Lavrov tisztázta: a Krím félsziget Oroszországé
Lavrov Andrij Artyomenko ukrán képviselőnek a The New York Times című amerikai napilapban ismertetett, nagy feltűnést keltett ukrán-orosz rendezési tervére reagált, amely egyebek között azt javasolja, hogy Ukrajnában rendezzenek népszavazást a Moszkva által 2014-ben elcsatolt Krím félsziget bérbe adásáról Oroszországnak 50-100 évre. Artyomenko a lap szerint eljuttatta elképzeléseit Donald Trump amerikai elnök tanácsadóihoz.
"Nehéz erre reagálni, mert valaki nem vehet bérbe valamit önmagától. Nem is tudok ehhez mit hozzátenni" - mondta az orosz diplomácia vezetője.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője abszurdnak nevezte az ukrán honatya elképzeléseit, és kijelentette, hogy Moszkvának nem volt előzetes tudomása azokról. "Nincs miről beszélni. Hogyan vehetné bérbe Oroszország önmagától az egyik régióját?" - fogalmazott Peszkov.
A szóvivő szerint Vlagyimir Putyin elnök a Kijev által bevezetett blokád miatt, humanitárius elképzelésektől indíttatva rendelte el, hogy Oroszország átmenetileg ismerje el a kelet-ukrajnai szakadár területek polgári hatóságai által kiállított hivatalos iratokat.
Putyin szombaton aláírt rendeletének értelmében a kelet-ukrajnai válságövezet lakói vízum nélkül, a szakadár területek hatóságai által kiállított személyazonosító igazolványok birtokában szabadon utazhatnak Oroszország területére, emellett munkát vállalhatnak és tanulhatnak is ott.
A rendelet értelmében az orosz hatóságok időlegesen elismerik a többi között azokat a diplomákat és okleveleket, születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatokat, valamint járműrendszámokat, amelyeket az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságok hatóságai állították ki a területükön lakók számára. A rendelet a kelet-ukrajnai helyzet minszki békemegállapodások alapján történő politikai rendezéséig marad hatályban. Peszkov szerint a rendelettel Moszkva sem a nemzetközi jogot, sem a minszki megállapodásokat nem sértette meg.
Andrij Artyomenko szökésben lévő ellenzéki ukrán képviselő jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik. Azt állítja, hogy bizonyítékokat juttatott el az amerikai hatóságoknak Petro Porosenko ukrán elnök korruptságáról. Az államfői ambíciókkal rendelkező emigráns politikus által kidolgoztatott rendezési terv a többi között az Ukrajnában állomásozó orosz csapatok kivonásával - Moszkva tagadja, hogy ilyenek léteznének - és az Oroszország elleni szankciók feloldásával számol.
Berlin szerint Moszkva veszélyezteti a békefolyamatot a kelet-ukrajnai szakadárok iratainak elismerésével
Ellentétes a kelet-ukrajnai válság békés rendezésére kidolgozott minszki megállapodás céljával és szellemiségével, hogy Oroszország hivatalos okmánynak tekinti a szakadárok által kiadott igazolványokat - figyelmeztettek hétfőn a német kormány szóvivői.
Martin Schäfer külügyi szóvivő kiemelte, hogy a minszki megállapodás Ukrajna állami szuverenitásának teljes körű helyreállítására irányul, amivel nem fér össze, hogy Oroszország útlevélként fogadja el a donyecki és luhanszki szakadárok által kiadott iratokat, hiszen úti okmányt csak állami intézmény adhat állampolgároknak. "A német útleveleket sem Berlin tartomány, vagy egy bajor község állítja ki" - jegyezte meg Schäfer a berlini kormányszóvivői tájékoztatón.
Angela Merkel kancellár szóvivője, Steffen Seibert hozzátette, hogy a donyecki és luhanszki, "önhatalmúlag kikiáltott, úgynevezett népköztársaságok" iratainak elfogadása Oroszországban "aláássa Ukrajna egységét, szöges ellentétben áll a minszki megállapodással, és ezért teljességgel elfogadhatatlan". Kiemelte: a német kormány a konfliktus valamennyi résztvevőjét felszólítja, hogy tartsa be a hétvégén a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) kötött fegyvernyugvási megállapodást. Hozzátette: a válsággócban élő civil lakosság súlyos helyzetének javításához az is szükséges, hogy azonnal oldják fel a Donyec-medencébe vezető vasútvonalak blokádját.
Az MSC margóján szombaton az úgynevezett normandiai formátumban - Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország - folytatott külügyminiszteri találkozón abban állapodtak meg, hogy hétfőn ismét fegyvernyugvás lép életbe, és újrakezdik a nehézfegyverek kivonását az ütközőzónából. A tűzszünetről és a nehézfegyverek eltávolításáról már a több mint két éve, 2015. február 12-én kötött minszki megállapodás is rendelkezett, de a harcok azóta számos alkalommal kiújultak.
