Lengyel mobilgáttal védekeznek Ipolytarnócon

Százhatvan homokzsákot válthat ki árvízi védekezéskor Ipolytarnócon az a mobilgátszakasz, amelyet egy lengyel cégtől kapott ajándékba a Nógrád megyei település.

Angyal Tibor katasztrófavédelmi alezredes a csütörtök délutáni átadáskor közölte: ahhoz, hogy a falu alsó szakaszán a rendszeresen elöntött házakat meg tudják védeni, még negyven ilyenre lenne szükség. Az alezredes a gát kipróbálásakor megállapította, az eszköz valóban alkalmas a feladatra, az alatt a víz csak kismértékben szivárgott át.

Az ipolytarnóci árvízi helyzetre egy tolmács hívta fel a lengyel cég figyelmét. Solymos Tibor elmondta: a Lengyelországban bevált eszköz egy 23 méter hosszú, polietilén belső tömlő, amelyet egy 10 méteres külső, poliészter zsákba tesznek, majd vizet eresztenek bele. A szivattyú kapacitásától függően akár három perc alatt megtelik így egy-egy elem, amely a 3000 liter víztartalmával fölfekszik a gátra, s képes 160 homokzsákot kiváltani.

A Grudziqdzu településen működő manufaktúra termékét ismertető Joanna Mosiolek közölte: ez a mobilgát 90 százalékos megtakarítást jelent a védekezésnél, és környezetkímélő is, hiszen amikor az ár levonul, a rossz állapotú homokzsákokat nem kell összeszedni és nem keletkezik hulladék.

Solymos Tibor közölte, Ipolytarnóc Magyarországon a harmadik olyan település, amely kapott ilyet, a héten Zalaegerszeg és Túrkeve árvíz sújtotta lakói ismerkedhettek meg ezzel a technikával.

Bolyós Gáborné (független), a település vasárnap megválasztott polgármestere az MTI-nek elmondta: végleges megoldásra lenne szükségük, Ipolytarnócra ugyanis csak az idén kétszer tört már be a megáradt folyó, amely nyolc házat rendszeresen körülvesz. Hozzátette, mindent megtesz azért, hogy megkaphassák a veszélyeztetett házak kisajátításához szükséges, az Országgyűlés által korábban már megszavazott, de végül tavaly decemberben zárolt 50 millió forintot.

Lassú, néhány centiméteres apadás indult el a Körösökön, a folyók alsó szakaszán, de a Sebes-Körösön, a Kettős-Körösön és a Hármas-Körösön a vízszintek magassága és a töltésekre nehezedő víznyomás továbbra is harmadfokú árvízvédelmi készültség fenntartását indokolja - közölte a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője csütörtökön az MTI-vel.

Bak Sándor elmondta: csütörtökön a Fekete- és a Fehér-Körösön másodfok alá, a Kettős-Körösön harmadfok alá csökken a készültségi szint.

Marad viszont a legmagasabb fokú árvízvédelmi készültség a Sebes-Körösön és a Hármas-Körösön, itt óránként 1-3 centiméternyi az apadás. A Sebes-Körös vízszintje Körösladánynál, a Hármas-Körösé Gyománál és Szarvasnál még 68-76 centiméterrel haladja meg a harmadfokú készültségi szintet.

A védvonalakon egyelőre nem csökkennek az árvízi jelenségek, fakadóvíz, talpszivárgás, töltésszivárgás terjedése figyelhető meg, de ezek továbbra sem igényelnek beavatkozást. Az igazgatósághoz tartozó 340 kilométer hosszú védvonalon 260 kilométer hosszúságban marad harmadfokú, 55 kilométeren pedig másodfokú az árvízvédelmi készültség. A védvonalakon jelenleg 974 ember dolgozik.

A Hortobágy-Berettyón továbbra is harmadfokú az árvízvédelmi készültség, de a helyzet javulása miatt csütörtökön a folyó tehermentesítése érdekében Ágotánál telepített hét mobilszivattyú közül kettőt leállítottak - közölte Bara Sándor védelemvezető az MTI-vel.

Öt szivattyú tovább üzemel, s másodpercenként 2,5 köbméter vizet emel át a Hortobágy-Berettyóból a nagyiváni tározóba - fűzte hozzá a szakember. Elmondta azt is, hogy a Tisza bal partján, Tiszafüred és Rakamaz között továbbra is másodfokú a készültség, a folyó tetőzés közeli állapotban van, Tokajnál csütörtök reggel 790 centiméter volt a vízállás.

A Berettyó folyó felső szakasza tovább apad, Pocsajnál 391 centiméter a vízállás, elsőfokú a készültség. A folyó a torkolatnál is apad. Szeghalomnál 536 centiméter volt a vízállás, a folyó egy nap alatt 26 centimétert apadt. Ott továbbra is harmadfokú a készültség - sorolta Bara Sándor.

Kitért arra, hogy a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) működési területén lassan csökken az elöntött területek nagysága: jelenleg összesen 34 700 hektár föld áll víz alatt, ebből 7 500 hektár vetés, 8 150 hektár szántó, 12 850 hektár rét és legelő.

Az igazgatóság mind a 12 belvízvédelmi szakaszán védekezik: négy szakaszon a legmagasabb, harmadfokú, a többin másodfokú a készültség. A Tivizig 23 szivattyútelepet üzemeltet, amelyek több mint 3,9 millió köbméternyi vizet emelnek át naponta a befogadó folyókba, csatornákba - közölte Bara Sándor.

Apadnak a Zala megyei folyók, vízfolyások, már csak a Zala alsó szakaszán fordulnak elő, Zalaapáti térségében van elsőfokú árvízvédelmi készültség - közölte Rigó Csaba, a Zala Megyei Védelmi Bizottság elnöke a bizottság ülését követő sajtótájékoztatón, Zalaegerszegen.

Hozzátette: a folyók vízgyűjtő területén még mindig nagymennyiségű, lassan olvadó hó van, ezért fenntartják a készültséget és tovább működnek a figyelőszolgálatok. Vízszivattyúzásra már sehol sincs szükség, de a homokzsákok egy ideig még az árvíz-, belvízvédelmi területeken maradnak.

Szólt arról is, hogy két útszakaszon rézsűcsúszások miatt forgalomkorlátozásra van szükség. A 76-os út nagykapornaki, Zalaegerszegre vezető szakaszán a külső padka megrogyott, de a szakemberek tájékoztatása szerint, ha az időjárás lehetővé teszi, a jövő héten forgalomelterelés mellett elkezdődhet a megsüllyedt padka korrekciója. Zalaszentgrót zalakoppányi városrészében is rézsűcsúszás miatt rendeltek el forgalomkorlátozást a másfél tonnát meghaladó gépjárművekre, de ezen a szakaszon valószínűleg nem lesz szükség beavatkozásra.

Rigó Csaba beszámolt arról is, hogy a legutóbbi, március 14-15-ei havazáskor tapasztaltak miatt arra kérték az autópálya kezelőket, hogy a téli, rendkívüli időjárás esetén időben és hasonló minőségben készítsék elő az autópályát, ahogy az a szomszédos megyében történt. Megjegyezte: amikor Somogyban már fekete, sónedves utakon lehetett közlekedni, a Zalai szakaszon a hidak alatt, és a külső sávokban még hókásásak voltak az utak és komoly problémák voltak a lehajtókon is. Mindezt elősózással, az utak takarításával, síkosság-mentesítéssel meg lehetett volna előzni - fűzte hozzá.

Arról is beszélt, hogy apadás után a mederbe nőtt fákat el kell távolítani. Nagykanizsa mellett, a Principális-csatornán, a kritikus, 3-5 kilométeres szakaszt mielőbb meg kell tisztítani, de ez csak rövidtávon jelent megoldást. Mintegy 20 kilométeres szakaszon gátat- és zsilipeket kellene építeni és nagyteljesítményű szivattyúra is szükség lenne, hogy a mélyen fekvő területekről a belvizet és az összegyűlt csapadékot át tudják emelni. Mindez 200 millió forintba kerül.

Rigó Csaba elmondta azt is, hogy a közútkezelő idén a téli védekezésre szánt összeg négyszeresét költötte el sószórásra, gépjárművek működtetésére, üzemanyag vásárlásra. Nincsenek jobb helyzetben az önkormányzatok sem, Zalaegerszeg városa több mint 120 millió forint költségigényt nyújt be a vis maior kerethez.