Lavrov: a nyugati szankciók elleni védőintézkedések hosszú távra szólnak
MOSZKVA. Az Oroszországgal szemben alkalmazott nyugati szankciók elleni orosz védőintézkedések hosszú távra szólnak - jelentette ki Szergej Lavrov az Európai Üzleti Szövetséghez (EBA) tartozó cégek vezetőinek keddi moszkvai tanácskozásán.
Az orosz külügyminiszter közölte, hogy megkezdték "az ország érdekeinek védelmét" szolgáló program végrehajtását, többek között a védelmi iparban. Részleteket nem közölt. Hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy "ennek a sajnálatos időszaknak" a befejeződését követően elutasítják az együttműködést az innováció területén, a magas színvonalú technológiák alkalmazásában.
Szergej Lavrov közölte, hogy szerinte az európai uniós államok az Oroszországgal szemben "egyoldalúan bevezetett" büntetőintézkedések miatt az idén 40 milliárd eurós veszteséggel számolhatnak, jövőre pedig 50 milliárdossal.
Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy nem fognak kivételezni azokkal az európai cégekkel, amelyek nem értenek egyet az EU-s szankciókkal. Közölte, hogy például az olasz Veneto tartományban működő cégek képviselői azt kérték, hogy Oroszország ne alkalmazzon velük szemben korlátozó intézkedést, amennyiben ők nem hajlandóak végrehajtani az uniós büntetőintézkedéseket. Lavrov felszólította őket, hogy "inkább arra ösztönözzék saját kormányaikat, hogy a megfelelő irányba mozduljanak el". Hozzátette, hogy Moszkva nem szándékozik a nyugati szankciók feltételeiről tárgyalni.
Lavrov az Európai Uniót hibáztatta a történtekért, mondván, hogy az Ukrajnát a Kelet és Nyugat közötti választás elé állítva "igen felsrófolta az árakat" a kelet-európai ország jövőjét meghatározó geopolitikai játszmában, és ezzel elmélyítette a válságot a kelet-európai térségben. Azt mondta, hogy "a gazdaság nem visel el ilyen játszmákat". Azt is kijelentette, hogy nincs értelme azoknak a próbálkozásoknak, hogy elszakítsák Oroszország és a vele szomszédos országok gazdaságát egymástól.
Az orosz külügyminiszter Karl Marx elméletére emlékeztette az Európai Üzleti Szövetség képviselőit, miszerint a gazdaság a politika felett áll. Furcsállta az uniós vezetők "antimarxista kijelentéseit", amelyek szerint Brüsszelben tisztában vannak azzal, hogy az üzleti élet veszteségeket szenved az Oroszország elleni szankciók miatt, mégis úgy vélik, meg kell értetni Moszkvával, hogy az Európai Unió a politikát a gazdaság fölé helyezi.
Szergej Lavrov szerint "közös térségek rendszerének" kialakításáról kellene párbeszédet folytatni Oroszországnak és európai partnereinek. Olyan térségekről, amelyekhez minden ország kapcsolódhat. Ebben helye lehet az EU keleti partnerségi programjának is - vélte az orosz külügyminiszter.
Uniós agrárminiszterek tanácskoztak az orosz importtilalom következményeiről
Az orosz importtilalmat mezőgazdaságon kívüli okokból vezették be, ezért a Közös Agrárpolitikán (KAP) kívüli forrásokból kell finanszírozni az intézkedéseket – hangsúlyozta a magyar delegációt vezető agrárgazdaságért felelős államtitkár Luxemburgban, az uniós országok mezőgazdasági minisztereinek hétfői tanácsülésén.
Czerván György szavait a Földművelésügyi Minisztérium (FM) miniszteri tanácsülésről szóló tájékoztatója idézte, amelyet a kormányzati hírportálon tettek közzé. Az államtitkár felhívta a figyelmet az embargó másodlagos hatásainak fontosságára, amelyek kezelésére nem alkalmas a támogatások múltbeli exportmennyiséghez kötése. Czerván György kérte az Európai Bizottságot, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a piaci folyamatokat és amennyiben szükséges, tegyen intézkedéseket a másodlagos hatások által okozott károk enyhítésére. Magyarország támogat minden olyan további intézkedést, ami a piaci feleslegek levezetését célozza - fűzte hozzá.
A tanácskozáson a tagállamok ezúttal is támogatták az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit annak félidei felülvizsgálatakor, noha a gazdasági válság megnehezítette azok megvalósítását. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a stratégiában meghatározott célok eléréséhez, így a foglalkoztatottság növeléséhez, a szegénység elleni küzdelemhez, vagy az energiahatékonyság javításához az elfogadott KAP-reform is hozzájárul.
Czerván György elmondta: az agrártámogatásoknak és a vidékfejlesztésnek kifejezetten a munkahelyteremtés az egyik kiemelt célja Magyarországon. Példaként hozta: az ágazatban foglalkoztatottak száma 2013-ban 12 százalékkal haladta meg a 2010-es értéket. A foglalkoztatás tartós és kiegyensúlyozott növelése érdekében a magyar kormányzat nagy figyelmet fordít azokra a mezőgazdasági ágazatokra, ahol komoly lehetőség nyílik munkahelyek létrehozására: így az állattenyésztésre, a kertészetre, és a vetőmagtermesztésre. Ezen felül az élelmiszer-előállítási szektor is jelentős közvetlen és közvetett szerepet játszik a foglalkoztatásban, valamint a vidék lakosságmegtartó képességében – emlékeztetett az államtitkár.
Szergej Lavrov közölte, hogy szerinte az európai uniós államok az Oroszországgal szemben "egyoldalúan bevezetett" büntetőintézkedések miatt az idén 40 milliárd eurós veszteséggel számolhatnak, jövőre pedig 50 milliárdossal.
Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy nem fognak kivételezni azokkal az európai cégekkel, amelyek nem értenek egyet az EU-s szankciókkal. Közölte, hogy például az olasz Veneto tartományban működő cégek képviselői azt kérték, hogy Oroszország ne alkalmazzon velük szemben korlátozó intézkedést, amennyiben ők nem hajlandóak végrehajtani az uniós büntetőintézkedéseket. Lavrov felszólította őket, hogy "inkább arra ösztönözzék saját kormányaikat, hogy a megfelelő irányba mozduljanak el". Hozzátette, hogy Moszkva nem szándékozik a nyugati szankciók feltételeiről tárgyalni.
Lavrov az Európai Uniót hibáztatta a történtekért, mondván, hogy az Ukrajnát a Kelet és Nyugat közötti választás elé állítva "igen felsrófolta az árakat" a kelet-európai ország jövőjét meghatározó geopolitikai játszmában, és ezzel elmélyítette a válságot a kelet-európai térségben. Azt mondta, hogy "a gazdaság nem visel el ilyen játszmákat". Azt is kijelentette, hogy nincs értelme azoknak a próbálkozásoknak, hogy elszakítsák Oroszország és a vele szomszédos országok gazdaságát egymástól.
Az orosz külügyminiszter Karl Marx elméletére emlékeztette az Európai Üzleti Szövetség képviselőit, miszerint a gazdaság a politika felett áll. Furcsállta az uniós vezetők "antimarxista kijelentéseit", amelyek szerint Brüsszelben tisztában vannak azzal, hogy az üzleti élet veszteségeket szenved az Oroszország elleni szankciók miatt, mégis úgy vélik, meg kell értetni Moszkvával, hogy az Európai Unió a politikát a gazdaság fölé helyezi.
Szergej Lavrov szerint "közös térségek rendszerének" kialakításáról kellene párbeszédet folytatni Oroszországnak és európai partnereinek. Olyan térségekről, amelyekhez minden ország kapcsolódhat. Ebben helye lehet az EU keleti partnerségi programjának is - vélte az orosz külügyminiszter.
Uniós agrárminiszterek tanácskoztak az orosz importtilalom következményeiről
Az orosz importtilalmat mezőgazdaságon kívüli okokból vezették be, ezért a Közös Agrárpolitikán (KAP) kívüli forrásokból kell finanszírozni az intézkedéseket – hangsúlyozta a magyar delegációt vezető agrárgazdaságért felelős államtitkár Luxemburgban, az uniós országok mezőgazdasági minisztereinek hétfői tanácsülésén.
Czerván György szavait a Földművelésügyi Minisztérium (FM) miniszteri tanácsülésről szóló tájékoztatója idézte, amelyet a kormányzati hírportálon tettek közzé. Az államtitkár felhívta a figyelmet az embargó másodlagos hatásainak fontosságára, amelyek kezelésére nem alkalmas a támogatások múltbeli exportmennyiséghez kötése. Czerván György kérte az Európai Bizottságot, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a piaci folyamatokat és amennyiben szükséges, tegyen intézkedéseket a másodlagos hatások által okozott károk enyhítésére. Magyarország támogat minden olyan további intézkedést, ami a piaci feleslegek levezetését célozza - fűzte hozzá.
A tanácskozáson a tagállamok ezúttal is támogatták az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit annak félidei felülvizsgálatakor, noha a gazdasági válság megnehezítette azok megvalósítását. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a stratégiában meghatározott célok eléréséhez, így a foglalkoztatottság növeléséhez, a szegénység elleni küzdelemhez, vagy az energiahatékonyság javításához az elfogadott KAP-reform is hozzájárul.
Czerván György elmondta: az agrártámogatásoknak és a vidékfejlesztésnek kifejezetten a munkahelyteremtés az egyik kiemelt célja Magyarországon. Példaként hozta: az ágazatban foglalkoztatottak száma 2013-ban 12 százalékkal haladta meg a 2010-es értéket. A foglalkoztatás tartós és kiegyensúlyozott növelése érdekében a magyar kormányzat nagy figyelmet fordít azokra a mezőgazdasági ágazatokra, ahol komoly lehetőség nyílik munkahelyek létrehozására: így az állattenyésztésre, a kertészetre, és a vetőmagtermesztésre. Ezen felül az élelmiszer-előállítási szektor is jelentős közvetlen és közvetett szerepet játszik a foglalkoztatásban, valamint a vidék lakosságmegtartó képességében – emlékeztetett az államtitkár.
Forrás
MTI
