Közös tanévzárót tartottak a hazai magyar katolikus iskolák

Nagy Péter atya a szentmise elején magyar nyelvünk és hitünk megtartására szólította fel a jelenlevőket. Az Urat egyebek mellett arra kérte: erősítsen meg bennünket, hogy sose legyünk hűtlenek és gyávák, mindig merjünk kiállni ezen értékek mellett.

Majd Zsidó János atya adott hálát az eltelt egy év minden adományáért és azért is, hogy a Jóisten továbbra is megtartotta a hozzávetőleg negyed évszázada működő magyar katolikus iskoláinkat. Hangsúlyozta: az Úrtól kapott tudást fejleszteni kell, hogy azzal szolgálhassuk népünket, nemzetünket. Kiemelte: ezen iskoláinkban nem csak nívós többlettudást kell nyújtani a diákoknak, hanem azt is el kell érni, hogy ők jóneveltté, erkölcsössé váljanak, továbbá azt is, hogy ezen intézményekben folyamatosan családias hangulat, szerető légkör uralkodjon. Kitért a magyar egyházi óvodák jelentőségére is, amelyeket a felvidéki magyarság megmaradása zálogának nevezett.

Madarász Róbert: hiszek abban, hogy jövőnk van a Felvidéken...

Madarász Róbert a Patrona Nostra Kht. igazgatója köszöntő beszédében örömét fejezte ki amiatt, hogy Szádudvarnok, Szepsi, Ipolyság, Palást, Óvár, Ipolyhídvég, Gúta, Dunaszerdahely, Tardoskedd, Párkány és Komárom együtt lehetett a Duna parti városban megrendezett, történelmi jelentőségű első találkozón.

“A II. világháborút követően, mikor az utolsó magyar egyházi iskolákat is bezárták, reménytelennek tűnt, hogy a magyar szó s a keresztény szellemiség újra betöltse azokat. Kevesen hittek a tegnap égi nevenapját ünneplő Burián László atyának is, aki szelíd szóval haláláig hirdette, hogy hinni kell a szeretet végső győzelmében… Kevesen bíztak az iskoláinkat újraindító lelkes férfiakban és nőkben is, akiknek a hitéért és áldozatáért ma is hálával tartozunk. Felismerték az idők jeleit, kijárták az engedélyeket, felülemelkedtek az elutasításokon, s a romokat végül Élettel töltötték meg. Lassacskán újraindulhattak iskoláink, s már úgy tűnt, hogy visszaáll a rend, de megint fordult a sors kereke. Szétszóródtunk. Egyházmegyéink újrafelosztásakor ismét el kellett válnunk, s az addig szoros kapcsolatok elgyengültek, az esetleges problémák és örömök pedig kis híján magánüggyé váltak. A keresztény jövő magányos harcosaivá lettek az intézményeink, keresztény közösségeink –  dacolva nyelvtörvénnyel, gazdasági problémákkal, népességfogyással, a pénz- és sikerközpontú közgondolkodással“ - mondta Madarász Róbert.

A szónok arról is beszélt, hogy ma "nemcsak a befejeződő tanévért adunk hálát, hanem azért is, hogy öt egyházmegyéből összegyűjtött minket, hogy ismét egymásra találjunk, megfogjuk egymás kezét, s azt el nem eresztve munkálkodjunk tovább együtt, egymásért. Vannak köztünk óvodák, kisebb és nagyobb iskolák, különböző szervezettségű iskolaközpontok, városi intézmények és falusi közösséget kovászként összetartó és megtartó kisiskolák. Egyikünk sem alávalóbb vagy fontosabb mint a másik, mindegyikünk alapvető és nélkülözhetetlen eleme a felvidéki magyar társadalomnak, s a közös jövőnknek is“.

Madarász Róbert kitért az általa irányított Patrona Nostra Kht. feladataira is. Mint mondta, segítő kezet nyújt közösségünk minden egyes tagjának, összekapcsolja a meglévő intézményeket, keresztény csoportosulásokat, s lehetőséget ad arra, hogy minden jószándékú, tenni akaró ember egymásra találjon, s közös erővel építeni és művelni tudja az Úr felvidéki, magyar virágoskertjét. "Társaságuk minden pedagógusra, szülőre, tanulóra számít, „kezedben a jövőnk – tudásoddal, imáiddal, munkáddal, kiállásoddal mutass nekünk példát, adj segítő kezet, értelmes szívet, hogy jövőnk legyen… Számítunk Rád! Én is hiszek a szeretet végső győzelmében, az összefogásban, abban, hogy jövőnk van a Felvidéken – s hiszek bennetek is, kedves fiatalok!“.

Kiss Beáta: az anyanyelvi oktatás történelmünk során mindig kapaszkodót jelentett

Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke beszédében emlékeztetett: az anyanyelvi oktatás történelmünk során mindig is kiemelkedő helyet foglalt el, kapaszkodót jelentett – például a mohácsi vész, a török dúlás és Trianon után is létfontosságú volt a jövőt megalapozó magyar oktatási intézményeink megalapítása és megerősítése. „Azok között az egyházi iskolák ma is sarkalatos pontjai közművelődésünknek, az állami iskoláknál jelentősebb értéktöbblettel rendelkeznek. Az azokban munkálkodó pedagógusok felelőssége társadalmunkat szebbé-jobbá, Istennek tetszőbbé tenni!“ – fogalmazott. A diákoknak pedig azt tanácsolta: a későbbiekben visszagondolva diákéveikre majd becsüljék meg azt, hogy azon kiváltságban lehetett részük: egyházi iskolában tanulhattak. 

Menyhárt József: a történelem szövetét magunkból kell erősre, sűrűre és széttéphetetlenre szőni

Menyhárt József, az MKP országos elnöke beszéde elején Pilinszky Jánost idézte: „Isten időről időre átvérzi a történelem szövetét“. Hozzátette: nekünk, a felvidéki magyar közösséget építőknek e szövetet magunkból kell szőni, s annak olyan erősnek, sűrűnek és széttéphetetlennek kell lennie, hogy Pozsonytól Nagyszelmencig mindenütt méltón képviselje Jézus Krisztus nevét, a felvidéki magyarságba vetett hitet és a keresztény egységet. Majd a „bőséges termést hozott idei aratás idején“ köszönetet mondott a pedagógusok és a diákok által végzett munkáért. Végül a jelenlevőket egy szokatlan játékban való közreműködésre kérte: aki úgy érzi, hogy az eltelt egy évben valami jót kapott vagy másnak jót adhatott, hálája jeléül dobbantson hármat...

13 pedagógus és 15 diák vette át a Patrona Nostra díját

A találkozó fénypontjaként került sor a Patrona Nostra Kht. díjátadására.  Madarász Róbert megjegyezte: a keresztény értékeket próbálják díjazni, azokat emelik ki, akik csendesen végzik a munkájukat, akikre mindig lehet számítani, akik kitartásukkal, tetteikkel, helytállásukkal példát mutatnak nekünk…

Az egyik díj (emléktárgy) a keresztény pedagógusoknak szólt, a másik díj (könyvjutalom) az általuk nagyra tartott diákokat illeti. Az elismerő oklevél „a Szeretethimnusz soraival indokolja választásunk legfőbb szempontját: a szeretetteljes életet“. A szónokokon kívül a Patrona Nostra Kht. elnökségi tagjai Decsi Katalin, Karaffa Attila és Melicher Andrea adta át a kitüntetéseket.  Hozzájuk csatlakozott Knirs Imre, Komárom alpolgármestere, Becse Norbert – az MKP járási elnöke és Gyarmati Tihamér – az MKP járási elnökségi tagja is. Előbb a Patrona Nostra 2017. évi Közösségünk Szolgálatáért-díjat vehette át 13 pedagógus, majd értékes könyvjutalomban és elismerő oklevélben részesült 15 diák. A díjkiosztás után a jelenlevők közösen énekelték el a Pápai himnuszt és a Himnuszt. 

A díjazottak névsora: