Közel százan meghaltak az ankarai merényletben

A hivatal szombat esti közleménye szerint összesen 246 embert kezelnek kórházban a két öngyilkos robbantás miatt, közülük 48-at intenzív osztályon. A terrorcselekménnyel kapcsolatos nyomozás lázasan folyik, ahogy a halálos áldozatok azonosítása is - tette hozzá a közlemény.

Helyi idő szerint tíz óra után, pár másodperces különbséggel két pokolgép robbant fel a belvárosban, ahol emberek százai gyülekeztek béketüntetésre a közalkalmazotti szakszervezetek konföderációjának felhívására. A békés felvonulásnak az lett volna a célja, hogy a kurd lázadók és a török biztonsági erők között kiújult erőszak leállítására szólítson fel.

Névtelenül nyilatkozó török kormányzati tisztségviselők terrortámadásnak minősítették a robbantásokat, és közölték, hogy vizsgálják azokat az állításokat, miszerint egy öngyilkos merénylő követett el merényletet. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök rendkívüli tanácskozásra összehívta a biztonsági szolgálatok vezetőit. A belügyminisztérium elítélte "a demokrácia és a béke ellen irányuló támadást". A merénylet elkövetőjeként eddig egyetlen szervezet sem jelentkezett.

A televíziós beszámolók tanúsága szerint emberek százai voltak a közelben. A felvételeken látszik, hogy a mentők mellett a tüntetésre összegyűlt emberek próbáltak segíteni a vérző sebesültek ellátásában. A Reuters tudósítója a helyszínen legalább 20, zászlókkal letakart holttestet látott és szanaszét heverő, leszakadt testrészeket.

Az elszabadult indulatokat jól jellemzi, hogy a rendőrök a levegőbe lőttek, hogy szétoszlassák a merénylet helyszíne felé közeledő, feldühödött embereket. Az eredetileg béketüntetésre készülő emberek azt kiabálták, hogy "gyilkos rendőrök", miközben visszaszorították őket a rendfenntartó erők.

Törökországban a július 20-i suruci merényletet követően lángoltak fel ismét a biztonsági erők és a lázadó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei közötti összecsapások, véget vetve a kormány és a kurd kisebbség 2012 végén kezdődött béketárgyalásainak, amelyek az ország délkeleti részén 1984 óta tartó, mostanáig 40 ezer ember halálát okozó konfliktus lezárását célozták. A szíriai határ közelében fekvő Surucban elkövetett, 32 halálos áldozattal járó merényletet az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet számlájára írták a török hatóságok.

A szombati ankarai merénylet három héttel az előre hozott parlamenti választások előtt és egy többszörös biztonsági fenyegetés időszakában történt. A NATO-tagállam Törökország fokozott riadókészültségben áll azóta, hogy "összehangolt háborút" indított júliusban a terrorizmus ellen, azaz nemcsak a délkelet-törökországi régióban folytat fegyveres műveletet, hanem csapásokat mér az Iszlám Állam szíriai állásaira és a PKK észak-iraki bázisaira. Emellett több száz embert vettek őrizetbe Törökországban terrorizmus gyanújával.

Ezrek tüntettek a török városokban az ankarai merénylet miatt

Mintegy tízezer ember vonult Isztambul utcáira azt hangoztatva, hogy a Recep Tayyip Erdogan iszlamista-konzervatív elnök és az általa vezetett Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a felelős a szombat délelőtt elkövetett súlyos merényletért.

Az isztambuli tüntetés idején jelentős rendőri erőt mozgósítottak, de nem történt incidens. Hasonló tüntetéseket szerveztek a többségében kurdok lakta délkeleti városban, Diyarbakirban, ott viszont a tiltakozók összecsaptak a rendfenntartókkal, akik könnygázt vettek be.

Az AFP a Dogan hírügynökségre hivatkozva tiltakozó menetekről adott hírt Izmírból, Batmanból, Urfából és Vanból.

Az áldozatok között nincs szlovák állampolgár

Az ankarai robbantásos merénylet áldozatai között valószínűleg nincs szlovák állampolgár. "A hozzánk eljutott információk alapján  az áldozatok és a sérültek között nincs szlovák állampolgár"  - mondta a TASR hírügynökségnek a külügyi szóvivő, Peter Stano.

A szlovák külügyminiszter Miroslav Lajèák Twitter-üzenetében elítélte a közel 100 halálos áldozatot követelő merényletet, és gyáva tettnek nevezte azt. Ugyanakkor a külügyi szóvivő közölte, a szlovák diplomácia őszinte részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, és az egész török népnek. "A külügyi tárca reméli, hogy a tetteseket mielőbb kézre kerítik és bíróság elé állítják" - áll a közleményben.

A magyar kormány részvétét fejezte ki az ankarai terrortámadás miatt

Magyarország kormánya őszinte részvétét fejezte ki az ankarai terrortámadásban elhunytak családtagjainak - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM).

A tárca közleményében hangsúlyozták: a magyar kormány a terrorizmus minden formáját elítéli. Az ilyen tragikus események is alátámasztják annak a szükségességét, hogy növeljük a terrorizmus elleni közös erőfeszítéseinket - mutattak rá.

A KKM a közleményben részvétét fejezte ki az áldozatok családtagjainak, a sérülteknek pedig mielőbbi gyógyulást kívánt.

Nem tudni külföldi áldozatokról

A török külügyminisztérium információi szerint nem tudni egyelőre külföldi áldozatokról a szombat délelőtt Ankarában elkövetett merénylet nyomán - mondta Kiss Gábor ankarai magyar nagykövet az M1 aktuális csatorna híradójában telefonon szombat este.

A most Törökországban tartózkodó magyar turistáknak a nagykövet azt ajánlotta, lépjenek kapcsolatba az isztambuli főkonzulátussal vagy az ankarai magyar nagykövetséggel. Ajánlatos kerülni a tömegeseményeket, bevásárlóközpontokat is - tette hozzá.

A merénylet elkövetőiről még nincs hivatalos információ.

Fokozott rendőri készültség van a török fővárosban, a készenléti rendőrség embereit is kivezényelték, rohamrendőrök és vízágyúk is vannak az utcákon.

A külföld is elítélte a robbantásokat

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára közleményben ítélte el az ankarai terrorcselekményt. Mint fogalmazott, nem lehet semmiféle mentség egy ilyen borzalmas merényletre, amelyet a békéért menetelő emberek ellen követtek el. A főtitkár hangsúlyozta: minden NATO-szövetséges továbbra is egységben fog küzdeni a terrorizmus ellen.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Johannes Hahnnal, az Európai Unió bővítési biztosával közösen kiadott közleményében arra biztatott minden török politikai erőt és a török nép egészét, hogy maradjon egységes a terrorizmussal és mindazokkal szemben, akik destabilizálni akarják az országot.

Francois Hollande francia elnök is élesen elítélte az általa gyűlöletesnek nevezett merényletet. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter brutális terrortámadásnak nevezte az ankarai merényletet. Megállapította: a tetteseknek az volt a céljuk, hogy a félelem légkörét teremtsék meg Törökországban a választások előtt. "Nem szabad, hogy ez sikerüljön (nekik)" - mondta.

Az Egyesült Államok is határozottan elítélte a véres merényletet. A Fehér Ház közleményben különösen súlyosnak nevezte, hogy egy békemenetre gyülekező tömegben robbantottak a tettesek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a török államfőnek küldött részvéttáviratában megerősítette, hogy Oroszország kész a török hatóságokkal való legszorosabb együttműködésre a terrorizmus elleni küzdelemben. Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy az ankarai tragédia ismét rávilágított a terrorizmus és annak megjelenési formái elleni harc elsődleges fontosságára, a régiós és azon kívüli partnerek összefogásának szükségességére.