Közös államfője lehet Albániának és Koszovónak?

A koszovói függetlenség kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából a pristinai parlamentben felszólaló albán kormányfő javaslatai között említette a közös államfő tisztségének megteremtése mellett a közös kül- és biztonságpolitika, a vámunió, illetve az egységes oktatási rendszer létrehozását is.   

Rama szerint Albániának és Koszovónak ezen felül közös külképviseletekkel rendelkezniük, hiszen - mint mondta - már most is több konzulátust közösen működtetnek. Az albán kormányfő elképzelése szerint közös gazdasági teret is alkothatna a két terület.   

Az albán miniszterelnök mindemellett hangsúlyozta, tisztában van azzal, hogy elképzelései jelenleg nem megvalósíthatóak. "Ugyanakkor mindaz, amiről álmodni lehet, meg is valósítható" - fűzte hozzá.   

Rama kijelentései elemzők szerint csak a bírálói kezére játszanak. A belgrádi vezetés ugyanis ismételten azzal vádolta Tiranát, hogy Nagy-Albánia eszméjének megvalósításán fáradozik. Albánia tagadja ezt az állítást.   

Koszovó függetlenségének egyik feltétele volt, hogy nem vehet át albán állami jelképeket. A balkáni kisállam alkotmányában emellett nem teremtették meg egy népszavazás lefolytatásának lehetőségét, mivel többen attól tartottak, hogy mindez az Albániával való egyesülésre vezetne. Közvélemény-kutatások szerint Koszovó és Albánia lakosságának túlnyomó többsége támogatná a két terület egyesülését.   

Koszovó 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a túlnyomó többségében albánok lakta területet. A világ 116 országa elismerte a kis balkáni állam önállóságát, ám Szerbia mellett Oroszország és Kína, valamint öt, számottevő nemzeti kisebbséggel rendelkező uniós tagállam - Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország és Ciprus - szerint sem független államról van szó.