Le Pen a schengeni megállapodás felfüggesztését javasolja
PÁRIZS. A schengeni megállapodás felfüggesztését, a nemzeti határok visszaállítását, a rendőrséget és a hadsereget sújtó megszorító politika moratóriumát, és a külföldön harcoló francia dzsihadisták hazatérésnek megakadályozását javasolta kedden Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front elnöke.
A szélsőjobboldali politikus Strasbourgban az Európai Parlamentben mutatta be újságíróknak a pártjának a párizsi terrortámadásokat követően kidolgozott javaslatait.
"Fel kell függeszteni Schengent, megakadályozni a külföldi harcosokat, hogy visszajöjjenek. Európa gyengévé tett minket azzal, hogy ránk erőltette a határok teljes megnyitását" - hangsúlyozta. Szerinte azokat a kettős állampolgárokat, akik külföldre mentek harcolni, meg kellene fosztani francia állampolgárságuktól, hogy ne tudjanak visszatérni Franciaországba. Le Pen a külföldi állampolgárságú bűnözőket is kiutasítaná Franciaországból, miután letöltötték büntetésüket. "Azonnal meg kell erősíteni a külföldi harcokból hazatérő ezer francia megfigyelését. Le kell fegyverezni a francia külvárosokat, ahol fegyverek ezreit és kalasnyikovokat árulnak alig száz euróért" - mondta Le Pen.
A Le Monde című napilap kommentárja szerint ezek a "sokkoló javaslatok" már eddig is szerepeltek a Nemzeti Front programjában és Le Pen 2012-es elnökválasztási programjában. A szélsőjobboldal ismert alapvetései azonban olyan témák, amelyek nem egyszerűen közel állnak Le Penhez, hanem a szélsőjobboldal a politikai ellenfeleinél nagyobb felhatalmazást érez arra, hogy a véleményét kifejtse.
A 2017-es elnökválasztás szempontjából Le Pen legfőbb ellenfelének Nicolas Sarkozy volt jobboldali államfőt tekinti, a felmérések szerint nekik van esélyük bekerülni a második fordulóba, s a volt elnök már hétfőn megszólalt a témában: szerinte vitát kellene rendezni a bevándorlástól és az iszlámról.
"Az iszlám kérdését világosan meg kell vizsgálni" - mondta Sarkozy az RTL rádiónak adott interjúban. "Az iszlám képviselőinek felelőssége van a megnyugtatásban és az összefogásban" - tette hozzá. A volt államfő bevezetné a Muzulmán Vallás Francia Tanácsa segítségével a külföldön végzett "imámok honosíttatásának" kötelezettségét. "A bevándorlás nem kapcsolható össze a terrorizmussal, de bonyolítja a dolgokat" - fogalmazott az egykoron belügyminiszteri posztot is ellátó volt államfő. Szerinte "a bevándorlás, amit olyan nehéz fékezni, nehezíti az integrációt. Az integrációs nehézségek hozzák létre az etnikai vagy vallási csoportok társadalmi elkülönülését, amibe olyan egyének kerülhetnek, amilyeneket most láttunk" - utalt a volt elnök a terroristákra.
Sarkozy szerint a terrorizmus elleni harc megerősítésének keretében egyes külföldi célpontokra utazók jobb ellenőrzésére, az internet ellenőrzésének megerősítésére és a börtönökben a dzsihadista elítéltek elszigetelt őrzésére lenne szükség, ez pedig új férőhelyek kialakítását igényli. Õ is megakadályozná a dzsihadisták visszaengedését Franciaországba. "Van egy belső ellenség. Azok az emberek, akik részt vesznek a a dzsihádban, és azért tanulják meg a fegyverhasználatot, hogy elpusztítsák a civilizációnkat, nem jöhetnek vissza az országba. Egy olyan embert, aki fél évig harcolt, nem kell visszafognunk, és miután letöltötte a börtönbüntetését, ki kell utasítani. Ha valakinek francia személyi igazolványa van, és el akartja pusztítani Franciaországot, nem maradhat az országban" - hangsúlyozta.
Sarkozy ugyanakkor jelezte, hogy nem szeretné a nemzeti egység hangulatát megtörni. Elismerte, hogy Francois Hollande államfő "mindent megtett, amit meg kellett tenni ezen a véres héten". "A politikai megosztottság meghaladására" a legnagyobb ellenzéki párt elnöke azt kérte, hogy a kormány és az ellenzék közösen dolgozzon azon, hogy "megértsük a hét eseményeit". Azt javasolta, hogy álljon fel egy parlamenti bizottság, amely kétoldalú munkacsoportokban végezhetne elemző munkát.
A francia elnök Becsületrenddel tüntette ki a három megölt rendőrt
Francois Hollande francia államfő posztumusz Becsületrendet, a legmagasabb francia állami kitüntetést adományozta kedden a párizsi terrortámadásokban megölt rendőröknek.
"Clarissa, Franck, Ahmed azért haltak meg, hogy mi szabadon élhessünk" - mondta a köztársasági elnök a három rendőr ünnepélyes búcsúztatásán a párizsi prefektúrán. "Ezt kívánta kifejezni több százezer honfitársunk vasárnap Franciaország-szerte, amikor tömegesen mentek utcára, hogy osztozzanak a fájdalomban és jelezzék a szabadsághoz, a demokráciához, a testvériséghez való ragaszkodásukat és a hála üzenetét is eljuttassák a rendőri erőknek" - tette hozzá.
Franck Brinsolarót és Ahmed Merabet-t a Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni múlt szerdán 12 áldozatot követelő merénylet során ölték meg a Kouachi fivérek, Clarissa Jean-Philippe-et pedig másnap reggel lőtte le a harmadik dzsihadista Monrouge-ban. A három napig tartó támadássorozatban 17-en meghaltak és húszan megsebesültek.
"Ezt a nőt és ezeket a férfiakat ugyanaz a szándék vezérelte. Honfitársaink védelme. Ugyanaz az eszme vezérelte őket, a köztársaság szolgálata" - fogalmazott az államfő. Személyes hangvételű beszédében mindhárom, szolgálatteljesítés közben megölt rendőrtől külön-külön búcsúzott.
A 26 éves Clarissa Jean-Philippe, aki Franciaország egyik tengerentúli megyéjéből, Martinique szigetéről származott, hátában egy golyóval, "mártírként halt meg". Ahmed Merabet "muzulmán vallású francia volt, büszke arra, hogy a köztársaság értékeit, a szekularizációt képviselte, és mindenki másnál jobban tudta, hogy a fanatizmus a világban mindenhol megöli a muzulmánokat" - hangsúlyozta Hollande. A Charlie Hebdo megölt főszerkesztőjének, Charbnak a védelmét ellátó Franck Brinsolaro pedig "a szemtelenségig is elmenő szólásszabadságért halt meg" - mondta az elnök.
"A mi nagy és szép Franciaországunk soha nem törik meg, soha nem enged, soha nem hajol meg. Szembenéz és állva marad" - fogalmazott Hollande a francia nemzeti lobogóval letakart koporsók előtt elmondott gyászbeszédének végén. A ceremónián a Charlie Hebdo szerkesztőségének életben maradt tagjai is megjelentek.
A több száz megrendült rendőr részvétele mellett néma csendben folyó szertartáson csak egyes rendőrök sírását lehetett hallani, többen közülük el is ájultak. A búcsúztatás végén Frédéric Chopin Gyászindulójára indult el a gyászmenet a Párizs belvárosában, a Szajna partján található prefektúráról. A hozzátartozók vonultak a koporsók mögött, őket az államfő két oldalán könnyes szemekkel Manuel Valls kormányfő és Bernard Cazeneuve belügyminiszter kísérte.
"Fel kell függeszteni Schengent, megakadályozni a külföldi harcosokat, hogy visszajöjjenek. Európa gyengévé tett minket azzal, hogy ránk erőltette a határok teljes megnyitását" - hangsúlyozta. Szerinte azokat a kettős állampolgárokat, akik külföldre mentek harcolni, meg kellene fosztani francia állampolgárságuktól, hogy ne tudjanak visszatérni Franciaországba. Le Pen a külföldi állampolgárságú bűnözőket is kiutasítaná Franciaországból, miután letöltötték büntetésüket. "Azonnal meg kell erősíteni a külföldi harcokból hazatérő ezer francia megfigyelését. Le kell fegyverezni a francia külvárosokat, ahol fegyverek ezreit és kalasnyikovokat árulnak alig száz euróért" - mondta Le Pen.
A Le Monde című napilap kommentárja szerint ezek a "sokkoló javaslatok" már eddig is szerepeltek a Nemzeti Front programjában és Le Pen 2012-es elnökválasztási programjában. A szélsőjobboldal ismert alapvetései azonban olyan témák, amelyek nem egyszerűen közel állnak Le Penhez, hanem a szélsőjobboldal a politikai ellenfeleinél nagyobb felhatalmazást érez arra, hogy a véleményét kifejtse.
A 2017-es elnökválasztás szempontjából Le Pen legfőbb ellenfelének Nicolas Sarkozy volt jobboldali államfőt tekinti, a felmérések szerint nekik van esélyük bekerülni a második fordulóba, s a volt elnök már hétfőn megszólalt a témában: szerinte vitát kellene rendezni a bevándorlástól és az iszlámról.
"Az iszlám kérdését világosan meg kell vizsgálni" - mondta Sarkozy az RTL rádiónak adott interjúban. "Az iszlám képviselőinek felelőssége van a megnyugtatásban és az összefogásban" - tette hozzá. A volt államfő bevezetné a Muzulmán Vallás Francia Tanácsa segítségével a külföldön végzett "imámok honosíttatásának" kötelezettségét. "A bevándorlás nem kapcsolható össze a terrorizmussal, de bonyolítja a dolgokat" - fogalmazott az egykoron belügyminiszteri posztot is ellátó volt államfő. Szerinte "a bevándorlás, amit olyan nehéz fékezni, nehezíti az integrációt. Az integrációs nehézségek hozzák létre az etnikai vagy vallási csoportok társadalmi elkülönülését, amibe olyan egyének kerülhetnek, amilyeneket most láttunk" - utalt a volt elnök a terroristákra.
Sarkozy szerint a terrorizmus elleni harc megerősítésének keretében egyes külföldi célpontokra utazók jobb ellenőrzésére, az internet ellenőrzésének megerősítésére és a börtönökben a dzsihadista elítéltek elszigetelt őrzésére lenne szükség, ez pedig új férőhelyek kialakítását igényli. Õ is megakadályozná a dzsihadisták visszaengedését Franciaországba. "Van egy belső ellenség. Azok az emberek, akik részt vesznek a a dzsihádban, és azért tanulják meg a fegyverhasználatot, hogy elpusztítsák a civilizációnkat, nem jöhetnek vissza az országba. Egy olyan embert, aki fél évig harcolt, nem kell visszafognunk, és miután letöltötte a börtönbüntetését, ki kell utasítani. Ha valakinek francia személyi igazolványa van, és el akartja pusztítani Franciaországot, nem maradhat az országban" - hangsúlyozta.
Sarkozy ugyanakkor jelezte, hogy nem szeretné a nemzeti egység hangulatát megtörni. Elismerte, hogy Francois Hollande államfő "mindent megtett, amit meg kellett tenni ezen a véres héten". "A politikai megosztottság meghaladására" a legnagyobb ellenzéki párt elnöke azt kérte, hogy a kormány és az ellenzék közösen dolgozzon azon, hogy "megértsük a hét eseményeit". Azt javasolta, hogy álljon fel egy parlamenti bizottság, amely kétoldalú munkacsoportokban végezhetne elemző munkát.
A francia elnök Becsületrenddel tüntette ki a három megölt rendőrt
Francois Hollande francia államfő posztumusz Becsületrendet, a legmagasabb francia állami kitüntetést adományozta kedden a párizsi terrortámadásokban megölt rendőröknek.
"Clarissa, Franck, Ahmed azért haltak meg, hogy mi szabadon élhessünk" - mondta a köztársasági elnök a három rendőr ünnepélyes búcsúztatásán a párizsi prefektúrán. "Ezt kívánta kifejezni több százezer honfitársunk vasárnap Franciaország-szerte, amikor tömegesen mentek utcára, hogy osztozzanak a fájdalomban és jelezzék a szabadsághoz, a demokráciához, a testvériséghez való ragaszkodásukat és a hála üzenetét is eljuttassák a rendőri erőknek" - tette hozzá.
Franck Brinsolarót és Ahmed Merabet-t a Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni múlt szerdán 12 áldozatot követelő merénylet során ölték meg a Kouachi fivérek, Clarissa Jean-Philippe-et pedig másnap reggel lőtte le a harmadik dzsihadista Monrouge-ban. A három napig tartó támadássorozatban 17-en meghaltak és húszan megsebesültek.
"Ezt a nőt és ezeket a férfiakat ugyanaz a szándék vezérelte. Honfitársaink védelme. Ugyanaz az eszme vezérelte őket, a köztársaság szolgálata" - fogalmazott az államfő. Személyes hangvételű beszédében mindhárom, szolgálatteljesítés közben megölt rendőrtől külön-külön búcsúzott.
A 26 éves Clarissa Jean-Philippe, aki Franciaország egyik tengerentúli megyéjéből, Martinique szigetéről származott, hátában egy golyóval, "mártírként halt meg". Ahmed Merabet "muzulmán vallású francia volt, büszke arra, hogy a köztársaság értékeit, a szekularizációt képviselte, és mindenki másnál jobban tudta, hogy a fanatizmus a világban mindenhol megöli a muzulmánokat" - hangsúlyozta Hollande. A Charlie Hebdo megölt főszerkesztőjének, Charbnak a védelmét ellátó Franck Brinsolaro pedig "a szemtelenségig is elmenő szólásszabadságért halt meg" - mondta az elnök.
"A mi nagy és szép Franciaországunk soha nem törik meg, soha nem enged, soha nem hajol meg. Szembenéz és állva marad" - fogalmazott Hollande a francia nemzeti lobogóval letakart koporsók előtt elmondott gyászbeszédének végén. A ceremónián a Charlie Hebdo szerkesztőségének életben maradt tagjai is megjelentek.
A több száz megrendült rendőr részvétele mellett néma csendben folyó szertartáson csak egyes rendőrök sírását lehetett hallani, többen közülük el is ájultak. A búcsúztatás végén Frédéric Chopin Gyászindulójára indult el a gyászmenet a Párizs belvárosában, a Szajna partján található prefektúráról. A hozzátartozók vonultak a koporsók mögött, őket az államfő két oldalán könnyes szemekkel Manuel Valls kormányfő és Bernard Cazeneuve belügyminiszter kísérte.
Forrás
MTI
