Küldetése új szakaszába ért a Curiosity
Ezek között megtalálható egy, a hematit vas-oxid-ásványban gazdag anyaggal borított gerinc, mintegy két és fél kilométer távolságban, illetve ezen túl agyagban gazdag, napvilágra került alapkőzet.
A NASA közleménye szerint ezek a kulcsfontosságú lelőhelyek a rétegzett Sharp-hegy alacsonyabban fekvő részén találhatóak. A Curiosity ősi, vízben gazdag környezetekre utaló nyomokat keres a hegynél.
Az utóbbi hetekben a felderítő több száz fényképet készített egy csoportnyi, különféle formát öltött tanúhegy között. Ezek újabb bepillantást nyújtanak a bolygó történetébe a 2012 augusztusi érkezése óta készült több mint 180 ezer fotó mellett.
Az újonnan elérhető képek felölelik a felderítő legújabb önportréját – amelyet robotkarja végére elhelyezett, színes felvételeket készítő kamerájával lőtt-, illetve a másik kamerával készített festői panorámát. Az önportrét alkotó képeket a Murray-tanúhegyek egyikének lába közelében készítette, ugyanitt fúrt szeptember 18-án kőzetmintáért.
A négy nappal korábbi fúrási kísérletet rövidzárlat hiúsította meg, de a második kísérletet sikeresen elvégezte, elérte a kívánt mélységet és mintát is begyűjtött. Az érintett terület elhagyását követően a minták egy részét elemzésre fedélzeti laboratóriumába helyezte.
Ez a legutóbbi fúrási hely mintegy 180 méter vastag geológiai réteg, az úgynevezett Murray-formáció. A felderítő eddig körülbelül felét mászta meg, és felderítette, hogy elsősorban ősi tavak fenekén felgyülemlett agyagkőből áll. Az eredmények arra utalnak, hogy a tavi környezet tartósan fennállt.
Az új, kétéves misszió első felében a kutatócsapat szeretné szemügyre venni a formáció felső részét, hogy megtudja, milyen hosszú ideig maradhattak fenn az ősi tavak.
A formáció felett elterülő „hematitegységet” és „agyagegységet” marsi pályáról azonosították még a Curiosity landolása előtt. A Mars Reconnaissance Orbiter spektrométere által az összetételükről kinyert információk fontos célpontokká tették őket a robotnak. Mind a hematit és az agyag általában nedves környezetben fejlődik ki.
A NASA idén nyáron hagyta jóvá a Curiosity második meghosszabbított küldetését. A Sharp-hegy magasabban fekvő rétegeinek vizsgálatát célzó, további hosszabbításokat is fontolóra vesznek majd.
A Curiosity-misszió fő feladata annak megállapítása volt, hogy a landolási helyszín hordozhatott-e a mikrobiális életnek kedvező környezetet, már amennyiben a Marson valaha volt élet. A felderítő ősi folyókra és tavakra utaló bizonyítékokra lelt, kémiai energiaforrással és az általunk ismert életnek fontos összes kémiai összetevővel.
A küldetés keretén belül a robot monitorozza a modern marsi környezetet is, többek között a természetes sugárzás szintjét. Más robotmissziókkal egyetemben a NASA Marsot célzó projektjének fontos részét képezi.
