Kövér az államfőválasztásról: van nálam alkalmasabb
BUDAPEST. Korábban is volt olyan személy, akit alkalmasabbnak gondolt az államfői tisztségre, most is van - fogalmazott az Országgyűlés elnöke a Heti Válasznak.
Kövér László szerint van olyan személy, aki nála alkalmasabb a köztársasági elnöki poszt betöltésére. A házelnök ezt a csütörtökön megjelenő Heti Válasznak adott interjújában mondta, amelyet a lap szerdán juttatott el az MTI-he. Az Országgyűlés elnöke, aki az új államfő hivatalba lépéséig a köztársasági elnök hatásköreit gyakorolja, bántónak nevezte az "én megmondtam" felvetést, vagyis, hogy 2010-ben Schmitt Pál megválasztása ellen érvelt. "Schmitt Pállal mindig is szimpatizáltam, 2010 nyarán nem ellene érveltem, csupán úgy gondoltam: van nála alkalmasabb jelölt. Amióta viszont így meghurcolták, rokonszenvem még nőtt is" - közölte.
A plágiumügy tanulságának azt tartja, hogy aki vállalja a köztársasági elnöki jelölést, készüljön fel a legrosszabbra. Kövér László fontosnak tartotta leszögezni, hogy Schmitt Pál az államfői posztot szolgálatként vállalta. Felelevenítette a volt államfő életútjának főbb állomásait, és méltatlannak nevezte azt a mocskolódó kampányt, "amit a mások erkölcsi integritására mindig finnyás ellenzék művelt". "Az LMP titánjainak még sokat kell dolgozniuk, hogy felérjenek Schmitt Pál "méltatlanságának" színvonalára. A nyilas Kuruc.infóval a háta mögött a Jobbik sem tartozik a párbajképes társaságok közé" - fogalmazott, hozzátéve: "a volt kommunistákról meg annyit, hogy amióta szocialisták lettek, miniszterelnökként futotta nekik egy pufajkásra, egy D-209-esre, egy őszödi böszmére meg egy libatolvajra".
A politikus arra a kérdésre, hogy a Kossuth tér átalakítása nyomán eltávolított Károlyi-szobor helyére mi kerül, azt mondta: reményei szerint a Tisza Istvánt ábrázoló alkotás, amely 1945-ig állt ott. Arra a felvetésre, hogy az egykori miniszterelnök jelenlegi megítélése ellentmondásos, azt felelte, "nem ideológiai vitát akarunk nyitni, hanem azt mondjuk: ennek az országnak volt egy ezeréves szerves fejlődése, ami 1944 tavaszán a német invázióval megszakadt". Szerinte az alaptörvény szellemében ehhez az időponthoz kell visszatérni. Elmondta azt is, bár a Vértanúk terére - ahol a Nagy Imre-szobor áll - szigorúan véve a Kossuth tér rekonstrukciója nem terjed ki, mégis megfontolásra érdemesnek látja, hogy a Kossuth tér és a képviselői irodaház közötti térségben emléket állítsanak "a nemzethez kötődő, jobb- és baloldali, valóságosan progresszív történelmi szereplőknek".
Kövér: szégyen, hogy Kéthly Annának nincs szobra. Mint mondta, erre a területre vinné Kovács Béla - a Kossuth térről szintén elkerülő - emlékművét, és szégyennek nevezte, hogy Kéthly Annának nincs szobra. Hozzátette: ide kerülhetne Nagy Imre szobra is. A Schiffer András ügynökügyet feltáró javaslatának tárgysorozatba vételére vonatkozó szavazásról szólva - amelyen a Fidesz-frakció szétszavazott - Kövér László ingerültségét azzal magyarázta: "a szerencsére kimúlt SZDSZ nyomába lépve az LMP és Schiffer András a kérdés felemlegetésével ismét azt sugallja, hogy mindent nyilvánosságra lehet hozni. Miközben tudja, ilyen egyetlen posztszocialista országban sincs".
Megemlítve, hogy neki semmi takargatnivalója nincs, a múlt feltárásának kérdéséről azt mondta: a rendcsinálást a padláson kell kezdeni, a még élő és bűnöket elkövető embereket bíróság elé kell állítani, "az érthetetlenül a mai napig az MSZP házi műhelyében, a Politikatörténeti Intézetben lévő iratokat pedig állami levéltárba kell vinni". Szerinte meg kell nézni, kik voltak az állambiztonság politikai irányítói. Egy példaként hozta fel Csehák Juditot, aki - mint mondta - 1986-ban a "belső ellenséges, ellenzéki, ellenzékieskedő csoportokkal" szembeni rendőri tevékenységet felügyelő konzultatív bizottság egyik tagja volt. Hozzátette: mindezen munka végeztével kell a lánc végén álló hálózati személyekkel foglalkozni.
A plágiumügy tanulságának azt tartja, hogy aki vállalja a köztársasági elnöki jelölést, készüljön fel a legrosszabbra. Kövér László fontosnak tartotta leszögezni, hogy Schmitt Pál az államfői posztot szolgálatként vállalta. Felelevenítette a volt államfő életútjának főbb állomásait, és méltatlannak nevezte azt a mocskolódó kampányt, "amit a mások erkölcsi integritására mindig finnyás ellenzék művelt". "Az LMP titánjainak még sokat kell dolgozniuk, hogy felérjenek Schmitt Pál "méltatlanságának" színvonalára. A nyilas Kuruc.infóval a háta mögött a Jobbik sem tartozik a párbajképes társaságok közé" - fogalmazott, hozzátéve: "a volt kommunistákról meg annyit, hogy amióta szocialisták lettek, miniszterelnökként futotta nekik egy pufajkásra, egy D-209-esre, egy őszödi böszmére meg egy libatolvajra".
A politikus arra a kérdésre, hogy a Kossuth tér átalakítása nyomán eltávolított Károlyi-szobor helyére mi kerül, azt mondta: reményei szerint a Tisza Istvánt ábrázoló alkotás, amely 1945-ig állt ott. Arra a felvetésre, hogy az egykori miniszterelnök jelenlegi megítélése ellentmondásos, azt felelte, "nem ideológiai vitát akarunk nyitni, hanem azt mondjuk: ennek az országnak volt egy ezeréves szerves fejlődése, ami 1944 tavaszán a német invázióval megszakadt". Szerinte az alaptörvény szellemében ehhez az időponthoz kell visszatérni. Elmondta azt is, bár a Vértanúk terére - ahol a Nagy Imre-szobor áll - szigorúan véve a Kossuth tér rekonstrukciója nem terjed ki, mégis megfontolásra érdemesnek látja, hogy a Kossuth tér és a képviselői irodaház közötti térségben emléket állítsanak "a nemzethez kötődő, jobb- és baloldali, valóságosan progresszív történelmi szereplőknek".
Kövér: szégyen, hogy Kéthly Annának nincs szobra. Mint mondta, erre a területre vinné Kovács Béla - a Kossuth térről szintén elkerülő - emlékművét, és szégyennek nevezte, hogy Kéthly Annának nincs szobra. Hozzátette: ide kerülhetne Nagy Imre szobra is. A Schiffer András ügynökügyet feltáró javaslatának tárgysorozatba vételére vonatkozó szavazásról szólva - amelyen a Fidesz-frakció szétszavazott - Kövér László ingerültségét azzal magyarázta: "a szerencsére kimúlt SZDSZ nyomába lépve az LMP és Schiffer András a kérdés felemlegetésével ismét azt sugallja, hogy mindent nyilvánosságra lehet hozni. Miközben tudja, ilyen egyetlen posztszocialista országban sincs".
Megemlítve, hogy neki semmi takargatnivalója nincs, a múlt feltárásának kérdéséről azt mondta: a rendcsinálást a padláson kell kezdeni, a még élő és bűnöket elkövető embereket bíróság elé kell állítani, "az érthetetlenül a mai napig az MSZP házi műhelyében, a Politikatörténeti Intézetben lévő iratokat pedig állami levéltárba kell vinni". Szerinte meg kell nézni, kik voltak az állambiztonság politikai irányítói. Egy példaként hozta fel Csehák Juditot, aki - mint mondta - 1986-ban a "belső ellenséges, ellenzéki, ellenzékieskedő csoportokkal" szembeni rendőri tevékenységet felügyelő konzultatív bizottság egyik tagja volt. Hozzátette: mindezen munka végeztével kell a lánc végén álló hálózati személyekkel foglalkozni.
Forrás
MTI
