Légikatasztrófa - Öngyilkossági hajlama volt a másodpilótának
BERLIN. A Franciaországban lezuhant német utasszállító másodpilótáját öngyilkossági hajlam miatt kezelték a pilótaengedély megszerzése előtti időkben - közölte hétfőn a düsseldorfi ügyészség.
A Germanwings-gép másodpilótája, Andreas Lubitz évek óta hajlamos volt az öngyilkosságra – közölte a düsseldorfi ügyészség hétfőn, miután átvizsgálták a házkutatások során talált dokumentumokat és adatokat.
"A másodpilóta több évvel a pilótaengedély megszerzése előtt hosszabb ideig járt pszichoterápiára öngyilkossági hajlama miatt" – közölte az ügyészség. Lubitz ezután is többször járt orvosnál, többször küldték betegállományba, anélkül, hogy igazolták volna ezt a hajlamát, vagy bármiféle agressziót. Az orvosi papírokban nincs utalás bármilyen szervi megbetegedésre.
A hétfői közleményben hangsúlyozták, hogy eddig nem került elő olyan dokumentum, amelyben a másodpilóta bejelentette volna, hogy a katasztrófa előidézésére készül, vagy amelyben magára vállalt volna ilyen cselekményt. A környezetében - ismeretségi körében, családjában, kollégái körében - folytatott vizsgálatok, tanúmeghallgatások pedig nem mutattak ki olyan körülményt, amely bármilyen lehetséges indítékra utalna. A düsseldorfi ügyészség kiemelte, hogy csupán a vizsgálat jelenlegi állását bemutató, előzetes megállapításokat tesz, és nem vesz részt a - a közleményben névvel nem megnevezett - másodpilóta motivációit illető találgatásokban.
A düsseldorfi egyetemi kórház hétfőn átadta az államügyészségnek a másodpilóta kartonját – közölte a klinika szóvivője. A kórház korábban tagadta azokat a beszámolókat, melyek szerint Lubitzot depresszióval kezelték az intézményben.
A légi katasztrófát kivizsgáló nyomozók a 27 éves német másodpilóta lélektani állapotára összpontosítanak. Az ügyészség gyanúja szerint a férfi szándékosan vezette hegyoldalnak a Germanwings diszkont légitársaság Barcelona-Düsseldorf között, fedélzetén 150 emberrel közlekedő járatát – közölte hétfőn a francia rendőrség. Jean-Pierre Michel francia törvényszéki nyomozó szavai szerint a hatóságok azt akarják kideríteni, mi ösztönözhette Andreas Lubitz másodpilótát egy ilyen szörnyű cselekedetre. "Nyilvánvalóan lélektani mozgatórugók kellettek ahhoz, hogy valaki ilyen tettet elkövessen" – tette hozzá.
Francia tisztségviselők sem megerősíteni, sem cáfolni nem voltak hajlandóak azokat a sajtóbeszámolókat, miszerint Lubitz depresszió vagy más mentális betegség miatt gyógyszert szedett. A német Bild am Sonntag című újságban vasárnap megjelent, az utasszállító pilótafülkéjének kommunikációját rögzítő fekete dobozból nyert felvételekről közölt összeállítást sem voltak hajlandóak kommentálni. Eszerint a kapitány az utolsó percekben könyörgött a pilótának, hogy nyissa ki a fülke ajtaját, majd üvöltve próbálta feltépni az ajtót.
Brice Robin, a dél-franciaországi Marseille államügyésze korábban azt mondta, az eddig talált holttestek egyikét sem sikerült azonosítani, s ezzel visszautasította azokat a német médiaértesüléseket, melyek szerint megtalálták Lubitz földi maradványait.
A Szentszékhez delegált francia nagykövetség közölte, hétfőn a halálos áldozatok emlékére ökumenikus istentiszteletet tartanak a római Santa Maria dell'Anima nevű német templomban.
Szombaton a nyugat-németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban fekvő Haltern városában felvonulást tartanak az áldozatok emlékére. A városka gimnáziumának 16 tanulója és 2 tanára tartózkodott a lezuhant repülőgépen.
Közlekedési hatóság: kockázata van a hirtelen szabályváltoztatásnak
A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szerint kockázatos a légiközlekedés szabályain hirtelen, "indulatból" változtatni, mert újabb biztonsági kérdéseket vethet fel egy esetleges módosítás. Győri Gyula, az NKH elnöke ezt egy budapesti, újságíróknak szervezett háttérbeszélgetésen mondta hétfőn. Közlése szerint a repülés szakmai környezete jól szabályozott, mivel korábban "vérrel írták" a szabályokat, emiatt vethet fel újabb kérdéseket egy módosítás. Emlékezetett, hogy a kabinajtók nyithatatlanná tételét a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények után vezették be, mert megvédi a pilótákat, de most ez is közrejátszott egy katasztrófában. Azt mondta, nem emlékeznek arra, hogy Európában bárki be akart volna hatolni a kabinba.
Hangsúlyozta, nem számít, hogy a pilóta kezdő volt-e, hiszen nekik is teljesíteniük kell a légialkalmassági feltételeket. Megjegyezte, hogy minden pilótának időszakonként szimulátoros repülés során kell bizonyítania, hogy képes veszélyhelyzeteket kezelni, elhárítani és sokszor vannak olyan események egy-egy repülés során, amelyet az utasok ugyan nem vesznek észre, de a pilótáknak meg kell oldaniuk.
Győri Gyula közölte továbbá, addig, amíg nem találják meg a repülési adatrögzítő készüléket és nem folytatják le a szükséges vizsgálatokat, addig véglegeshez közeli ítéletet nagyon kockázatos mondani. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy nem tudni, milyen adatok kerülhetnek elő az adatrögzítőből, ami árnyalhatja a baleset jelenleg ismert körülményeit, ugyanakkor nagyon fontos adatokkal szolgálhatnak ahhoz, hogy levonják a következtetéseket.
Hardicsay Gábor, nyugállományú hatósági főorvos a beszélgetésen azt mondta, 40 éves korig minden pilótának kötelező megjelennie 12 havonta egy részletes egészségügyi vizsgálaton, ezek elegendőek arra, hogy feltérképezzék a pszichés állapotot, de előrejelzésre ezek sem képesek. További vizsgálatokat csak akkor rendelnek el, ha valamilyen problémát találnak.
Arról a pilótának kötelező a munkáltatóját értesítenie, hogy bármilyen orvosi vizsgálaton megfelelt-e vagy sem. Az uniós irányelv arra vonatkozó szabályokat részben adatvédelmi okokból azonban nem tartalmaz, hogy az orvosnak a munkáltatót értesítenie kell - mondta.
Hangsúlyozta: a pilóták 99,9 százaléka jogkövető, a rendszer a bizalomra épül, és az "a rendszerben nincs benne", ha egy munkavállaló szándékosan akarja megtéveszteni a munkáltatóját.
A Germanwings német légitársaság Barcelona-Düsseldorf útvonalon közlekedő A320-as gépe, fedélzetén 150 emberrel március 24-én délelőtt csapódott hegyoldalnak Franciaország déli részén, az Alpokban. A katasztrófa körülményeinek vizsgálatát vezető marseille-i ügyészség szerint a másodpilóta bezárkózott a pilótakabinba, és valószínűleg szándékosan vezette a gépet a hegyoldalnak. Andreas Lubitz súlyos depressziótól szenvedett és rendszeres orvosi ellenőrzés alatt állt, ráadásul a tragédia napján betegállományban kellett volna lennie. A pilótaengedély megszerzése előtti időkben öngyilkossági hajlam miatt kezelték.
"A másodpilóta több évvel a pilótaengedély megszerzése előtt hosszabb ideig járt pszichoterápiára öngyilkossági hajlama miatt" – közölte az ügyészség. Lubitz ezután is többször járt orvosnál, többször küldték betegállományba, anélkül, hogy igazolták volna ezt a hajlamát, vagy bármiféle agressziót. Az orvosi papírokban nincs utalás bármilyen szervi megbetegedésre.
A hétfői közleményben hangsúlyozták, hogy eddig nem került elő olyan dokumentum, amelyben a másodpilóta bejelentette volna, hogy a katasztrófa előidézésére készül, vagy amelyben magára vállalt volna ilyen cselekményt. A környezetében - ismeretségi körében, családjában, kollégái körében - folytatott vizsgálatok, tanúmeghallgatások pedig nem mutattak ki olyan körülményt, amely bármilyen lehetséges indítékra utalna. A düsseldorfi ügyészség kiemelte, hogy csupán a vizsgálat jelenlegi állását bemutató, előzetes megállapításokat tesz, és nem vesz részt a - a közleményben névvel nem megnevezett - másodpilóta motivációit illető találgatásokban.
A düsseldorfi egyetemi kórház hétfőn átadta az államügyészségnek a másodpilóta kartonját – közölte a klinika szóvivője. A kórház korábban tagadta azokat a beszámolókat, melyek szerint Lubitzot depresszióval kezelték az intézményben.
A légi katasztrófát kivizsgáló nyomozók a 27 éves német másodpilóta lélektani állapotára összpontosítanak. Az ügyészség gyanúja szerint a férfi szándékosan vezette hegyoldalnak a Germanwings diszkont légitársaság Barcelona-Düsseldorf között, fedélzetén 150 emberrel közlekedő járatát – közölte hétfőn a francia rendőrség. Jean-Pierre Michel francia törvényszéki nyomozó szavai szerint a hatóságok azt akarják kideríteni, mi ösztönözhette Andreas Lubitz másodpilótát egy ilyen szörnyű cselekedetre. "Nyilvánvalóan lélektani mozgatórugók kellettek ahhoz, hogy valaki ilyen tettet elkövessen" – tette hozzá.
Francia tisztségviselők sem megerősíteni, sem cáfolni nem voltak hajlandóak azokat a sajtóbeszámolókat, miszerint Lubitz depresszió vagy más mentális betegség miatt gyógyszert szedett. A német Bild am Sonntag című újságban vasárnap megjelent, az utasszállító pilótafülkéjének kommunikációját rögzítő fekete dobozból nyert felvételekről közölt összeállítást sem voltak hajlandóak kommentálni. Eszerint a kapitány az utolsó percekben könyörgött a pilótának, hogy nyissa ki a fülke ajtaját, majd üvöltve próbálta feltépni az ajtót.
Brice Robin, a dél-franciaországi Marseille államügyésze korábban azt mondta, az eddig talált holttestek egyikét sem sikerült azonosítani, s ezzel visszautasította azokat a német médiaértesüléseket, melyek szerint megtalálták Lubitz földi maradványait.
A Szentszékhez delegált francia nagykövetség közölte, hétfőn a halálos áldozatok emlékére ökumenikus istentiszteletet tartanak a római Santa Maria dell'Anima nevű német templomban.
Szombaton a nyugat-németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban fekvő Haltern városában felvonulást tartanak az áldozatok emlékére. A városka gimnáziumának 16 tanulója és 2 tanára tartózkodott a lezuhant repülőgépen.
Közlekedési hatóság: kockázata van a hirtelen szabályváltoztatásnak
A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szerint kockázatos a légiközlekedés szabályain hirtelen, "indulatból" változtatni, mert újabb biztonsági kérdéseket vethet fel egy esetleges módosítás. Győri Gyula, az NKH elnöke ezt egy budapesti, újságíróknak szervezett háttérbeszélgetésen mondta hétfőn. Közlése szerint a repülés szakmai környezete jól szabályozott, mivel korábban "vérrel írták" a szabályokat, emiatt vethet fel újabb kérdéseket egy módosítás. Emlékezetett, hogy a kabinajtók nyithatatlanná tételét a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények után vezették be, mert megvédi a pilótákat, de most ez is közrejátszott egy katasztrófában. Azt mondta, nem emlékeznek arra, hogy Európában bárki be akart volna hatolni a kabinba.
Hangsúlyozta, nem számít, hogy a pilóta kezdő volt-e, hiszen nekik is teljesíteniük kell a légialkalmassági feltételeket. Megjegyezte, hogy minden pilótának időszakonként szimulátoros repülés során kell bizonyítania, hogy képes veszélyhelyzeteket kezelni, elhárítani és sokszor vannak olyan események egy-egy repülés során, amelyet az utasok ugyan nem vesznek észre, de a pilótáknak meg kell oldaniuk.
Győri Gyula közölte továbbá, addig, amíg nem találják meg a repülési adatrögzítő készüléket és nem folytatják le a szükséges vizsgálatokat, addig véglegeshez közeli ítéletet nagyon kockázatos mondani. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy nem tudni, milyen adatok kerülhetnek elő az adatrögzítőből, ami árnyalhatja a baleset jelenleg ismert körülményeit, ugyanakkor nagyon fontos adatokkal szolgálhatnak ahhoz, hogy levonják a következtetéseket.
Hardicsay Gábor, nyugállományú hatósági főorvos a beszélgetésen azt mondta, 40 éves korig minden pilótának kötelező megjelennie 12 havonta egy részletes egészségügyi vizsgálaton, ezek elegendőek arra, hogy feltérképezzék a pszichés állapotot, de előrejelzésre ezek sem képesek. További vizsgálatokat csak akkor rendelnek el, ha valamilyen problémát találnak.
Arról a pilótának kötelező a munkáltatóját értesítenie, hogy bármilyen orvosi vizsgálaton megfelelt-e vagy sem. Az uniós irányelv arra vonatkozó szabályokat részben adatvédelmi okokból azonban nem tartalmaz, hogy az orvosnak a munkáltatót értesítenie kell - mondta.
Hangsúlyozta: a pilóták 99,9 százaléka jogkövető, a rendszer a bizalomra épül, és az "a rendszerben nincs benne", ha egy munkavállaló szándékosan akarja megtéveszteni a munkáltatóját.
A Germanwings német légitársaság Barcelona-Düsseldorf útvonalon közlekedő A320-as gépe, fedélzetén 150 emberrel március 24-én délelőtt csapódott hegyoldalnak Franciaország déli részén, az Alpokban. A katasztrófa körülményeinek vizsgálatát vezető marseille-i ügyészség szerint a másodpilóta bezárkózott a pilótakabinba, és valószínűleg szándékosan vezette a gépet a hegyoldalnak. Andreas Lubitz súlyos depressziótól szenvedett és rendszeres orvosi ellenőrzés alatt állt, ráadásul a tragédia napján betegállományban kellett volna lennie. A pilótaengedély megszerzése előtti időkben öngyilkossági hajlam miatt kezelték.
Forrás
MTI, hvg.hu
