Központi menekültügyi rendszert javasol az EP
A nem kötelező érvényű állásfoglalás szerint az unió menekültügyi rendszere képtelen megbirkózni a migránsok és menedékkérők egyre növekvő számával, ezért a dublini szabályok radikális átalakítását szorgalmazza.
A javaslat szerint a menekültügyi kérelmeket egy központi rendszerben kellene begyűjteni és szétosztani. A tagállami kvótákat is magában foglaló rendszer az úgynevezett hotspotokra, az uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központokra épülne, az Európába érkező menekülteket innen osztanák szét.
Az uniós parlamenti határozat kiemelte, hogy a mostani menekültügyi rendszer nem veszi kellőképpen figyelembe az unió külső határain található országokra nehezedő migrációs nyomást. A képviselők állásfoglalásukban olyan változtatásokat követelnek, amelyek nagyobb szolidaritást, igazságosabb viszonyokat, megosztott felelősséget, illetve a menedékkérelmek gyors elbírálását biztosítják.
A menedékkérők áthelyezése és a menekültek áttelepítésével kapcsolatban a határozat felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák magukat vállalt kötelezettségeikhez, hiszen mostanáig a Görögországban és Olaszországban áthelyezésre váró 160 ezer menedékkérőnek csupán töredéke került át ténylegesen más uniós országba.
Megosztja a menekültügyi szigorítás az osztrák szociáldemokratákat
Tiltakoznak a segélyszervezetek képviselői és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) bécsi tagszervezete a tervezett menekültügyi szigorítás ellen, a várható intézkedés egyre inkább megosztja az SPÖ-t - olvasható a Der Standard című osztrák lap keddi számában.
Ausztria május közepétől gyorsított eljárásban bírálná el a menedékkérelmeket és további átkelőpontokon vezetné be a határellenőrzést, hogy ezáltal csökkentse az országba érkező menekültek számát. Mindezt a szükségállapot kiterjesztésével tudnák megvalósítani, és jogilag lehetővé tenni, hogy a közrend és a belbiztonság fenntartására hivatkozva rendkívüli intézkedéseket hozzanak. A készülő törvényről csütörtökön dönt a parlament belügyi bizottsága, így a tervezet még áprilisban a parlament elé kerülhet. A kormány számítása szerint a törvény legkésőbb június elején léphetne életbe.
Az SPÖ-n belül egyre kiélezettebb a vita a szigorított eljárásról. A Der Standard információi szerint a szociáldemokrata képviselők levélben jelezték a kormányban tisztséget betöltő párttársaiknak, hogy "felettébb aggodalomra" ad okot a menekültügyi törvény megváltoztatása. Véleményük szerint jelenleg Ausztriában nem teszi semmi indokolttá a szükségállapotra kiterjesztendő intézkedéseket. A párt bécsi tagszervezetének főtitkára, Georg Niedermühlbichler elfogadhatatlannak nevezte a tervezetet, amely Sonja Wehsely városi tanácsos szerint "túllő a célon".
Werner Faymann osztrák kancellár egyik bizalmasa, Doris Bures osztrák parlamenti elnök által a hét végén megpróbálta meggyőzni a párt fővárosi szárnyát, és ezzel együtt Michael Häupl bécsi polgármestert a szigorított menekültpolitika szükségességéről - számolt be róla a Die Presse című osztrák lap. Azonban a kancellár próbálkozása eredménytelennek mutatkozott, a bécsi tagozat elfogadhatatlannak nevezte Bures érveit és jobboldali nyomásra tett próbálkozásról beszélt.
A Caritas, a Rotes Kreuz és a Diakonie segélyszervezetek az intézkedés ellen tiltakozva az emberi alapjogok kikerüléséről és valós veszély nélküli szükségállapotról beszéltek. Meglátásuk szerint minderre csak a kormány túlélése miatt van szükség, egyúttal végzetes hibának nevezték a menekültügyi szigorítást. Michael Landau, a Caritas elnöke arra figyelmeztetett, hogy a lépés az európai alapjogokba és az alkotmányba való beavatkozást is jelentené.
A tervezet szerint Ausztriában nemsokára csak azokat a menedékkérelmeket fogják feldolgozni, amelyeket emberi jogi szempontból feltétlenül szükséges elbírálni, egyéb esetekben abba az országba küldik vissza az embereket, ahonnan Ausztriába érkeztek. A gyorsított menekültügyi eljárás szerint néhány órán belül egyénileg állapítanák meg, hogy vissza lehet-e küldeni az érintettet egy biztonságos harmadik országba. A gyorsított eljárást közvetlenül a határon fogják lefolytatni. Akik kérelmet akarnak benyújtani, azokat a határ mentén felállított regisztrációs központokba irányítják.
A januárban hozott osztrák kormányzati döntés szerint naponta legfeljebb 3200 migráns léphet be Ausztriába, és a déli határnál legfeljebb 80 menedékkérelem nyújtható be. Egy korábbi döntés szerint idén legfeljebb 37 500, 2019-ig összesen mintegy 130 ezer migránst engednek be az országba. Tavaly 89 ezer kérelmet nyújtottak be, mintegy három és félszer annyit, mint egy évvel korábban.
Idén egyre kevesebben akartak Ausztriában maradni: április második hetében több mint ezren, februárban összesen ötezren, januárban hatezren, decemberben 7300-an, novemberben 12 ezren.
