Legkorábban karácsonyra alakulhat meg a német kormány

Mintegy 709 fővel Németország eddigi legnagyobb parlamentje alakulhat meg legkorábban karácsonyra, amelyben hat párt foglal helyet. Wolf-nagy Tünde tudósító szerint a 19. Bundestag az előző évekhez képest más politikai stílust fog képviselni.

Messze van a kompromisszum

A Jamaika koalíció a CDU, a CSU, a Zöldek és a Liberális párt koalícióját jelenti, a pártok színéből a jamaikai zászló színei jönnek ki. A tudósító felidézte a CSU egyik képviselőjének szavait.

„Jamaika és Németország között 8500 kilométer a távolság és ebből eddig mindössze 75 kilométert tettek meg. Ez is arra utal, hogy nagyon finoman közelítenek egymáshoz a pártok” – részletezte Wolf-Nagy Tünde.

A tudósító szerint egyelőre azt lehet látni, hogy mindenki vigyáz, hogy mit mond, hiszen ebben a pillanatban az egyetlen használható kormánylehetőség, hogy létrejöjjön a koalíció. Emellett Merkel pályáját is befolyásolhatják a választás utáni történések. Emellett nem csak az a fontos, hogy létrejöjjön a koalíció, hanem a működőképesség is, hiszen ezúttal négy párt együttműködésére lesz szükség, amire eddig nem volt példa Németországban.

Sarkalatos témák: a menekültpolitika, az uniós politika és a klímapolitika

Ahhoz, hogy a Jamaika-koalíció létrejöhessen, a pártoknak azokban a témákban is konszenzusra kell jutniuk, amelyekben egyelőre nem értenek egyet. Három olyan téma lehet, amely megakadályozhatja a koalíció létrejöttét.

Az egyik ilyen téma a menekültpolitika. Itt a CSU húzhatja be a féket, mert a ők a családegyesítést nem támogatják, azonban a Zöldek szerint oda kell vinni a családot, ahol a családfő dolgozik, illetve egyelőre nincs egyetértés azzal kapcsolatban sem, hogy maximum hány migránst fogadjon be Németország.

Az európai politika is egy nagyon fontos pontnak számít. Itt a Liberálisok mondhatják, hogy állj, mert nem támogatják Macron ideológiáját, amely szerint közös európai költségvetésre és közös pénzügyminiszterre van szükség Európában.

A harmadik sarkalatos pont a klímapolitika. A Zöldek korábban koalíciós részvételüket ahhoz a feltételhez kötötték, hogy Európa legnagyobb gazdasága teljesítse a Párizsi Klímaegyezmény keretében tett vállalását. Így tehát a Zöldek vétózhatnak, mert ők nem hajlandók kompromisszumot kötni azzal kapcsolatban, hogy 2030-ig a szélerőművek és a robbanómotorok leálljanak, és ezt az álláspontot nagyon komolyan veszik.