedvezményeket biztosító úgynevezett lengyel kártyával. Akkor a lengyel hatóságok azt közölték, hogy véglegesnek tekintik az Ukrajnából hazatelepítettek listáját, további ilyen akciót nem terveznek.   

Ettől függetlenül Lengyelország 2000 óta folytatja a Keleten élő lengyelek hazatelepítési programját. Ez a volt Szovjetunió ázsiai részébe főleg 1940-41-ben, az akkori Kelet-Lengyelország szovjet megszállása után elhurcolt lengyelek és utódaik hazatérését célozza, és a volt Szovjetunió európai részében élőkre - a kelet-ukrajnaiak kivételével - egyelőre nem vonatkozik. Jelenleg mintegy 2 és fél ezer kérelmező vár hazatelepítésre, a lengyel kormány jövőre 30 millió zlotyt szán a program megvalósítására.

Schetyna: Oroszország nélkül nem oldható meg a szíriai kérdés

A szíriai kérdés nem oldható meg Oroszország összehangolt részvétele nélkül, szükséges, hogy az egyre intenzívebbé váló szíriai orosz jelenlét a globális terrorellenes koalíció oldalán legyen - jelentette ki a TVN24 lengyel hírtelevízió kedd esti adásában nyilatkozva Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter.

Elmondta, hogy "a nemzetközi elszigeteltség szorításában lévő" Oroszország szíriai szerepvállalásában szerinte az a vágy nyilvánul meg, hogy nagyhatalomnak tekintsék. A lengyel külügyminiszter ezért "erőfitogtatásnak" minősítette a szíriai orosz hadműveletet, mely azonban nem a NATO ellen irányul, "nem agresszív". Leszögezte, nem hiszi, hogy Oroszország képes lenne Szíriában valamiféle komolyabb incidenst előidézni, amely tovább növelné a feszültséget. Ugyanakkor kijelentette, Szíria "túl érzékeny térség" ahhoz, hogy magára hagyják, ezért komoly tárgyalásokra van szükség, mert ott "globális szempontból is nagyon komoly dolog történhet". Rámutatott arra, hogy a Szíriával szomszédos Törökország "a NATO-rendszer egyik alapköve".

Oroszország szeptember 30. óta hajt végre légicsapásokat Szíriában, azt állítva, hogy kizárólag az iszlamisták állásait támadja. Az Iszlám Állam terrorszervezet állásaira rendszeres légicsapásokat mérnek amerikai harci gépek is. Washington és Moszkva konzultál az esetleges szíriai légtérbeli incidensek elkerülésének módjairól, egyelőre eredmény nélkül.

Tomasz Siemoniak lengyel nemzetvédelmi miniszter kedden kijelentette, hogy Lengyelország nem vesz részt szíriai katonai műveletekben. Rámutatott, hogy a nyugati országok nem a NATO keretében, hanem az Egyesült Államok vezette koalíció tagjaiként vállalnak részt a műveletben, és ezt a koalíciót Lengyelország "politikailag támogatja".