Küszöbön a koreai fegyveres konfliktus?
BUDAPEST. Az ELTE szakértője szerint egy hatalmas veszteségekkel járó esetleges fegyveres konfliktus valójában egyik félnek sem áll érdekében.
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság a két Koreát érintő minden ügyet háborús időszakra kidolgozott szabályoknak megfelelő módon fog kezelni. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető - aki a hadsereg főparancsnoka is – egy vasárnapi beszédében azt hangoztatta, hogy az ország nukleáris ereje a háborúval szembeni megbízható elrettentés eszköze és biztosítékot jelent Észak-Korea szuverenitásának a megvédésére.
Az amerikai haditengerészet egy tengeri telepítésű radarplatformot és egy rakétavédelmi feladatok ellátására is alkalmas rombolót vezényelt az észak-koreai partok közelébe az országban folyó katonai tevékenység és az esetleges újabb rakétakilövések megfigyelésére - közölte hétfőn a Pentagon.
Csoma Mózes, az ELTE Korea Tanszékének egyetemi adjunktusa az M1 Ma reggel című műsorában elmondta, hogy a Koreai-félszigeten az elmúlt évtizedek során ennél jóval fenyegetettebb időszakok is voltak már. Hozzátette: a hadiállapot 1950. június 25-én elkezdődött a félszigeten, a koreai háború harci eseményeit, bár 1953-ban lezárta egy tűzszünet, nemzetközi jogilag a mai napig hadiállapot van, hiszen békeszerződés nem köttetett.
A jelenlegi helyzet, a háttérben politikai szándékokat hordozó kötélhúzásnak tekinthető – állította az egyetemi adjunktus. Az észak-koreai rezsim a központi hatalom szerepét akarja kiemelni – mondta Csoma Mózes -, valamint Kim Dzsong Un kívánja a saját pozícióját megerősíteni. Korábban kétségek merültek fel, hogy alkalmas-e az ország irányítására, mostanra a nemzetközi közvélemény a „nemzetközi közösséget zsaroló diktátorként” emlegeti – fűzte hozzá.
A Koreai-félsziget egy túlmilitarizált terület, ezért kisebb összecsapás értelmezhetetlen, egy esetleges fegyveres konfliktus pedig hatalmas nemzeti tragédiához vezetne, ahol a halálos áldozatok száma milliókban lenne mérhető – állította, majd hozzátette: ezért senkinek nem érdeke egy tényleges fegyveres konfliktus. Elmondta, hogy Észak-Korea tisztában van a nemzetközi erőviszonyokkal és tudja, hogy egy konfliktus esetén a rövidebbet húzná. Azt azonban nem lehet kizárni, hogy a Sárga-tenger vitatott hovatartozású területein kisebb „ütésváltások” történjenek a jövőben is – jegyezte meg az ELTE Korea Tanszékének egyetemi adjunktusa a Ma reggelben.
Amíg egy közös ipari park keretében több száz dél-koreai irányítása alatt kb. negyvenezer észak-koreai dolgozik, addig a helyzet eszkalálódásától nem kell tartani – fűzte hozzá.
Az amerikai haditengerészet egy tengeri telepítésű radarplatformot és egy rakétavédelmi feladatok ellátására is alkalmas rombolót vezényelt az észak-koreai partok közelébe az országban folyó katonai tevékenység és az esetleges újabb rakétakilövések megfigyelésére - közölte hétfőn a Pentagon.
Csoma Mózes, az ELTE Korea Tanszékének egyetemi adjunktusa az M1 Ma reggel című műsorában elmondta, hogy a Koreai-félszigeten az elmúlt évtizedek során ennél jóval fenyegetettebb időszakok is voltak már. Hozzátette: a hadiállapot 1950. június 25-én elkezdődött a félszigeten, a koreai háború harci eseményeit, bár 1953-ban lezárta egy tűzszünet, nemzetközi jogilag a mai napig hadiállapot van, hiszen békeszerződés nem köttetett.
A jelenlegi helyzet, a háttérben politikai szándékokat hordozó kötélhúzásnak tekinthető – állította az egyetemi adjunktus. Az észak-koreai rezsim a központi hatalom szerepét akarja kiemelni – mondta Csoma Mózes -, valamint Kim Dzsong Un kívánja a saját pozícióját megerősíteni. Korábban kétségek merültek fel, hogy alkalmas-e az ország irányítására, mostanra a nemzetközi közvélemény a „nemzetközi közösséget zsaroló diktátorként” emlegeti – fűzte hozzá.
A Koreai-félsziget egy túlmilitarizált terület, ezért kisebb összecsapás értelmezhetetlen, egy esetleges fegyveres konfliktus pedig hatalmas nemzeti tragédiához vezetne, ahol a halálos áldozatok száma milliókban lenne mérhető – állította, majd hozzátette: ezért senkinek nem érdeke egy tényleges fegyveres konfliktus. Elmondta, hogy Észak-Korea tisztában van a nemzetközi erőviszonyokkal és tudja, hogy egy konfliktus esetén a rövidebbet húzná. Azt azonban nem lehet kizárni, hogy a Sárga-tenger vitatott hovatartozású területein kisebb „ütésváltások” történjenek a jövőben is – jegyezte meg az ELTE Korea Tanszékének egyetemi adjunktusa a Ma reggelben.
Amíg egy közös ipari park keretében több száz dél-koreai irányítása alatt kb. negyvenezer észak-koreai dolgozik, addig a helyzet eszkalálódásától nem kell tartani – fűzte hozzá.
Forrás
hirado.hu, M1
