Kurz és Strache bemutatta a szövetségi elnöknek az új osztrák koalíciót

A bő háromnegyed órás találkozó után Van der Bellen közölte, hogy felveszi a kapcsolatot az egyes tárcák tervezett vezetőivel és a kijelölt államtitkárokkal "egyes témák megbeszélése végett". Különösen azokkal akar tárgyalni, akiket még nem olyan jól ismer - tette hozzá. "Ezután nem lesz akadálya a kormány eskütételének a jövő hét elején" - mondta az államfő.

Van der Bellen nyilatkozatában kerülte a létrejött kormánykoalíció tartalmi értékelését. Emlékeztetett: az elmúlt hetekben többször felhívta a tárgyaló felek figyelmét, Ausztria érdeke az, hogy egy erős Európai Unió középpontjában legyen, és tevékenységének iránytűje az alap- és szabadságjogok betartása maradjon.

Kurz és Strache, akik kancellárként, illetve alkancellárként várhatóan hétfőn teszik le esküjüket, egyelőre nem tájékoztatták a nyilvánosságot a koalíciós megállapodás részleteiről és a miniszterek személyéről, de több tárcavezető neve már kiszivárgott. A szövetségi elnökkel lezajlott találkozó után mindkét pártelnök pártjának vezetőségével tanácskozik, majd szombat délután 16 órakor tájékoztatják a nyilvánosságot a koalíciós megállapodásról és az új kormány összetételéről.

A kancellár és alkancellár személye mellett ismertté vált többek között, hogy az FPÖ Herbert Kicklt jelölte belügyminiszternek, Mario Kunaseket védelmi miniszternek, Beata Hartingert szociális és egészségügyi miniszternek, valamint Karin Kneissl Közel-Kelet-szakértőt külügyminiszternek. Az ÖVP jelöltjei közül Gernot Blümel lenne EU-ügyekben illetékes, illetve médiaügyi és kulturális miniszter, Juliane Bogner-Strauss vezetné az újonnan létrehozandó nőügyi tárcát, a jelenlegi parlamenti elnök Elisabeth Köstinger lenne a mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter, míg az eddigi belügyminiszter Wolfgang Sobotka lenne az új parlamenti elnök. Kurz közlése szerint az ÖVP minisztereinek fele nő lesz az új kormányban.

Az ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a belügyi és védelmi tárcát egyetlen párt, az Osztrák Szabadságpárt kapja meg. Andreas Schieder frakcióvezető rámutatott, hogy történelmi okokból sem lett volna szabad ezt "a problematikus hatalmi koncentrációt" megengedni, mert így az összes erőszakszervezet egyetlen párt kezében összpontosul. Schieder reményét fejezte ki, hogy Van der Bellen nem járul hozzá az ilyenfajta hatalommegosztáshoz.

Sebastian Kurz a 2. Osztrák Köztársaság 14. kancellárja. 31 éves, és ezzel a világ legfiatalabb kormányfője. Emellett 1970 óta a második néppárti kancellár Wolfgang Schüssel után, aki 2000 és 2007 között volt Ausztria kancellárja, ugyancsak egy néppárti-szabadságpárti koalíció élén.

A nemzetközi sajtó várakozással tekint az új osztrák kormánykoalíció elé

A nemzetközi sajtó szombaton bő terjedelemben foglalkozik a péntek este bejelentett osztrák koalíciós megállapodással, amelynek értelmében 17 év után ismét néppárti-szabadságpárti koalíciós kormány alakul Ausztriában.

"Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciója felteszi a koronát az európai szélsőjobb sikeres évére, amely Hollandiában, Franciaországban és Németországban is jelentősen megerősödött, anélkül azonban, hogy hatalomra jutott volna" - írta a Liberation című francia baloldali napilap.     

"Heinz-Christian Strache, akinek pártja, az Osztrák Szabadságpárt szövetséget kötött Vlagyimir Putyin orosz elnök Egységes Oroszország pártjával, annak híve, hogy Ausztria közeledjen a visegrádi csoporthoz, amelyhez olyan nyíltan Európa-kritikus országok tartoznak, mint Lengyelország és Magyarország" - állapítja meg a francia baloldali lap.

A francia balközép Le Monde azt emeli ki, hogy "Európa megnyugtatása céljából" az "osztrák szélsőjobb" egy pártonkívüli személyt, Karin Kneisslt jelölt a külügyminiszteri posztra. A Közel-Kelet-szakértőként ismert nő a francia közigazgatási elit iskoláját, az ENA-t végezte el, és jól ismeri Franciaországot, amelyet időnként bírál is - írta a lap.

Az ugyancsak baloldali madridi El País szerint, minthogy az európai lakosság egy része elutasítja a szélsőjobboldal kormányzati részvételét, mindkét párt nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a normalitás képét sugározza önmagáról.

Kurz, az ÖVP elnöke a különbséget hangsúlyozta a 2000-2007 közötti és a mostani néppárti-szabadságpárti koalíció között, és arról biztosította a közvéleményt, hogy védeni fogja az Európa-barát politikát. Az FPÖ Strache vezetése alatt és különösen a legutóbbi választásokat megelőző kampány idején szelídíteni próbálta bevándorlás- és iszlámellenes üzeneteit, és nyilvánosan letett arról, hogy népszavazást tartsanak Ausztria EU-tagságáról.

A jobbközép torinói La Stampa arra hívta fel a figyelmet, hogy a megrekedt németországi koalíciós tárgyalásoktól eltérően Ausztriában két hónap alatt sikerült nyélbe ütni a koalíciós megállapodást.

Kurz és Strache csökkentette az amúgy sem túl nagy politikai különbségeket, és programjaikat, amelyek kezdettől nagyon hasonlóak voltak, sikeresen összeolvasztották - írta a lap, amely szerint Kurz kormánya elsősorban a biztonságra és a határvédelemre fog koncentrálni.

A balközép olasz La Repubblica méltatta Kurz, "az osztrák történelem és Európa legfiatalabb kormányfőjének" politikai teljesítményét, amellyel a néppártot Ausztria vezető pártjává tette, és a közvélemény-kutatások korábbi esélyesét, a szabadságpártot az ÖVP mögé szorította.

Ezt úgy érte el, hogy pártját mindinkább jobboldalra tolta. Mindazonáltal a "jobboldali populisták" kulcspozíciókra tettek szert az új koalíciós kormányban - írták.