Lengyel elnökválasztás - Megkezdődött a második forduló választási kampánya
VARSÓ. Megkezdődött hétfőn a lengyelországi elnökválasztás második fordulójának választási kampánya, amelyben Bronislaw Komorowski hivatalban lévő elnök három kérdésben népszavazás kiírását helyezte kilátásba.
A második fordulóban az első fordulóban - a jelenlegi becslések szerint - első helyen végzett ellenzéki jelölt, Andrzej Duda mérkőzik meg Komorowskival.
A hétfőn reggel közölt javított becslések, az úgynevezett "late pollok" szerint a vasárnapi választáson Andrzej Duda - a fő ellenzéki párt, a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje - a szavazatok 34,5 százalékát szerezte meg. Mögötte végzett a kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) támogatásával induló Bronislaw Komorowski a voksok 33,1 százalékával. A harmadik a független Pawel Kukiz lett, viszonylag magas, 20,5 százalékos aránnyal.
A részvételi arány becslések szerint a rendszerváltás utáni lengyel elnökválasztások történetében a legalacsonyabb volt, a szavazásra jogosultak 49,4 százaléka élt választójogával.
Duda hétfőn hajnalban az egyik legforgalmasabb varsói belvárosi metrómegállóban kávéval kínálta a munkába igyekvő fővárosiakat. Ez alkalomból elmondta a sajtónak, hogy elnökként új alkotmányt szeretne kezdeményezni, melyben többek között az állampolgárok által kezdeményezett népszavazás elveit rögzítenék. Kilátásba helyezte, hogy programjának egyes pontjairól tárgyalást kezd Pawel Kukizzal.
Komorowski hétfőn reggel a varsói reprezentatív elnöki palotában, a Belwederben tartott sajtóértekezleten bejelentette, hogy megválasztása esetén a szenátus jóváhagyásával népszavazást ír ki, melyben a lengyelek három kérdésben fejthetnék ki véleményüket. Elsősorban az egymandátumos választókerületeknek a választási rendszerbe való beiktatásáról döntenének, ami Kukiz fő követelése.
Emellett két másik, az utóbbi időben sokat vitatott kérdésben írna ki népszavazást: az adóügyekben az úgynevezett in dubio pro tributario elv bevezetését fontolná meg, melynek értelmében nem egyértelmű esetekben az adózó javára döntenének az adóhivatalok.
A népszavazás harmadik kérdése a pártok állami költségvetési támogatásának a megszüntetése volna. Ez a PO nyolcéves kormányzása alatt már korábban is többször felmerült, többek között Donald Tusk volt miniszterelnök támogatta a kisebb pártok által élesen ellenzett javaslatot. Több közvélemény-kutatás szerint a lengyelek több mint fele helyeselné a költségvetési támogatás megszüntetését.
Az országos választási bizottság (PKW) egyelőre csak az egyes települések részleges eredményeit tette közzé. A voksokat kézzel számlálják, a számítógépes összesítést csak kisegítő módszerként alkalmazzák, mivel az őszi önkormányzati választás során akadozó informatikai rendszer továbbra sem megbízható. A végleges eredményt a PKW eredetileg keddre ígérte, a legutóbbi közlemények szerint nem kizárt, hogy már hétfőn este ismertetik azt.
A második forduló május 24-én esedékes. Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen, kétfordulós elnökválasztást. A második fordulóra akkor kerül sor, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét.
Lengyel sajtó: a második forduló előtt éles politikai és médiaharcok várhatók
Éles politikai és médiaharcokat jósolnak hétfőn a lengyel kommentátorok az elnökválasztás második fordulója előtt, miután az első forduló vasárnap este közölt exit poll-eredményei szerint Andrzej Duda, a fő ellenzéki párt, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság jelöltje megelőzte a hivatalban levő elnököt, Bronislaw Komorowskit.
Szenzációnak minősíti a váratlan választási eredményt Andrzej Stankiewicz, a Rzeczpospolita című jobbközép napilap kommentátora. Az alacsony részvételi arányra utalva úgy véli, hogy a második forduló kimenetele nyitott, de a „politikai háború” elkerülhetetlen. Duda és a harmadik helyezett, a független Pawel Kukiz sikere arra vall, hogy a szavazók többsége „negatív véleményt formált Komorowski elnökségéről és a Polgári Platform (PO) kormányzásáról”. Idézi a lengyel elnök egyik meg nem nevezett munkatársát, aki szerint Komorowski „a PO nyolcéves kormányzásáért fizetett és azért is, hogy fegyelmezetten aláírt minden, a kormány által továbbított népszerűtlen törvényt”.
A DoRzeczy című konzervatív hetilap főszerkesztője, Pawel Lisicki Kukiz sikerének titkát próbálja megfejteni. Rámutat: a volt rockzenészt nehéz ideológia kategóriák szerint besorolni. Egyetlen következetes politikai követelése az egymandátumos választási körzetek beiktatása a választási rendszerbe. "Furcsa keverékként” jellemzi Kukiz politikai profilját. „Egyfelől a hagyományról, a lengyel hazafiságról beszél” – mutat rá -, „másfelől viszont az iskolai hittanoktatás megszüntetését szorgalmazza”. Népszerűségét nem politikai nézetei növelték, hanem inkább az, hogy nem hivatásos politikus. A választókban azt a reményt ébreszti, hogy a lengyel politikai élet „nemcsak a PiS és a PO rituális háborúskodásából áll, melyben minden kijelentés fájdalmasan előrelátható” – értékeli Lisicki.
A WSieci című konzervatív hetilap hírportálja, a wpolityce.pl Lukasz Warzecha véleménycikkét közli, aki úgy látja: Duda és Kukiz becslések szerinti sikere akkor is „az eddigi rendszerben bekövetkezett törésekre” világítana rá, ha az első forduló végeredményeként Duda mégis második lenne. A második fordulóban „a bizonyára nem rendszerellenes, de valódi váltást jelentő” Dudának esélye van megszerezni a Kukizra vasárnap leadott protesztszavazatokat is - véli. Ugyanakkor úgy látja, hogy a második fordulót megelőző két hét alatt „legalább nyolc éve nem látott politikai- és médiamészárlás” várható Lengyelországban, emiatt Duda végső győzelme nem a fejlemények legvalószínűbb változata, azonban a "szinte lehetetlen" kategóriából átkerült az "egyáltalán nem kizárhatóba".
„Lengyelország felelőtlen és nem kompetens emberek kezébe kerülhet” – figyelmeztetett Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilap főszerkesztője. A PiS 2005-2007-es kormányzását „a titkosszolgálat mindenható uralma” jellemezte - írja -, és jelenleg „lehetséges, hogy visszatérnek azok az idők”. Kukiz sikerét úgy értelmezi, hogy sok lengyel „a demokratikus rendszert a rockkoncertek közönségének tömegévé akarja változtatni”. Michnik szerint a második választási forduló előtt a lehető „legfeketébb forgatókönyv” az, ha Duda és Kukiz koalícióra lép a jelenlegi rendszerrel szemben, és eluralkodik „az abszurdum és az uszítás hatalma”. „Kár lenne Lengyelországért, ha ilyen komor jövő várna rá” – zárja le eszmefuttatását.
A Newsweek című baloldali liberális hetilap főszerkesztője, Tomasz Lis úgy véli, a választási eredmény szempontjából kulcsfontosságú volt az alacsony részvételi arány. Komorowski kampányának hiányosságait elemezve úgy véli, hogy a lengyelek nem érzékeltek benne „szenvedélyt, eltökéltséget és győzelembe vetett hitet”. Véleménye szerint a második fordulóban Kukiz választói nem fognak Komorowskira szavazni, mert „radikális változást” akarnak.
A hétfőn reggel közölt javított becslések, az úgynevezett "late pollok" szerint a vasárnapi választáson Andrzej Duda - a fő ellenzéki párt, a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje - a szavazatok 34,5 százalékát szerezte meg. Mögötte végzett a kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) támogatásával induló Bronislaw Komorowski a voksok 33,1 százalékával. A harmadik a független Pawel Kukiz lett, viszonylag magas, 20,5 százalékos aránnyal.
A részvételi arány becslések szerint a rendszerváltás utáni lengyel elnökválasztások történetében a legalacsonyabb volt, a szavazásra jogosultak 49,4 százaléka élt választójogával.
Duda hétfőn hajnalban az egyik legforgalmasabb varsói belvárosi metrómegállóban kávéval kínálta a munkába igyekvő fővárosiakat. Ez alkalomból elmondta a sajtónak, hogy elnökként új alkotmányt szeretne kezdeményezni, melyben többek között az állampolgárok által kezdeményezett népszavazás elveit rögzítenék. Kilátásba helyezte, hogy programjának egyes pontjairól tárgyalást kezd Pawel Kukizzal.
Komorowski hétfőn reggel a varsói reprezentatív elnöki palotában, a Belwederben tartott sajtóértekezleten bejelentette, hogy megválasztása esetén a szenátus jóváhagyásával népszavazást ír ki, melyben a lengyelek három kérdésben fejthetnék ki véleményüket. Elsősorban az egymandátumos választókerületeknek a választási rendszerbe való beiktatásáról döntenének, ami Kukiz fő követelése.
Emellett két másik, az utóbbi időben sokat vitatott kérdésben írna ki népszavazást: az adóügyekben az úgynevezett in dubio pro tributario elv bevezetését fontolná meg, melynek értelmében nem egyértelmű esetekben az adózó javára döntenének az adóhivatalok.
A népszavazás harmadik kérdése a pártok állami költségvetési támogatásának a megszüntetése volna. Ez a PO nyolcéves kormányzása alatt már korábban is többször felmerült, többek között Donald Tusk volt miniszterelnök támogatta a kisebb pártok által élesen ellenzett javaslatot. Több közvélemény-kutatás szerint a lengyelek több mint fele helyeselné a költségvetési támogatás megszüntetését.
Az országos választási bizottság (PKW) egyelőre csak az egyes települések részleges eredményeit tette közzé. A voksokat kézzel számlálják, a számítógépes összesítést csak kisegítő módszerként alkalmazzák, mivel az őszi önkormányzati választás során akadozó informatikai rendszer továbbra sem megbízható. A végleges eredményt a PKW eredetileg keddre ígérte, a legutóbbi közlemények szerint nem kizárt, hogy már hétfőn este ismertetik azt.
A második forduló május 24-én esedékes. Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen, kétfordulós elnökválasztást. A második fordulóra akkor kerül sor, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét.
Lengyel sajtó: a második forduló előtt éles politikai és médiaharcok várhatók
Éles politikai és médiaharcokat jósolnak hétfőn a lengyel kommentátorok az elnökválasztás második fordulója előtt, miután az első forduló vasárnap este közölt exit poll-eredményei szerint Andrzej Duda, a fő ellenzéki párt, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság jelöltje megelőzte a hivatalban levő elnököt, Bronislaw Komorowskit.
Szenzációnak minősíti a váratlan választási eredményt Andrzej Stankiewicz, a Rzeczpospolita című jobbközép napilap kommentátora. Az alacsony részvételi arányra utalva úgy véli, hogy a második forduló kimenetele nyitott, de a „politikai háború” elkerülhetetlen. Duda és a harmadik helyezett, a független Pawel Kukiz sikere arra vall, hogy a szavazók többsége „negatív véleményt formált Komorowski elnökségéről és a Polgári Platform (PO) kormányzásáról”. Idézi a lengyel elnök egyik meg nem nevezett munkatársát, aki szerint Komorowski „a PO nyolcéves kormányzásáért fizetett és azért is, hogy fegyelmezetten aláírt minden, a kormány által továbbított népszerűtlen törvényt”.
A DoRzeczy című konzervatív hetilap főszerkesztője, Pawel Lisicki Kukiz sikerének titkát próbálja megfejteni. Rámutat: a volt rockzenészt nehéz ideológia kategóriák szerint besorolni. Egyetlen következetes politikai követelése az egymandátumos választási körzetek beiktatása a választási rendszerbe. "Furcsa keverékként” jellemzi Kukiz politikai profilját. „Egyfelől a hagyományról, a lengyel hazafiságról beszél” – mutat rá -, „másfelől viszont az iskolai hittanoktatás megszüntetését szorgalmazza”. Népszerűségét nem politikai nézetei növelték, hanem inkább az, hogy nem hivatásos politikus. A választókban azt a reményt ébreszti, hogy a lengyel politikai élet „nemcsak a PiS és a PO rituális háborúskodásából áll, melyben minden kijelentés fájdalmasan előrelátható” – értékeli Lisicki.
A WSieci című konzervatív hetilap hírportálja, a wpolityce.pl Lukasz Warzecha véleménycikkét közli, aki úgy látja: Duda és Kukiz becslések szerinti sikere akkor is „az eddigi rendszerben bekövetkezett törésekre” világítana rá, ha az első forduló végeredményeként Duda mégis második lenne. A második fordulóban „a bizonyára nem rendszerellenes, de valódi váltást jelentő” Dudának esélye van megszerezni a Kukizra vasárnap leadott protesztszavazatokat is - véli. Ugyanakkor úgy látja, hogy a második fordulót megelőző két hét alatt „legalább nyolc éve nem látott politikai- és médiamészárlás” várható Lengyelországban, emiatt Duda végső győzelme nem a fejlemények legvalószínűbb változata, azonban a "szinte lehetetlen" kategóriából átkerült az "egyáltalán nem kizárhatóba".
„Lengyelország felelőtlen és nem kompetens emberek kezébe kerülhet” – figyelmeztetett Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilap főszerkesztője. A PiS 2005-2007-es kormányzását „a titkosszolgálat mindenható uralma” jellemezte - írja -, és jelenleg „lehetséges, hogy visszatérnek azok az idők”. Kukiz sikerét úgy értelmezi, hogy sok lengyel „a demokratikus rendszert a rockkoncertek közönségének tömegévé akarja változtatni”. Michnik szerint a második választási forduló előtt a lehető „legfeketébb forgatókönyv” az, ha Duda és Kukiz koalícióra lép a jelenlegi rendszerrel szemben, és eluralkodik „az abszurdum és az uszítás hatalma”. „Kár lenne Lengyelországért, ha ilyen komor jövő várna rá” – zárja le eszmefuttatását.
A Newsweek című baloldali liberális hetilap főszerkesztője, Tomasz Lis úgy véli, a választási eredmény szempontjából kulcsfontosságú volt az alacsony részvételi arány. Komorowski kampányának hiányosságait elemezve úgy véli, hogy a lengyelek nem érzékeltek benne „szenvedélyt, eltökéltséget és győzelembe vetett hitet”. Véleménye szerint a második fordulóban Kukiz választói nem fognak Komorowskira szavazni, mert „radikális változást” akarnak.
Forrás
MTI
