Lavrov szerint is a tűzszüneti vonalon kívülre esik Debalceve
MOSZKVA. Debalceve a tényleges tűzszüneti vonalon kívülre, arra a területre esik, amelyet a délkelet-ukrajnai "felkelők" ellenőriznek - jelentette ki az orosz külügyminiszter szerdán, a Donyec-medencei szakadár vezetés álláspontját védve.
Szergej Lavrov a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia külügyminiszterével közös sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Moszkvát elszomorítja, "ami a debalcevei katlanban történik". Egyúttal arra szólított fel, hogy az egymással szembenálló felek szüntessék be a fegyverhasználatot, és ne törekedjenek a status quo, vagyis a múlt vasárnapi állapot megváltoztatására.
Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta az ukrán vezetést, hogy a tárgyalások helyett kísérleteket tesz arra, hogy csapataival betörjön Debalcevébe. Remélte, hogy a józan ész győzni fog és az első helyre a bekerített katonák életének megmentése kerül. Azt állította, hogy sokan közülük már megadják magukat, és a szakadárok jól bánnak velük.
Lavrov közölte, hogy a "normandiai négyek" múlt heti minszki tárgyalásain Vlagyimir Putyin orosz elnök legelső javaslata az volt, hogy vitassák meg a debalcevei helyzet rendezését, az ukrán elnök viszont tagadta a probléma létezését.
Időközben Petro Porosenko bejelentette, hogy megkezdődött az ukrán katonák "tervezett" kivonása Debalcevéből. A csapatok 80 százaléka a haditechnikai eszközökkel együtt már elhagyta a délkelet-ukrajnai települést.
Szergej Lavrov a nap folyamán telefonon vitatta meg John Kerry amerikai külügyminiszterrel az ukrajnai helyzetet. Moszkvai közlés szerint megvitatták a minszki megállapodások végrehajtásáról múlt csütörtökön aláírt intézkedéscsomagot. Lavrov a Kijev és a szakadár délkelet-ukrajnai területek közötti közvetlen párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, például a Debalcevénél zajló összecsapások megszüntetése érdekében. Emlékeztetett az ukrán hatalomnak az alkotmányos reform végrehajtásával és a Donyec-medence különleges státusának megadásával kapcsolatosan vállalt kötelezettségére.
Az orosz külügyminiszter és a Grúziától elszakadását 1991-ben kikiáltó Dél-Oszétia külügyi vezetője szerdán államhatárról szóló megállapodást írt alá Moszkvában. Lavrov ezt követően kijelentette, hogy Oroszország nem készül Dél-Oszétia elcsatolására. Emlékeztetett arra, hogy országa a 2008 augusztusi, Grúziával vívott "villámháborút" követően független és szuverén államnak ismerte el Dél-Oszétiát. A 3900 négyzetkilométernyi területen fekvő kaukázusi terület függetlenségét Moszkván kívül Abházia, a Dnyeszteren túli terület és Hegyi-Karabah, valamint Nicaragua, Venezuela, Tuvalu és Nauru ismerte el.
Lavrov déloszét kollégája, David Szanakojev ugyanakkor közölte, "amennyiben a kaukázusi területen élőkben felmerül a kívánság, hogy Dél-Oszétia csatlakozzon Oroszországhoz, le fogják bonyolítani a megfelelő eljárásokat". Dél-Oszétia korábban elismerte a tavaly márciusban elcsatolt Krímet Oroszország részének.
A moszkvai tárgyaláson Lavrov és Szanakojev a tervezett orosz-déloszét szövetségesi és integrációs együttműködési megállapodásról is tárgyaltak. Erről az orosz tárca vezetője csak annyit árult el, hogy a dokumentumban tükröződni fognak Moszkva és Chinvali "védelmi, biztonságpolitikai, szociális és más területeken való együttműködésének új nézőpontjai".
Moszkva tavaly novemberben kötött hasonló, "szövetségesi és partnerségi" egyezményt Abháziával, a Grúziától elszakadt másik kaukázusi területtel, amely 1992-ben egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét. Tbilisziben élesen tiltakoztak a megállapodás ellen.
Párizs mindent megtesz a minszki megállapodás alkalmazásáért
A francia kormány álláspontja szerint az ukrajnai tűzszünetről kötött minszki megállapodás "nem halt meg", és Párizs mindent megtesz életben tartására az oroszbarát szeparatisták debalcevei lépései ellenére - közölte Stéphane Le Foll kormányszóvivő.
A kormánytag bejelentette, hogy Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök szerda este telefonon egyeztetnek és "folytatják a munkát a megállapodás betartása érdekében".
A tűzszünetről múlt csütörtökön született megállapodás Minszkben a Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport és a szakadárok vezetői között. A dokumentumot a "normandiai négyek", azaz a német kancellár, valamint a francia, az ukrán és az orosz elnök dolgozták ki a fehérorosz fővárosban párhuzamosan tartott maratoni tárgyalásaikon.
Azóta viszont Debalcevénél folytatódtak a harcok, és kedden az oroszbarát szakadár csapatok benyomultak a városba, amely félúton fekszik a két szakadár köztársaság székhelye, Donyeck és Luhanszk között, egy az ukrán erők által védett beékelődésben. A település, amelyet a szakadárok hetek óta folyamatosan ágyúztak, Ukrajna egyik legfontosabb vasúti csomópontja.
A francia kormányszóvivő szerint a város elfoglalása "csak egy konkrét pontban nehezíti a megállapodás alkalmazását". "Folytatjuk, tudjuk, hogy vannak problémák, tudjuk, hogy nem rendeződött minden, de a minszki megállapodás előtti és a mostani helyzet között, még akkor is ha nem rendeződött teljesen minden, előrelépés történt" - fogalmazott Le Foll. "Franciaországnak Németországgal egyetemben az az álláspontja, hogy diplomáciai offenzívát kell folytatni a konfliktusrendezés érdekében" - tette hozzá.
Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta az ukrán vezetést, hogy a tárgyalások helyett kísérleteket tesz arra, hogy csapataival betörjön Debalcevébe. Remélte, hogy a józan ész győzni fog és az első helyre a bekerített katonák életének megmentése kerül. Azt állította, hogy sokan közülük már megadják magukat, és a szakadárok jól bánnak velük.
Lavrov közölte, hogy a "normandiai négyek" múlt heti minszki tárgyalásain Vlagyimir Putyin orosz elnök legelső javaslata az volt, hogy vitassák meg a debalcevei helyzet rendezését, az ukrán elnök viszont tagadta a probléma létezését.
Időközben Petro Porosenko bejelentette, hogy megkezdődött az ukrán katonák "tervezett" kivonása Debalcevéből. A csapatok 80 százaléka a haditechnikai eszközökkel együtt már elhagyta a délkelet-ukrajnai települést.
Szergej Lavrov a nap folyamán telefonon vitatta meg John Kerry amerikai külügyminiszterrel az ukrajnai helyzetet. Moszkvai közlés szerint megvitatták a minszki megállapodások végrehajtásáról múlt csütörtökön aláírt intézkedéscsomagot. Lavrov a Kijev és a szakadár délkelet-ukrajnai területek közötti közvetlen párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, például a Debalcevénél zajló összecsapások megszüntetése érdekében. Emlékeztetett az ukrán hatalomnak az alkotmányos reform végrehajtásával és a Donyec-medence különleges státusának megadásával kapcsolatosan vállalt kötelezettségére.
Az orosz külügyminiszter és a Grúziától elszakadását 1991-ben kikiáltó Dél-Oszétia külügyi vezetője szerdán államhatárról szóló megállapodást írt alá Moszkvában. Lavrov ezt követően kijelentette, hogy Oroszország nem készül Dél-Oszétia elcsatolására. Emlékeztetett arra, hogy országa a 2008 augusztusi, Grúziával vívott "villámháborút" követően független és szuverén államnak ismerte el Dél-Oszétiát. A 3900 négyzetkilométernyi területen fekvő kaukázusi terület függetlenségét Moszkván kívül Abházia, a Dnyeszteren túli terület és Hegyi-Karabah, valamint Nicaragua, Venezuela, Tuvalu és Nauru ismerte el.
Lavrov déloszét kollégája, David Szanakojev ugyanakkor közölte, "amennyiben a kaukázusi területen élőkben felmerül a kívánság, hogy Dél-Oszétia csatlakozzon Oroszországhoz, le fogják bonyolítani a megfelelő eljárásokat". Dél-Oszétia korábban elismerte a tavaly márciusban elcsatolt Krímet Oroszország részének.
A moszkvai tárgyaláson Lavrov és Szanakojev a tervezett orosz-déloszét szövetségesi és integrációs együttműködési megállapodásról is tárgyaltak. Erről az orosz tárca vezetője csak annyit árult el, hogy a dokumentumban tükröződni fognak Moszkva és Chinvali "védelmi, biztonságpolitikai, szociális és más területeken való együttműködésének új nézőpontjai".
Moszkva tavaly novemberben kötött hasonló, "szövetségesi és partnerségi" egyezményt Abháziával, a Grúziától elszakadt másik kaukázusi területtel, amely 1992-ben egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét. Tbilisziben élesen tiltakoztak a megállapodás ellen.
Párizs mindent megtesz a minszki megállapodás alkalmazásáért
A francia kormány álláspontja szerint az ukrajnai tűzszünetről kötött minszki megállapodás "nem halt meg", és Párizs mindent megtesz életben tartására az oroszbarát szeparatisták debalcevei lépései ellenére - közölte Stéphane Le Foll kormányszóvivő.
A kormánytag bejelentette, hogy Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök szerda este telefonon egyeztetnek és "folytatják a munkát a megállapodás betartása érdekében".
A tűzszünetről múlt csütörtökön született megállapodás Minszkben a Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport és a szakadárok vezetői között. A dokumentumot a "normandiai négyek", azaz a német kancellár, valamint a francia, az ukrán és az orosz elnök dolgozták ki a fehérorosz fővárosban párhuzamosan tartott maratoni tárgyalásaikon.
Azóta viszont Debalcevénél folytatódtak a harcok, és kedden az oroszbarát szakadár csapatok benyomultak a városba, amely félúton fekszik a két szakadár köztársaság székhelye, Donyeck és Luhanszk között, egy az ukrán erők által védett beékelődésben. A település, amelyet a szakadárok hetek óta folyamatosan ágyúztak, Ukrajna egyik legfontosabb vasúti csomópontja.
A francia kormányszóvivő szerint a város elfoglalása "csak egy konkrét pontban nehezíti a megállapodás alkalmazását". "Folytatjuk, tudjuk, hogy vannak problémák, tudjuk, hogy nem rendeződött minden, de a minszki megállapodás előtti és a mostani helyzet között, még akkor is ha nem rendeződött teljesen minden, előrelépés történt" - fogalmazott Le Foll. "Franciaországnak Németországgal egyetemben az az álláspontja, hogy diplomáciai offenzívát kell folytatni a konfliktusrendezés érdekében" - tette hozzá.
Forrás
MTI
