Klímatanácskozás kezdődik Brüsszelben
BRÜSSZEL. Kétnapos csúcsértekezlet kezdődik ma Brüsszelben, a résztvevők a 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiáról próbálnak egyetértésre jutni. Az állam- és kormányfők találkozóján Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vesz.
A téma márciusban már szerepelt a napirenden, de akkor nem jött létre megegyezés arról, mennyivel csökkentse az Európai Unió az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a környezet védelme érdekében.
Az Európai Unió a jövő év elején hivatalosan be akarja nyújtani az álláspontját a 2015 második felében rendezendő párizsi klíma világértekezletre, ezért kellene dönteniük a tagállamoknak. A kérdés azonban rendkívül összetett. Nem csupán azt a mértéket kellene meghatározni, hogy mennyivel csökkenjen a légkör szennyező és a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátása, hanem arról is, mennyivel növeljék az előállított megújuló energia arányát, és mennyivel hatékonyabban használják fel az energiát a gazdaságban és a háztartásokban.
Az Európai Bizottság 2030-ig 40 százalékos kibocsátás-csökkentést javasol az 1990-es szinthez képest. A megújuló energiatermelés arányát az uniós testület 27 százalékra növelné, az energiafelhasználást pedig 30 százalékkal tenné hatékonyabbá.
A fő számok mellett rengeteg múlik a részleteken, így azon, hogy a célok kötelezően előírtak lesznek-e, hogy ezeket meghatározzák-e országonként, százalékosan, vagy a tagállamokra bízzák-e a megvalósítást. Az is kérdés, figyelembe veszik-e a már eddig megvalósult csökkentéseket, lesznek-e uniós többletforrások az energiahatékonyság növelését segítő beruházásokra, vagy, hogy honnan juthat – juthat-e egyáltalán – és mennyiért kibocsátást növelő kvótához az az ország, amelynek a gazdasági növekedéshez erre szüksége van. Egyebek mellett ezekről a kérdésekről kell dönteni a mai csúcson.
A visegrádi országok, valamint Románia és Bulgária egyeztetett állásponttal vesznek részt a tanácskozáson.
A tanácskozásra érkezve Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy Németország támogatja a szén-dioxid-kibocsátás kötelező érvényű 40 százalékos csökkentését. A téma bonyolult, a megbeszélése bonyolultak lesznek, és nem biztos, hogy eredményesek - vélekedett a német kormányfő.
Francois Hollande francia államfő pedig úgy vélte, hogy mind Európa, mind Franciaország számára nagy a tét, mert a kontinens példát akar majd felmutatni, hazája pedig házigazdája lesz az ENSZ-klímacsúcsnak 2015 decemberében. A francia elnök a Párizs és Brüsszel között kialakult költségvetési vitáról is szólt. Mint mondta: a lényeg, hogy az elsődlegesen követendő cél a növekedés, és ebből Franciaország nem enged. "A növekedés egyenlő a munkahelyteremtéssel, egyenlő Európa jövőjével" - húzta alá Francois Hollande.
Herman Van Rompuy, a tanácskozást megnyitva kitért arra, hogy őmaga és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke számára is ez az utolsó uniós csúcstalálkozó. A klímavédelmet pedig az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívásnak nevezte. Úgy fogalmazott: ez a túlélésről szól. "Ezt a legutolsó öt viharos évet majd a történelem fogja megítélni" - mondta a volt belga kormányfő, aki november végén távozik az Európai Tanács éléről. A politikus megfelelő búcsúnak tekintené, ha sikerülne megállapodni a jövő évtized végéig szóló klíma- és energiastratégiát.
A szén-dioxid-kibocsátás terén nevük mellőzését kérő tagállami diplomaták felhívták a figyelmet, hogy a stratégiáról a szegény és gazdag tagállamok között is feszül egy ellentét, valamint a gazdag országok és a szegény országok csoportjain belül is vannak belső konfliktusok.
Az egyik csoport, élén a németekkel arra az álláspontra helyezkedik, hogy ha sikerül megállapodni a célokról, akkor utána lehet a szolidaritásról és az anyagi terhek megosztásáról beszélni, míg a másik csoport alapvetően pont fordítva gondolkodik: előbb szeretne garanciákat kapni, hogy gazdasági értelemben nem fog ráfizetni a megállapodásra, mielőtt kötelezettségeket vállalna.
Egyes volt szocialista országokban 1990-hez képest most 36 százalékkal alacsonyabb a szén-dioxid-kibocsátás, míg egyes nyugati országokban 20 százalékkal magasabb - mutatott rá egy forrás, hogy miért ragaszkodnak a keleti tagállamok ahhoz, hogy eddigi erőfeszítéseiket ezen a téren elismerjék, miközben minden egyes hatástanulmány azt mutatja, hogy az átlag alatti fejlettségi szintű országok arányosan nagyobb terhet kellene viseljenek egy esetleges megállapodás esetén.
Az unió klíma- és energiastratégiájának időszerűségét a többi között az adja, hogy az uniós vezetők szándéka szerint a jövő év végi párizsi ENSZ-klímacsúcson az Európai Unió és tagállamai a maguk céljaival példát tudjanak felmutatni. Egyes tagállamok ugyanakkor azt szeretnék, hogy az unió által kitűzött célokat felül lehessen vizsgálni, hogy ha a világ többi országa nem áll be a sorba, akkor az EU ne kerüljön versenyhátrányba a kitűzött klíma- és energiacélok miatt. A versenyképességet Angela Merkel is szem előtt tartandó szempontnak nevezte.
A tagállamok vezetői emellett még a Nyugat-Afrikában kitört ebolajárványról is egyeztetnek. Ezt érkezésekor David Cameron brit kormányfő nevezte elsődlegesen elhárítandó kockázatnak. Mint mondta: London már megtette a magáét, a többi európai országnak viszont szerinte többet kellene tennie az ügyben. Hasonló véleményen volt a gazdasági növekedésről és a foglalkoztatásról is, amely a tervek szerint a pénteki megbeszélések témája lesz. Úgy fogalmazott: az Egyesült Királyság gazdasága bővül, növekszik és más tagállamoknak is bele kellene vágniuk a deregulációba, hogy könnyebb legyen foglalkoztatni embereket, beindulhasson a növekedés.
Az Európai Unió a jövő év elején hivatalosan be akarja nyújtani az álláspontját a 2015 második felében rendezendő párizsi klíma világértekezletre, ezért kellene dönteniük a tagállamoknak. A kérdés azonban rendkívül összetett. Nem csupán azt a mértéket kellene meghatározni, hogy mennyivel csökkenjen a légkör szennyező és a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátása, hanem arról is, mennyivel növeljék az előállított megújuló energia arányát, és mennyivel hatékonyabban használják fel az energiát a gazdaságban és a háztartásokban.
Az Európai Bizottság 2030-ig 40 százalékos kibocsátás-csökkentést javasol az 1990-es szinthez képest. A megújuló energiatermelés arányát az uniós testület 27 százalékra növelné, az energiafelhasználást pedig 30 százalékkal tenné hatékonyabbá.
A fő számok mellett rengeteg múlik a részleteken, így azon, hogy a célok kötelezően előírtak lesznek-e, hogy ezeket meghatározzák-e országonként, százalékosan, vagy a tagállamokra bízzák-e a megvalósítást. Az is kérdés, figyelembe veszik-e a már eddig megvalósult csökkentéseket, lesznek-e uniós többletforrások az energiahatékonyság növelését segítő beruházásokra, vagy, hogy honnan juthat – juthat-e egyáltalán – és mennyiért kibocsátást növelő kvótához az az ország, amelynek a gazdasági növekedéshez erre szüksége van. Egyebek mellett ezekről a kérdésekről kell dönteni a mai csúcson.
A visegrádi országok, valamint Románia és Bulgária egyeztetett állásponttal vesznek részt a tanácskozáson.
A tanácskozásra érkezve Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy Németország támogatja a szén-dioxid-kibocsátás kötelező érvényű 40 százalékos csökkentését. A téma bonyolult, a megbeszélése bonyolultak lesznek, és nem biztos, hogy eredményesek - vélekedett a német kormányfő.
Francois Hollande francia államfő pedig úgy vélte, hogy mind Európa, mind Franciaország számára nagy a tét, mert a kontinens példát akar majd felmutatni, hazája pedig házigazdája lesz az ENSZ-klímacsúcsnak 2015 decemberében. A francia elnök a Párizs és Brüsszel között kialakult költségvetési vitáról is szólt. Mint mondta: a lényeg, hogy az elsődlegesen követendő cél a növekedés, és ebből Franciaország nem enged. "A növekedés egyenlő a munkahelyteremtéssel, egyenlő Európa jövőjével" - húzta alá Francois Hollande.
Herman Van Rompuy, a tanácskozást megnyitva kitért arra, hogy őmaga és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke számára is ez az utolsó uniós csúcstalálkozó. A klímavédelmet pedig az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívásnak nevezte. Úgy fogalmazott: ez a túlélésről szól. "Ezt a legutolsó öt viharos évet majd a történelem fogja megítélni" - mondta a volt belga kormányfő, aki november végén távozik az Európai Tanács éléről. A politikus megfelelő búcsúnak tekintené, ha sikerülne megállapodni a jövő évtized végéig szóló klíma- és energiastratégiát.
A szén-dioxid-kibocsátás terén nevük mellőzését kérő tagállami diplomaták felhívták a figyelmet, hogy a stratégiáról a szegény és gazdag tagállamok között is feszül egy ellentét, valamint a gazdag országok és a szegény országok csoportjain belül is vannak belső konfliktusok.
Az egyik csoport, élén a németekkel arra az álláspontra helyezkedik, hogy ha sikerül megállapodni a célokról, akkor utána lehet a szolidaritásról és az anyagi terhek megosztásáról beszélni, míg a másik csoport alapvetően pont fordítva gondolkodik: előbb szeretne garanciákat kapni, hogy gazdasági értelemben nem fog ráfizetni a megállapodásra, mielőtt kötelezettségeket vállalna.
Egyes volt szocialista országokban 1990-hez képest most 36 százalékkal alacsonyabb a szén-dioxid-kibocsátás, míg egyes nyugati országokban 20 százalékkal magasabb - mutatott rá egy forrás, hogy miért ragaszkodnak a keleti tagállamok ahhoz, hogy eddigi erőfeszítéseiket ezen a téren elismerjék, miközben minden egyes hatástanulmány azt mutatja, hogy az átlag alatti fejlettségi szintű országok arányosan nagyobb terhet kellene viseljenek egy esetleges megállapodás esetén.
Az unió klíma- és energiastratégiájának időszerűségét a többi között az adja, hogy az uniós vezetők szándéka szerint a jövő év végi párizsi ENSZ-klímacsúcson az Európai Unió és tagállamai a maguk céljaival példát tudjanak felmutatni. Egyes tagállamok ugyanakkor azt szeretnék, hogy az unió által kitűzött célokat felül lehessen vizsgálni, hogy ha a világ többi országa nem áll be a sorba, akkor az EU ne kerüljön versenyhátrányba a kitűzött klíma- és energiacélok miatt. A versenyképességet Angela Merkel is szem előtt tartandó szempontnak nevezte.
A tagállamok vezetői emellett még a Nyugat-Afrikában kitört ebolajárványról is egyeztetnek. Ezt érkezésekor David Cameron brit kormányfő nevezte elsődlegesen elhárítandó kockázatnak. Mint mondta: London már megtette a magáét, a többi európai országnak viszont szerinte többet kellene tennie az ügyben. Hasonló véleményen volt a gazdasági növekedésről és a foglalkoztatásról is, amely a tervek szerint a pénteki megbeszélések témája lesz. Úgy fogalmazott: az Egyesült Királyság gazdasága bővül, növekszik és más tagállamoknak is bele kellene vágniuk a deregulációba, hogy könnyebb legyen foglalkoztatni embereket, beindulhasson a növekedés.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
