Kövér László válaszlevele Elie Wieselnek: Nyirő nem volt háborús bűnös

Kövér László a magyar származású íróhoz magyarul írt levelében rámutatott az amerikai, angol és szovjet tábornokokból álló Szövetséges Ellenőrző Bizottság következtetésére, miszerint Nyirő nem volt sem háborús bűnös, sem fasiszta, sem antiszemita. 1945-ben és 1947-ben a korabeli magyar kommunista belügyminiszter kérését két ízben is elutasították az említett következtetés alapján és megtagadták az emigrációban élő író kiadatását.

Kövér a június 21-i keltezésű levélben felhívta Wiesel figyelmét arra, hogy "a magyarországi kommunista propaganda, fenntartva a vádakat, négy évtizeden keresztül próbálta meg kitörölni Nyirőt a köztudatból", miközben még a Ceausescu-rendszer is elismert íróként tartotta számon, mivel özvegyének a hetvenes években nyugdíjtámogatást folyósított.

A házelnök egy korabeli budapesti zsidó tudományos és kritikai folyóiratot, a Libanont idézve leszögezte:  Nyirő "irodalmi műveiben nem lelhetők fel sem náci eszmék, sem pedig az antiszemitizmus".

"Szeretném remélni, hogy egyetért velem abban, hogy az alkotó emberek alkotásában mindig az alkotás az elsődleges, és a megítélés során nem használható kettős mérce" - írta Kövér László. Megfogalmazása szerint "a székely származású magyar író, Nyirő József nem - bár jelentéktelen, de kétségtelenül tragikusan elhibázott - politikai tevékenysége, hanem irodalmi életműve alapján érdemel tiszteletet".

A házelnök szerint hasonló alapon érdemli ezt meg Nyírő, "mint ahogy a zsidó származású magyar filozófusnak, Lukács Györgynek sem az 1919-ben betöltött bolsevik komisszár tevékenysége és az 1945 utáni kommunista diktatúra kiépítésében és fenntartásában való jelentős szerepe, hanem iskolateremtő filozófusi munkája miatt jár elismerés". Kövér László rámutatott: miközben Lukácsról utca van elnevezve Budapesten, Nyirőtől még azt is elvitatják, hogy a végakarata szerint a szülőföldjében nyugodhasson.

"A megbékélés nem felejtés, hanem megbocsátó emlékezés" - hangoztatta a házelnök. 
Kövér László "igazságtalannak és méltánytalannak, ezért elfogadhatatlannak" nevezte Wiesel azon szavait, amelyek szerint "a magyar hatóságok bátorítják a múltban történt tragikus helyzetek és bűnügyek tisztásra mosását", és emlékeztetett rá, hogy 2000-ben Orbán Viktor első kormánya volt az, amely bevezette a holokauszt áldozatainak emléknapját, és határozott arról, hogy Magyarországon Holokauszt Emlékközpont alakuljon.

"1944-ben a zsidó honfitársaimra mért csapás a nemzet egészén okozott nehezen gyógyuló sebeket. Ez a seb a nemzet szívén esett (...) Talán már itt az ideje, hogy a borzalom és a rettenet által kizökkentett történelem visszataláljon természetes medrébe. Talán eljött az ideje annak, hogy annyi hazugság, annyi elhallgatás, annyi egyoldalúság után, történelmünket végre egészben lássuk. Talán elmúlt már annyi idő, hogy a sokféle sorsot és szenvedést megértsünk és bevalljunk" - idézte saját, a holokauszt áldozatainak emléknapján 2011-ben elmondott szavait Kövér László, hozzátéve: "ma is így gondolom".A házelnök levelét lezárva megbékélést kívánt "mindannyiunknak".

Elie Wiesel mint ismeretes, egy Kövér Lászlóhoz intézett június 7-i keltezésű levelében lemondott a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjéről - amelyet 2004-ben Mádl Ferenc köztársasági elnöktől vett át. Az író egyebek mellett azzal támasztotta alá döntését, hogy az Országgyűlés elnöke is részt vett május 27-én a romániai Székelyudvarhelyen "a nyilas eszméket valló erdélyi író", Nyirő József tiszteletére tartott megemlékezésen. 

Kövér László sorait Elie Wiesel egy rövid, angol nyelvű, június 22-i keltezésű válaszlevélben köszönte meg.  A házelnök levelét mint írta, "nagyon figyelmesen" elolvasta. "Vajon egyetértek-e az Ön Nyirőről alkotott véleményével? Nem. A forrásaim mást mondanak" - írta kifogásolva, hogy a házelnöki levél nem tért ki az ő Horthy Miklós "megújult csodálatával" kapcsolatos állásfoglalására. Az író reményét fejezte ki, hogy Kövér László nem bánja, ha a levelét közzéteszi az érdeklődést mutató sajtóban. Befejezésül azt írta: elégedett a házelnökkel folytatott eszmecserével.

Az Országgyűlés Hivatala csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy a házelnök a címzett belátására kívánja bízni, nyilvánosságra hozza-e a válaszlevelet.