Lavrov: Moszkva azonnali tűzszünet elérésére törekszik
MOSZKVA. Moszkva arra törekszik a normandiai négyek berlini tanácskozásán, hogy Délkelet-Ukrajnában azonnali tűzszünet legyen, mert ez jelenleg a legfontosabb - közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai évértékelő nemzetközi sajtótájékoztatóján.
A miniszter a négyes külügyminiszteri találkozóval kapcsolatos kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy mindemellett biztosítékok kellenek a tűszünet betartására.
Lavrov a sajtótájékoztató kezdetén mondott értékelésében megismételte Moszkva álláspontját, hogy kizárólag békés úton lehet megoldani az ukrajnai konfliktust. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a Délkelet-Ukrajnában egymással szemben álló felek között kialakult "frontvonal" eltér attól az ütközőövezettől, amelyet tavaly ősszel a minszki megállapodásokhoz csatolt dokumentumokban meghatároztak.
Az orosz külügyminiszter elismerte, hogy az oroszbarát szeparatista erők nagyobb területet vontak ellenőrzésük alá, mint amekkorát a (szeptember eleji minszki) tűzszüneti megállapodás kijelölt számukra. Hozzátette ugyanakkor, Oroszország biztosítékokat kapott tőlük arra vonatkozóan, hogy visszavonulnak majd a korábban kijelölt elválasztó vonal mögé. Most Kijevnek kell lépnie - állapította meg.
Lavrov kitérő választ adott az egyik nyugati hírügynökség kérdésére, hogy mennyire van közel a fegyveres konfliktus újbóli kiterjedése, és mennyire kritikus a válság. Kijelentette, hogy őt már azok a felvételek is sokkolták, amelyeket kedden mutatott be az orosz állami televízió Donyeck és térsége "bombázásáról" és nehéztüzérségi fegyverekkel történő támadásáról. Moszkva szerint az ukrán csapatok indítottak "össztüzet" a délkelet-ukrajnai terület ellen.
Kérdésekre válaszolva többször is hangsúlyozta, hogy bár a nyugati vádak szerint Oroszország támogatja az ukrajnai lázadókat, Moszkvának nem szolgáltak bizonyítékokkal arra vonatkozóan, hogy orosz katonák és fegyverek hatoltak volna be Kelet-Ukrajnába. Mindazonáltal nemzetközi egyezmények megsértésével vádolta meg a NATO és az Európai Unió tagállamait, amelyek szerinte fegyvert szállítanak Ukrajnának.
Lavrov ígéretet tett arra, hogy Moszkva - az Ukrajna miatti feszültségek ellenére - folytatni fogja terrorellenes együttműködését a Nyugattal. Azt mondta, hogy az orosz biztonsági szervek továbbra is kapcsolatban állnak hivatali partnereikkel Franciaországban, ahol kedden öt, merényletek előkészítésével gyanúsított csecsen nemzetiségű orosz állampolgárt vettek őrizetbe.
Nem beszélt arról, hogy Oroszország osztotta-e meg Franciaországgal azokat a hírszerzési értesüléseket, amelyek a csecsenek elfogásához vezettek. Hangsúlyozta viszont, hogy Oroszország más országokkal is együttműködik a terrorizmus, a szervezett bűnözés és más fenyegetések elleni harcban.
Az orosz külügyminiszter nem zárta ki, hogy egy általa meg nem nevezett nemzetközi tanácskozáson újra megbeszélést folytat amerikai kollégájával, és találkozik a NATO-főtitkárral is.
Lavrov: rendkívül jók az orosz-magyar kapcsolatok kilátásai
Rendkívül jók az orosz-magyar kapcsolatok kilátásai - így kommentálta szerdán az MTI-kérdésére Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Vlagyimir Putyin orosz államfő februári magyarországi látogatását.
Magyarországgal régi baráti kapcsolatok kötik össze Oroszországot - hangsúlyozta Lavrov évértékelő sajtótájékoztatóján. Hozzátette: "voltak nehezebb időszakok, de mindkét félnél jelen van egymás kölcsönös megértése, a rokonszenv és annak megértése, hogy a kapcsolatok igen-igen jó kilátásúak, és kölcsönös előnyöket jelentenek".
Emlékeztetett, hogy nemrég Moszkvában fogadta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert. A tárcavezető ebben a minőségében tavaly november 19-én tárgyalt először Moszkvában. Szijjártó Péter egy hónappal később, december 22-én Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszterrel folytatott megbeszélést az orosz fővárosban a Déli Áramlat beruházás lezárását követő helyzetről. Lavrov hozzátette, hogy magyar kollégájával telefonon is tartja a kapcsolatot, egyebek között az ukrán válsággal és az energetikai ügyekkel kapcsolatos kérdéseket vitatják meg.
Sajnálatosnak nevezte a Déli Áramlat európai gázvezeték-projekt lezárását. Azt mondta, hogy elsősorban azért született az orosz döntés, mert a Déli Áramlat az Európai Bizottság kezében "a hátrányos megkülönböztetés eszköze volt". Lavrov szerint az Európai Unió úgynevezett harmadik energiacsomagja alól tett számos kivétel bizonyítja, hogy a politikai akarat megléte esetén mindent meg lehet valósítani. Egyebek között arra hivatkozott, hogy az Európai Bizottság 2013-ban kivette az uniós szabályozás hatálya alól a transz-adriai földgázvezetéket (TAP), és lehetővé tette az úgynevezett harmadik fél hozzáférését az infrastruktúrához, valamint a díjtételek szabályozását illetően is engedményeket tett.
Kijelentette: "A Déli Áramlattal kapcsolatos problémát lezártuk, nem húzhattuk tovább az időt a kötelezettségvállalásaink miatt. Mindent összevéve az orrunknál fogva vezettek bennünket. Egy alternatív tervet javasolunk, amely iránt már van érdeklődés Európában" - utalt az úgynevezett Török Áramlatra. Kijelentette: "Arra számítok, hogy megvalósul és lehetővé teszi, hogy végül is nagyobb legyen Európa energiabiztonsága, és megvédi (Európát) a problémás tranzittól". Ezzel Ukrajnára utalt.
Magyarországgal készen állunk a kapcsolatok fejlesztésére különböző területeken, az energetika csak az egyik ebből - tette hozzá az orosz külügyminiszter.
Putyin tavaly december 2-án, ankarai látogatásán jelentette be, hogy Oroszország a bolgár engedély hiánya és az Európai Unió akadályokat gördítő hozzáállása miatt eláll az orosz gáz Délkelet- és Közép-Európa országaiba, így Magyarországra való szállítására tervezett gázvezetékrendszer megvalósításától. Az energiahordozót Ukrajna elkerülésével Törökország felé irányítja, és az európai országok onnan szállíthatják tovább a földgázt.
Lavrov a sajtótájékoztató kezdetén mondott értékelésében megismételte Moszkva álláspontját, hogy kizárólag békés úton lehet megoldani az ukrajnai konfliktust. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a Délkelet-Ukrajnában egymással szemben álló felek között kialakult "frontvonal" eltér attól az ütközőövezettől, amelyet tavaly ősszel a minszki megállapodásokhoz csatolt dokumentumokban meghatároztak.
Az orosz külügyminiszter elismerte, hogy az oroszbarát szeparatista erők nagyobb területet vontak ellenőrzésük alá, mint amekkorát a (szeptember eleji minszki) tűzszüneti megállapodás kijelölt számukra. Hozzátette ugyanakkor, Oroszország biztosítékokat kapott tőlük arra vonatkozóan, hogy visszavonulnak majd a korábban kijelölt elválasztó vonal mögé. Most Kijevnek kell lépnie - állapította meg.
Lavrov kitérő választ adott az egyik nyugati hírügynökség kérdésére, hogy mennyire van közel a fegyveres konfliktus újbóli kiterjedése, és mennyire kritikus a válság. Kijelentette, hogy őt már azok a felvételek is sokkolták, amelyeket kedden mutatott be az orosz állami televízió Donyeck és térsége "bombázásáról" és nehéztüzérségi fegyverekkel történő támadásáról. Moszkva szerint az ukrán csapatok indítottak "össztüzet" a délkelet-ukrajnai terület ellen.
Kérdésekre válaszolva többször is hangsúlyozta, hogy bár a nyugati vádak szerint Oroszország támogatja az ukrajnai lázadókat, Moszkvának nem szolgáltak bizonyítékokkal arra vonatkozóan, hogy orosz katonák és fegyverek hatoltak volna be Kelet-Ukrajnába. Mindazonáltal nemzetközi egyezmények megsértésével vádolta meg a NATO és az Európai Unió tagállamait, amelyek szerinte fegyvert szállítanak Ukrajnának.
Lavrov ígéretet tett arra, hogy Moszkva - az Ukrajna miatti feszültségek ellenére - folytatni fogja terrorellenes együttműködését a Nyugattal. Azt mondta, hogy az orosz biztonsági szervek továbbra is kapcsolatban állnak hivatali partnereikkel Franciaországban, ahol kedden öt, merényletek előkészítésével gyanúsított csecsen nemzetiségű orosz állampolgárt vettek őrizetbe.
Nem beszélt arról, hogy Oroszország osztotta-e meg Franciaországgal azokat a hírszerzési értesüléseket, amelyek a csecsenek elfogásához vezettek. Hangsúlyozta viszont, hogy Oroszország más országokkal is együttműködik a terrorizmus, a szervezett bűnözés és más fenyegetések elleni harcban.
Az orosz külügyminiszter nem zárta ki, hogy egy általa meg nem nevezett nemzetközi tanácskozáson újra megbeszélést folytat amerikai kollégájával, és találkozik a NATO-főtitkárral is.
Lavrov: rendkívül jók az orosz-magyar kapcsolatok kilátásai
Rendkívül jók az orosz-magyar kapcsolatok kilátásai - így kommentálta szerdán az MTI-kérdésére Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Vlagyimir Putyin orosz államfő februári magyarországi látogatását.
Magyarországgal régi baráti kapcsolatok kötik össze Oroszországot - hangsúlyozta Lavrov évértékelő sajtótájékoztatóján. Hozzátette: "voltak nehezebb időszakok, de mindkét félnél jelen van egymás kölcsönös megértése, a rokonszenv és annak megértése, hogy a kapcsolatok igen-igen jó kilátásúak, és kölcsönös előnyöket jelentenek".
Emlékeztetett, hogy nemrég Moszkvában fogadta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert. A tárcavezető ebben a minőségében tavaly november 19-én tárgyalt először Moszkvában. Szijjártó Péter egy hónappal később, december 22-én Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszterrel folytatott megbeszélést az orosz fővárosban a Déli Áramlat beruházás lezárását követő helyzetről. Lavrov hozzátette, hogy magyar kollégájával telefonon is tartja a kapcsolatot, egyebek között az ukrán válsággal és az energetikai ügyekkel kapcsolatos kérdéseket vitatják meg.
Sajnálatosnak nevezte a Déli Áramlat európai gázvezeték-projekt lezárását. Azt mondta, hogy elsősorban azért született az orosz döntés, mert a Déli Áramlat az Európai Bizottság kezében "a hátrányos megkülönböztetés eszköze volt". Lavrov szerint az Európai Unió úgynevezett harmadik energiacsomagja alól tett számos kivétel bizonyítja, hogy a politikai akarat megléte esetén mindent meg lehet valósítani. Egyebek között arra hivatkozott, hogy az Európai Bizottság 2013-ban kivette az uniós szabályozás hatálya alól a transz-adriai földgázvezetéket (TAP), és lehetővé tette az úgynevezett harmadik fél hozzáférését az infrastruktúrához, valamint a díjtételek szabályozását illetően is engedményeket tett.
Kijelentette: "A Déli Áramlattal kapcsolatos problémát lezártuk, nem húzhattuk tovább az időt a kötelezettségvállalásaink miatt. Mindent összevéve az orrunknál fogva vezettek bennünket. Egy alternatív tervet javasolunk, amely iránt már van érdeklődés Európában" - utalt az úgynevezett Török Áramlatra. Kijelentette: "Arra számítok, hogy megvalósul és lehetővé teszi, hogy végül is nagyobb legyen Európa energiabiztonsága, és megvédi (Európát) a problémás tranzittól". Ezzel Ukrajnára utalt.
Magyarországgal készen állunk a kapcsolatok fejlesztésére különböző területeken, az energetika csak az egyik ebből - tette hozzá az orosz külügyminiszter.
Putyin tavaly december 2-án, ankarai látogatásán jelentette be, hogy Oroszország a bolgár engedély hiánya és az Európai Unió akadályokat gördítő hozzáállása miatt eláll az orosz gáz Délkelet- és Közép-Európa országaiba, így Magyarországra való szállítására tervezett gázvezetékrendszer megvalósításától. Az energiahordozót Ukrajna elkerülésével Törökország felé irányítja, és az európai országok onnan szállíthatják tovább a földgázt.
frissítve 16:35
Forrás
MTI
