Külföldi sajtó a magyarországi menekülthelyzetről

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a lapnak nyilatkozva azt mondta, az a veszély fenyeget, hogy Magyarország "elsüllyed" a menekültek terhe miatt, s amiatt emelt szót, hogy a határvédelemre szolgáló uniós forrásokat más tagállamok veszik el. A lap megállapítja, hogy míg a Földközi-tengeren érkező menekülthullám nagy figyelmet kap, a Balkánon, a szárazföldön, az unióba Magyarországon keresztül érkező tízezrek kezelésének összehangolásával hadilábon állnak a tagállamok kormányai. A lap Kovács Zoltán kormányszóvivőt is idézi, aki szerint jelenleg csak Magyarország teszi megfelelően a dolgát, és regisztrálja a menedékkérőket, ahogy beérkeznek. "Ha mindenki ezt tenné, javulna a helyzet" - mondta. A lap Nils Muizniekset, az Európa Tanács emberi jogi biztosát is idézi, aki szerint elhibázott terv, hogy Bulgária és Magyarország katonákkal tervezi útját állni a menekülthullámnak.

Készültségben a magyar hadsereg, hogy megállítsa a menekültáradatot című cikkében a brit The Daily Telegraph arról ír, hogy Magyarország nehezen birkózik meg a rekordszámú menekülttel, akik kétségbeesetten utat akarnak találni Európa gazdagabb részébe. Beszámol a röszkei táborban történt incidensről, és arról, hogy a többségében szíriai és afgán menekültek attól félnek: ha Magyarországon regisztrálják őket, nem juthatnak el Nyugat-Európába - elsősorban Németországba - vagy az északi országokba.   

Naponta kétezren jutnak át a magyar kerítésen címmel megjelent riportjában a The Guardian úgy fogalmaz, azzal, hogy a menekültek biztonságosabb utakat keresnek (a Földközi-tengeren való átkelésnél) Magyarország lett az európai menekültválság új gócpontja. Röszkei keltezésű cikkében a szerző, Daniel Nolan azt írja, úgy tűnik, a kerítés nem rettenti el a többségében szíriai és afgán menekülteket. A válság belpolitikai vetületeire kitérve a lap beszámol arról: Orbán Viktor miniszterelnököt az a vád érte, hogy ki akarja fogni a szelet a Jobbik vitorlájából.     

Lampedusa szigetéhez hasonlitotta Szegedet a Corriere della Sera csütörtöki számában közölt tudósítás. Az olasz napilap újságírója szerint Magyarország déli határvárosa azt a helyzetet idézi, amely egészen 2013-ig a dél-olasz Lampedusa szigetén ismétlődött meg, ahova az észak-afrikai partokról indult migránsok érkeztek tömegével. A La Stampa Paczolay Péter római nagykövet levelét közölte, amelyben az olasz napilap egy korábbi cikkére reagálva a magyar alkotmánybíróság volt elnöke kifejtette, hogy az ideiglenes határzár és a magyar menekülttörvény semmilyen nemzetközi jogszabályt nem sért meg.   

A Le Figaro című francia lap idézte Kovács Zoltán kormányszóvivőt, aki jelezte, hogy a hadsereg készen áll a bevetésre a határnál, amennyiben erre a parlament felhatalmazást ad.  A lap felidézte, hogy Rogán Antal és Lázár János a migránsok egyre agresszívebb viselkedésére hivatkozva kezdeményezte, hogy négy év börtönbüntetéssel lehessen sújtani az illegális határátlépést és a még épülő határzár megrongálását. Biacsi József, Ásotthalom plébánosa szkeptikus a javaslattal kapcsolatban, mert szerinte "a börtönök már tele vannak, ugyanakkor tény, hogy Európának tennie kellene valamit". A tudósító szerint a migránsok beáramlása felgyorsult a határra tervezett kerítés bejelentését követően, a félkész határzár pedig egyelőre teljesen hatástalan a migránsok megállítására.

Amikor Európa ismét falakat húz fel címmel külön írást is közölt a lap. Ebben Jean-Jacuqes Mevel "meglepő kontrasztnak" nevezte, hogy 25 évvel azután, hogy a magyar határőrség átvágta a vasfüggönyt és ezzel történelmi tettet hajtott végre, most új szögesdrótot épít. A lap szerint a migrációs válság még nem ellenőrizhetetlen, de Európa nem képes meggyőző választ adni rá. Az euróválsághoz hasonlóan most is a nemzeti politikák állnak szemben a közösségi gondolattal, és a viharban mindenki csak magára gondol. Németország és Franciaország hanyagsággal vádolja a déli országokat, Olaszország és Görögország viszont arra panaszkodik, hogy nem bírja a migránsok terhét egyedül cipelni, akik viszont elsősorban észak felé tartanak. "Európa összetartása szempontjából a migrációs válság talán komolyabb, mint a közös valutáé" - írta a Le Figaro.

A ZDF német országos közszolgálati televízió és a Süddeutsche Zeitung című liberális német lap az ideiglenes magyar műszaki határzárral foglalkozott. A ZDF Heute Journal című híradójának adásában a Röszkéről bejelentkező tudósító, Roland Strumpf kiemelte, hogy "a kerítés nem tudta betölteni funkcióját", és ez a jövőben sem változik majd. "Ezt Budapest is tudja, és retorikája sokat szelídült", hiszen most már csak arról van szó, hogy a kerítés tereli, "becsatornázza a menekültáradatot" azokra a pontokra, ahol a magyar állam szervei beléptetik az embereket az országba. A menekültek tömege "természetesen Magyarországot is teljesen túlterheli", de a hatóságok részéről "érezhető az igyekezet", a törekvés arra, hogy szabályozzák, rendezett mederbe tereljék a folyamatot, ezért "nem szabad mindig csak szidni Magyarországot" - hangsúlyozta a német közszolgálati televízió tudósítója.

A Süddeutsche Zeitung csütörtöki számában Katonasággal a menekültek ellen címmel közölte Cathrin Kahlweit kommentárját, aki úgy vélte, hogy a szerdai röszkei eset "nem az utolsó agresszív cselekedet" az érintettek és a hatóságok számára "napról napra drámaibb helyzetben". Hozzátette, hogy a magyar kormány a határzár révén egyedül igyekszik kezelni a menekültválságot, és ez azt jelenti, hogy "más, baráti országok rovására keres kiutat, ami azonban nem lehet megoldás egy nemzetközi léptékű drámára". A szerző hangsúlyozta: a magyar kormány "felmondta a szolidaritás utolsó maradékát is, amely még egyáltalán volt ebben a kérdésben Európában".

Az El Mundo című konzervatív spanyol napilap csütörtöki számában helyszíni riportot közölt a magyarországi migrációs válságról. A menekültek keresztútja Európa felé című, a címlapon közölt cikkhez egy Magyarországon készült fotót is csatoltak, amelyen a vasúti síneken haladó család látható, az apa alvó kisgyermekét ölben viszi. A tudósító a zarándokutakhoz hasonlítja a síneket, amelyek tele vannak elcsüggedt emberekkel, köztük talpfákon ugráló gyerekekkel. Az újságíró beszámol arról, hogy Röszkénél elbeszélgetett menekült szírek egy csoportjával, köztük több mérnökkel, akik Aleppóból indultak útnak. Miután a házaik megsemmisültek, fél évig éltek a pincében villany nélkül, az utolsó hónapban már vizük sem volt. A riport kiemeli, hogy a megkérdezettek nem Magyarországon akarnak új életet kezdeni, többségük célja Németország, ezért nem is akarják, hogy a magyar hatóságok menekültként regisztrálják őket, mert attól félnek, hogy akkor nem mehetnek tovább.   

Ugyanezt a bizonytalanságot emeli ki az El País című baloldali liberális napilap is írásában, hozzátéve, hogy sokan éppen ezért igyekeznek inkább elbújni a magyar hatóságok elől, és őket kikerülve haladni végcéljuk felé. De akadnak olyanok is, akik egyenesen a rendőrséget keresik, hogy minél előbb biztonságban tudhassák magukat - jegyzi meg a szerző. A szerb határon a tudósító többeket megkérdezett arról, hogy mennyibe került eljutniuk Szíriából Magyarországra. Ez alapján úgy számolt, hogy átlagosan 2000 dollárt (557 ezer forint) emésztett fel az utazás, de megemlít egy Dánia felé tartó négytagú családot is, amelynek 9000 dollárba (2,5 millió forint) került eljutnia Röszkéig.